Jó példa 1: Egy szép vértesi túra igazolásai saját kis képekkel kiegészítve, ezzel nagyon feldobva ezeket az amúgy is mintaszerű bélyegzéseket.

Jó példa 2: Ilyen egy helyes útmegszakítás igazolás (itt éppen Ősagárdon). Rajta vannak a személyek és a felismerhető helyszín is. Megjegyzem, ebben a régi típusú füzetben az útmegszakítást két, dátummal is ellátott bélyegzéssel kell igazolni, amiből az egyiket itt a fotó pótolja.

Érdekes példa 1: A különleges bélyegzésket gyűjtők sokszor teljesítménytúra bélyegzéseket is gyűjtenek a kék út során.

Érdekes példa 2: Ez egy nehéz nap délutánjának nyitóképe. Egy nem átlagos hét felhozatala.

Rossz példa 1: Ezekből a dátumokból nincs ember (pontosabban ellenőr), aki megmondja, hogy ezt a két oldalnyi kéktúra szakaszt mikor is járta be az illető. Ezt bizony vissza kellett küldjük pótlásra.

Rossz példa 2: Mi is itt a hiba? Hát hiányzik egy dátum, és a bélyegzők olvashatósága hagy némi kívánnivalót. Ez már az a minőség, amihez igen nagy jóindulat kell, hogy elfogadhatónak ítéljük. Ne nagyon alapozzunk erre! Inkább tegyük be a túrazsákba azt a két deka súlyú bélyegzőpárnát!

Rossz példa 3: A leggyakoribb hiba: az útmegszakítás helyén két dátumnak és két bélyegzésnek kellene lennie. És vajon hol volt ez? Felsőkövesden vagy Abaligeten, az állomáson, esetleg a két pont között nem is járt? Mi ezt nem tudjuk kitalálni, sajnos pótlandó.