Őszi párás hajnal Bugacon. A szárazodás miatt eltűntek a szikes tavak, lápok a Homokhátság területeiről, így Bugacon sem találunk már ilyen vizes területeket, amilyet ezen a négy évvel ezelőtti képen láthatunk.

Színpompás gyurgyalagokkal viszont még találkozhatunk nyáron, amelyeknek nemcsak kinézetük, hanem hangjuk is különleges

Vörös vércse őrködik a sárgán pompázó telihold fényében

Egy sordély nézelődik a pusztában

Fehér gólya reppen a bugaci táj felett

A kis irányjelző egy szürke légykapó

A bugaci ménes kisbéri félvér lovakból áll, amely hazánk egyik őshonos lófajtája.

Bugacon ürgék is laknak, akiket tavasztól kora őszig láthatunk felbukkanni üregeikből, persze csak ha elég türelmesen és csendesen várjuk őket

Kis róka vakarózik gyanútlanul a nvényzet rejtekében, nem is sejti, hogy épp egy fotósnak áll modellt

Nyáron gyönyörű árvalányhajmezők lengedeznek a szélben

Tövisszúró gébics is akad a bugaci pusztában

A nyaras ligetekben három ritka orchideafajt is megcsodálhatunk, az egyik a piros madársisak

Idén még Bugac égboltját is pompás színekbe öltöztette a sarki fény

Tipikus nyári látkép: egy száraz kórón üldögélő rozsdás csuk

Nagy szerencse kell ahhoz, hogy lappantyút lássunk a homokbuckásban, és Tominak mázlija volt. Ez a ritka madárfaj egyébként éjszaka aktív, rejtőzködő életmódot él

Egy másik ritka élőlény, egy fűrészlábú szöcske néz most velünk farkas szemet

Ez a puhaságot árasztó csodás madár a hósármány, mégpedig téli tollazatban

Gyönyörű zúzmarás, ködös tájkép egy őzzel

A hófehérbe öltözött Bugac

Különleges pókbangó háttérben agárkosborok. Ezeket az orchideafajokat is láthatjuk itt tavasz végén, nyár elején

Kuvik pózol egy fakerítésen

A búbospacsirta felmereszthető, csúcsos tolldíszéről kapta a nevét

Tavasszal kamilla- és pipacsmezők borítják a pusztát

A pusztát szürkemarhákkal is legeltetik. Ahol ez a gazdálkodás folyik, ott a növényzet sokkal zártabb lesz

Messziről is jól felismerhető a tengelic jellegzetes mintázata

Természetesen a szarvasok is kedvelik Bugac zavartalan részeit

Ez az apróság a sárgafejű királyka, amely Európa legkisebb madárfaja. Ez a példány egy boróka ágáról figyeli a kíváncsi fotóst

A homokpuszták mellett szárazságtűrő borókás-nyaras erdők is jellemzőek Bugacra. Ezen a képen egy gyönyörű őszi ködös reggelt csodálhatunk meg

Ezzel a hangulatos holdsarlós képpel búcsúzunk Bugactól. Ha tehetitek, ti is fedezzétek fel ezt a különlegese vidéket, amihez tippeket a Turista Magazin október-novemberi számában találtok.