A Fóti-Somlyót 1953-ban nyilvánították védetté, elsősorban az itt megtalált nagyon ritka zefír boglárkalepke miatt.

Fáy András meseíró és politikus présházában gyakran összegyűltek a reformkor nagyjai, például Vörösmarty Mihály és Deák Ferenc. 1842-ben Jedlik Ányos itt mutatta meg új találmányát, a szódavíz-készítő készüléket. A szódával hígított bort Jedlik Spitzer-nek hívta, de ezt Vörösmartyék túl németesnek találták, ezért fröccsnek keresztelték el. A képen a présház közelében álló Vörösmarty-kunyhót láthatjuk, ahol állítólag a költő a Fóti dal című versét írta.

A tanösvény hármas állomása egy egykori homokbánya területén van, ahol a partfalban gyurgyalagok szoktak fészkelni. A tanösvény megújulásával párhuzamos idén elkészült egy gyerekeknek szóló tanösvényfüzet is, amelyet a DINPI programjain kapnak meg a résztvevők. A füzet segítségével nemcsak beazonosíthatják a gyerekek a túra során látottakat, de azokkal kapcsolatban még szórakoztató feladatokat is találnak.

A Fóti-Somlyó ebben az időszakban tele van virágokkal, a képen egy lila ökörfarkkóró, de most virágoznak például a sármák, a zsályák, a kakukkfüvek, a salamonpecsétek, sőt még kosborokat is láthatunk az út mentén.

A homokfalnál most nem találkoztunk a gyurgyalagokkal, később azonban végig ott cikáztak a fejünk felett és közben hallatták jellegzetes bugyborékoló hangjukat. A gyurgyalag a kései vonulók közé tartozik, csak májusban tér vissza dél-afrikai telelőhelyeiről.

A tanösvény egyik legszebb része. A lejtőt szélben hullámzó árvalányhajak sokasága borítja

A tanösvény mentén végig nagyon sok galagonyát láttunk, amelyek most hófehérbe öltözve különösen gyönyörűek. A galagonya azonban bármilyen szép is, itt az értékes homoki gyepek rovására terjeszkedik, ezért időről időre kivágják egy részüket. Korábban legeltetéssel kordában lehetett tartani a cserjéket, de mivel legelő állatok már nincsenek, ily módon tudják csak a gyepeket megőrizni.

A hegy legjelentősebb természeti értéke a rendkívül ritka zefír boglárkalepke, amelyre itt bukkantak először a kutatók. Régen ezért is nevezték fóti boglárkának, de később kiderült, hogy a faj az ország más területein is megtalálható. Ez a vaskalitka egy értékes növényfajt jelez, a szártalan csüdfűt, ami a zefír boglárkalepke hernyójának kizárólagos tápnövénye, vagyis, ahol nincs meg ez a növényfaj, ott ezzel a lepkével sem találkozunk. A védett növényfaj természetvédelmi értéke 50 ezer forint, a fokozottan védett lepkefajé 100 ezer forint.

Ahogy az elején már említettük, a Fóti-Somlyó csak nevében hegy, ugyanis 288 méteres magasságával dombnak számít. De ettől még igen jó a kilátás a tetejéről. Előttünk a főváros, a budai hegyek, a Pilis és a Visegrádi-hegység magaslatai. A tájékozódást most már egy panorámakép is segíti.

Ahogy azt a tanösvény táblájáról megtudtuk, a DINIP a változatos erdei élőhelyek kialakítása és fenntartása során a szajkók segítségét is igénybe veszi. Ezek a madarak ugyanis hajlamosak későbbi időkre gondolva eldugdosni az általuk talált terméseket, amelyek egy részét azonban soha nem találják meg, ily módon akaratlanul is fásítanak. A szakemberek ezért makkokkal telerakott szajkótálcákat tesznek ki számukra, bízva abban, hogy a szajkók közvetítésével ily módon is elősegíthetik az erdő felújulását.

A Fóti-Somlyó nemcsak a zefír boglárkalepke miatt érdekes a lepkészek számára, rengeteg más lepkefaj is él itt. Egészen hihetetlen, de ezen a kis területen 1500 lepkefajt találtak már a kutatók. Csak viszonyításképpen: hazánk területéről 3600 lepkefajt írtak le.

A melegkedvelő tölgyesben található a tanösvény 7. állomása, ahonnan egy kis leágazás egy különös sziklához vezet el minket. Ez a Pipi-pad, amihez egy hagyomány is kötődik, amely szerint, ha a szerelmesek együtt leülnek ide, hamarosan esküvőjük lesz.

Mostanában virágzik a virágos kőris is, amely főleg középhegységeink a száraz, meleg, sziklás talajú bokorerdőiben fordul elő. A faj jellemzően a mediterrán területek, Dél-Európa és Kis-Ázsia faja, északi elterjedésének határát nálunk éri el. Hívják mannakőrisnek is, megsebzett kérgéből szivárgó nedvekből nyerik ki a mannacukrot, amit gyógyhatása miatt enyhe hashajtóként használnak, illetve cukorbetegeknek cukor helyett alkalmas. Szicíliában termesztik is.

Most virágoznak a hazai orchideafajok is, mint a tanösvény mentén is több helyen látható védett bíboros kosbor. A növény fejlődése igen hosszú, az első 6-7 évben csak gumóját fejleszti, 13-15 éves korában kezd el virágozni, és akár 50 évig is élhet.

Ez a hatalmas molyhos tölgy már 200 évnél is idősebb, talán még Vörösmarty Mihály is láthatta, amikor Fáy Andrásnál vendégeskedve itt sétálgatott. A hatalmas fának -nem messze tőle- van egy hasonlóan szép és tekintélyes méretű társa is.

Sétánk végén újra a Fáy Présházhoz érkezünk vissza, ahol nemcsak ehetünk, ihatunk, de a kilátásban is gyönyörködhetünk. A tanösvény egyes állomásait csak számokkal jelölt táblák jelzik, ezért az útvonal végigjárása előtt érdemes beszerezni a tanösvény vezetőfüzetét például a DINPI látogatóközpontjaiban, vagy telepíthetjük a Duna-Ipoly mobilapplikációt, ahol szintén megtaláljuk az egyes állomásokhoz tartozó érdekességeket. Az applikációt ide kattintva tölthetjük le.