
Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben

Szigorúan néz kóláskupakszemeivel a dodó, a Trash Art fesztivál egyik műalkotása
Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben

154 erdőtípussal ismerkedhetünk meg a Gödöllői Erdészeti Arborétumban
Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben

Szebb napokat is látott a kisvasúti állomásépület
Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben

A terület összességében 350 hektáros, ebből 150 hektár az „öreg” arborétum, aminek nagyjából a 15%-a parkként funkcionál
Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben

Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben

Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben

A kutatások azonban napjainkban is zajlanak: az ERTI végzi az idősödő állományok állapotértékelését, valamint az egyes fajtaváltozatok vegetatív és generatív szaporítóanyagának gyűjtését
Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben

Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben

Az arborétum létrehozásakor az volt a cél, hogy olyan fenyőket és lombos fákat honosítsanak meg itt, amelyekkel az Alföldet is fásíthatják, valamint, hogy minél alaposabban megismerjék ezeket a fajokat
Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben

Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben

Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben

Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben

Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben

Az arborétum 1989-ben nyílt meg a nagyközönség számára, azelőtt csak kutatási céllal hasznosították
Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben

Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben

Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben

Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben

A Pilisi Parkerdő Zrt. minden részletre kiterjedő felújítást tervez az arborétumban
Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben

Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben

Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben


Gödöllői arborétum: 154 az 1-ben

Szigorúan néz kóláskupakszemeivel a dodó, a Trash Art fesztivál egyik műalkotása

154 erdőtípussal ismerkedhetünk meg a Gödöllői Erdészeti Arborétumban

Szebb napokat is látott a kisvasúti állomásépület

A terület összességében 350 hektáros, ebből 150 hektár az „öreg” arborétum, aminek nagyjából a 15%-a parkként funkcionál



A kutatások azonban napjainkban is zajlanak: az ERTI végzi az idősödő állományok állapotértékelését, valamint az egyes fajtaváltozatok vegetatív és generatív szaporítóanyagának gyűjtését


Az arborétum létrehozásakor az volt a cél, hogy olyan fenyőket és lombos fákat honosítsanak meg itt, amelyekkel az Alföldet is fásíthatják, valamint, hogy minél alaposabban megismerjék ezeket a fajokat





Az arborétum 1989-ben nyílt meg a nagyközönség számára, azelőtt csak kutatási céllal hasznosították




A Pilisi Parkerdő Zrt. minden részletre kiterjedő felújítást tervez az arborétumban


