Jó példa 1: Sok olvashatatlan kézírás helyett sokkal praktikusabb a dátumbélyegző használata, viszont itt meg akkor szokott probléma lenni, ha ennyi dupla dátum bélyegzése közben hiba csúszik be. Ha egy bélyegzőpontnál nem volt útmegszakítás, akkor ne tegyünk két (amúgy is azonos) dátumot, mert így tényleg több lesz a hibalehetőség és bírálni is tovább tart.

Jó példa 2: Az előbbire utalva untig elég ott két dátumot írni, ahol megszakítottuk a túrát, ahogy itt is látható. Fontos megjegyezni, hogy mindegy, hogy az egy vagy két dátumot hova írjuk: a kép alá vagy épp fölé.

Jó példa 3: Ez is jó példa, mert szabályos az igazolás, csak épp a sok bélyegzés és a két bejárás nyoma kissé nehezebben átláthatóvá tette a füzetet.

Jó példa 4: Ez azért nagyon jó példa, mert az ilyen régi típusú füzetekben az útmegszakítás esetén elvárt dupla bélyegzéseket is szépen tartalmazza, másrészt a nyilakkal segíti a munkánkat. Sőt, a tavasz óta az Árpádtetőn elhelyezett új bélyegző lenyomata is ott szerepel, hiszen most már az is kötelezően használandó igazolás, bármilyen évjáratú füzetünk is legyen.

Jó példa 5: Ez is ez gyönyörűen vezetett, dátumozott, és az útmegszakításnál is profi módon igazolt füzet.

Jó példa 6: Annak ellenére jó példa, hogy két bélyegzés felcserélődött, de szépen át lett nyilazva. Ez nem lehet probléma. A kis fényképekkel feldobott füzet egy üde színfolt volt számunkra, ami persze csak extra dolog, nem elvárt.

Rossz példa 1: Az elfelejtett bélyegzést sajnos pótolni kell. Ha a kért szelfi (túrázó + felismerhető helyszín) sem született meg, akkor már csak utólag pótolható bélyegzéssel.