A Visegrádi-hegység vonulata

A Visegrádi-hegység a Dunakanyarban fekvő vulkanikus eredetű hegyvonulat. A hegyvonulatot a Pomázt Esztergommal összekötő Dera- és Szentléleki-patak völgye választja el déli szomszédjától, a Pilis-hegységtől. A hegység névadója a fotó jobb oldalán látható, a Dunakanyar talán legfestőibb települése, Visegrád. Ez a kép egy drónnal készült panorámafotó, amelyet 21 képből állítottam össze így hatalmas látószöget foglal magába.

Fátyolos csúcsok

Ez a kép egy novemberi napkelte alkalmával készült, amikor is a Visegrádi-hegység csúcsai között még hajnalban beállt a köd. A felkelő nap sugarai megvilágítják az őszi tájat, így a domboldalak csodás őszi színekben pompáznak. Balra Pilismarót, a kép közepén Dömös, jobbra pedig Visegrád látható.

Az éjszaka fényei

Ezen a fotón az a pillanat látható, amikor naplemente után a Duna menti településeken felkapcsolják a közvilágítást. Így tökéletesen látható Pilismarót, Dömös, Visegrád majd a Duna túloldalán Szob, Zebegény, és Nagymaros által kibocsájtott fény is.

Ívek

A fotó a Prédikálószéken található kilátóból készült december elején, közel -10 fokban. A felvétel 40 percnyi expozíció eredménye, így látható, hogy a Szent Mihály-hegy lábánál közlekedő autók megvilágítják az utat, mozgásuk által pedig a hegy lába is kirajzolódik. A föld forgása miatt a csillagok a Dunakanyar ívéhez hasonló ívet húznak.

Baljós árnyak

Egy júniusi napon a radart kémlelve láttam, hogy vihar fog érkezni a Dunakanyarba, így pár órával előtte nekivágtam, hogy már a hegytetőn legyek, mire megérkezik. A vihar két részletben gyakorlatilag 3 órán át tépázta a Dunakanyart brutális mennyiségű csapadék kíséretében. Ez a fotó a Dunakanyarba éppen beérkező vihart ábrázolja a Prédikálószékről. A kép bal oldalán, a Duna túloldalán egy lecsapó Szob környékén ért földet, a Börzsönyt pedig szinte eltakarja a masszív esőfüggöny.

Viharzóna

A fotó egy meglehetősen erős éjszakai vihar utáni napkelte idején készült. A vihar távozásakor a még csapadékot tartalmazó felhők már szétestek. A kép jobb oldalán látni, hogy a felkelő nap próbál áttörni a felhőkön ezzel brutális színjátékot létrehozva és aranyba borítva a folyót.

Első sugarak

A csapadékos estét egy nagyon felhős hajnal, majd szeles reggel követte. A fotón látható pillanat tényleg csak pár másodperc erejéig tartott, hiszen a felkelő nap első sugarai jobb oldalról éppen úgy szűrődtek be a hegy és a felhőtakaró között, hogy megvilágítják a kilátó előtti területet és a Szent Mihály-hegy csúcsát.

Hömpölygő ködtenger, avagy fehér takaró a Dunakanyarban

Amikor a Duna menti települések felett tejköd húzódik, előfordul, hogy órákig szinte egyáltalán nem látni a napfényt. A táj szürke arcát mutatja. A magasba, a ködhatár fölé emelkedve és kilépve ebből az egyhangú szürkeségből, mintha egyszerre egy másik világba csöppennénk. A táj színekbe borul, és a köd hullámai úgy folynak és csapkodnak, mintha egy tengerparton állnánk és néznénk, ahogy mossa a víz a partokat. Fura világ ez itt fenn, csend van és nyugalom. Csúcsok, amelyek szüntelenül merednek egymásra, és a vastag fehér ködpaplantól semmit sem látnak a rohanó világunkból.

Egy kis segítség a drónfotókhoz: Gergő nyíllal jelölte, hol található a prédikálószéki kilátó.