2857 kilométerével a Duna, a Volga után Európa második leghosszabb folyója. A Duna az erőteljes emberi beavatkozások ellenére még mindig nagyon változatos állat- és növényvilágot őriz, és a folyó mentén olyan gyönyörű helyeket találhatunk, mint amilyen ez a medvehagyma-tengerbe borult erdő az ausztriai Donau-Auen Nemzeti Parkban.

Az emberi tevékenység miatt az elmúlt évtizedekben a Duna árterének 80%-a eltűnt, amely a folyó élővilágára súlyosan érinti.

Az ausztriai Donau-Auen Nemzeti Park Bécstől a szlovák határig, a Morva folyó torkolatáig terül el, a Duna 36 kilométer hosszan folyik a park területén, amelynek egyik legfontosabb feladata Európa egyik legutolsó érintetlen ártéri területének megőrzése.

A Duna vízgyűjtője 2000 növény- és 5000 állatfaj élőhelye. Ezek közé tartozik a rétisas, amely a határok nélküli természetvédelem zászlóshajó fajának is tekinthető. A Duna a közép-európai rétisas-populáció gerince. Mintegy száz pár költ a folyómenti védett területeken. Ez a kép az ausztriai Donau-Auen Nemzeti Parkban készült.

A Duna tíz országon folyik át, de mellékfolyói révén összesen 19 országot érint, és több mint 80 millió ember életében számít nélkülözhetetlen erőforrásnak, vízgyűjtője 20 millió ember számára biztosít ivóvizet.

A képen a szlovákiai Dévény vára látható. A Duna és a Morva folyók összefolyásánál, a Dévényi-kapunál található vár romja a 212 méter magas várhegy, 80 méter magas mészkőszirtjén áll.

A nemzeti parkok és a nagyobb védett területek kulcsszerepet játszanak a dunai régió biológiai sokféleségének és fenntartható fejlődésének hosszú távú megőrzésében.

A Duna élővilágának érdekében közös fellépés szükséges. Ezt a szerepet vállalja fel a Duna menti Védett Területek Hálózata (Danubeparks), amelyben 12 védett terület és nemzeti park vesz részt. Közöttük van a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság is, amelynek védett területén, a Mosoni-Dunán készült ez a fotó.

A hazai nemzetipark-igazgatóságok közül szintén az együttműködés tagja a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, amelyhez számos ikonikus Duna-menti terület tartozik. Ez a látványos fotó a Dunakanyarban, Pilismarótnál készült.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Gemenc ártéri erdeje egész Európában egyedülálló. Az 1977-ben védetté nyilvánított területen 180 négyzetkilométert rendszeresen elönt az árvíz. A közelben található Gemenc kevésbé ismert, de szintén nagyon értékes védett területe, Béda-Karapancsa is.

Horvátországban, Szlavóniában, a Duna és a Dráva összefolyásánál találjuk Európa egyik legnagyobb természetes vizes élőhelyét, a mocsarak, erdők és ártéri mezők alkotta Kopácsi-rétet. Ez a különleges ártéri terület a mi Gemenci-erdőnk és a Béda-Karapancsa rokona és természetes folytatása.

A Horvátországban található Kopácsi-rét Természetvédelmi Park élővilága igen gazdag. Különösen igaz ez a madárvilágra, közel háromszáz madárfajt írtak már le innen. A képen látható nagy kócsagok mellett, többek között fekete gólyák, rétisasok és kerecsensólymok is fészkelnek itt.

A Kopácsi-rét Természetvédelmi Parkban több mint ötven halfaj él, köztük olyan ritkaságok, mint a kipusztulás szélére került sima tok. Az emlősök is sok fajjal képviseltetik magukat, mint például a hód, a vidra vagy a vadmacska, és persze gímszarvasok is szép számmal élnek itt.

A Gornje Podunavlje Szerbia legnagyobb árterülete, amely Magyarország, Horvátország és Szerbia határainak találkozásánál fekszik. Ez a rezervátum a szomszédos Duna–Dráva Nemzeti Parkkal és a Kopácsi-rét Természetvédelmi Parkkal együtt fontos fészkelőhelye a rétisasoknak és fekete gólyáknak.

A Vaskapu a Duna ikonikus része, amely azonban nem egyetlen szoros, hanem több szakaszból álló rendszer, amely Golubac (Galambóc) után kezdődik és a Kazán-szoroson túl, a szűkebb értelemben vett Vaskapu-szorosig tart. Az Al-Duna legszebb része a Kazán-szoros, ahol jelentősen elkeskenyedik a folyó, itt csupán 151 méter széles, ezzel együtt mélysége jelentősen megnő, a duzzasztás mértékétől függően a 75-90 métert is elérheti.

A Vaskapu szerbiai oldalán található az 1974-ben alakult Djerjap Nemzeti Park, ahol ez a fotó is készült. A szoros neve- ahogy egyébként a legtöbb nyelven-szerbül is vaskaput jelent.

A hajózás biztonságossá tételének, az Al-Duna szabályozásának gondolatát Széchenyi István vetette fel. A munkálatokat, Vásárhelyi Pál tervei alapján, már 1834-ben elkezdték, de egy év múlva abbahagyták, és csak 1856-ban nyílt lehetőség a folytatásra. A szabályozott szakaszt 1896-ban adták át.

Több mint 2 800 kilométer megtétele után a Duna eléri a Fekete-tengert. Torkolatvidéke, a Duna-delta Európa legnagyobb vizes élőhelye. A romániai és ukrajnai Duna-delta Bioszféra Rezervátum Igazgatóságok a Duna mente egyik legkülönlegesebb, biológiai sokféleség tekintetében kiemelkedően gazdag területét védik.

A Duna-delta Európa második legnagyobb deltatorkolata, a Volga folyó deltája mögött.Területének 82 %-a Románia, míg 18 %-a Ukrajna területén található.

A deltavidék madárvilága különösen gazdag, közel 300 fajt írtak már le innen. A terület emblematikus madarai a pelikánok, hivatalos nevükön a rózsás és a borzas gödény, amelyeknek 2500 párt számláló telepe egyedülálló Európában.