A pintyfélék családjába tartozó tengelicet (Carduelis carduelis) a népnyelv gyakran stiglicként emlegeti, ami a madár német nevéből ered (Stieglitz)

A meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes) a védett fajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 25 000 Ft egyedenként

A nagy fakopáncs hazánkban a leggyakoribb harkályféle. Télen csonthéjas terméseket, makkot is fogyaszt, de előszeretettel bukkan fel az etetők környékén is

A brit kultúrában a vörösbegy a karácsonyhoz is szorosan kötődik. Ennek egyik magyarázata az, hogy a régen a brit postások vörös kabátot hordtak, ami miatt vörösbegynek is nevezték őket

Az őszapók nagyon összetartóak és rendkívül társaságkedvelőek. Télen a családok együtt mozognak, és előfordul az is, hogy tavasszal besegítenek a szomszédoknak a fiókanevelésbe

A barátcinege - a közismert szén- és kék cinegével összehasonlítva – egy igazi szürke eminenciás, és leginkább a jóval ritkább kormosfejű cinegével lehet összetéveszteni

A csuszka gyakran hallatja a hangját, és könnyű felismerni jellegzetes helyváltoztató technikájáról, nevezetesen arról, hogy fejjel lefelé is tud csúszni-kúszni a fákon

Apró termete ellenére meglehetősen agresszív más madarakkal szemben a kék cinege. Fiókáit kizárólag állati táplálékkal eteti, és az öreg madarak is rovarokkal táplálkoznak, csak a hideg idő beálltával térnek át a magokra

Ahogy a nevéből is kitalálható a fenyvescinege a tűlevelű erdőkben gyakori, de a fenyőkkel teleültetett kertvárosokban is megfigyelhető, és a kihelyezett odúkban is szívesen költ

Bár gyakori madárnak gondoljuk, sajnos a mezei veréb állománya drasztikusan megcsappant az utóbbi 3-4 évtizedben drasztikusan csökkent Európában

A zöldikékénél csak a kifejlett hímekre jellemző az élénkzöld tollazat, a tojó színe tompább, szürkébb

Az utóbbi negyven évben 600 millióval esett vissza a házi verebek száma világszerte. Európában 247 millió példánnyal van kevesebb mint 1980-ban

A hím fekete rigó szinte egész teste fekete, kivéve narancssárga csőrét és szemgyűrűjét, míg a nőstények és a fiókák elsősorban sötétbarna színezetűek

A karvaly télen lakott területeken gyakran látható, mert követi az énekesmadarakat a településekre. Az etetők környékén is lecsap, s ha őt magát nem is látjuk, vadászatának nyomai árulkodnak arról, hogy ott járt