Így eteti a madarakat télen egy természetfotós

A pintyfélék családjába tartozó tengelicet (Carduelis carduelis) a népnyelv gyakran stiglicként emlegeti, ami a madár német nevéből ered (Stieglitz)

1/14
Fotó: Morvai Szilard

Így eteti a madarakat télen egy természetfotós

A meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes) a védett fajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 25 000 Ft egyedenként

2/14
Fotó: Morvai Szilard

Így eteti a madarakat télen egy természetfotós

A nagy fakopáncs hazánkban a leggyakoribb harkályféle. Télen csonthéjas terméseket, makkot is fogyaszt, de előszeretettel bukkan fel az etetők környékén is

3/14
Fotó: Morvai Szilard

Így eteti a madarakat télen egy természetfotós

A brit kultúrában a vörösbegy a karácsonyhoz is szorosan kötődik. Ennek egyik magyarázata az, hogy a régen a brit postások vörös kabátot hordtak, ami miatt vörösbegynek is nevezték őket

4/14
Fotó: Morvai Szilard

Így eteti a madarakat télen egy természetfotós

Az őszapók nagyon összetartóak és rendkívül társaságkedvelőek. Télen a családok együtt mozognak, és előfordul az is, hogy tavasszal besegítenek a szomszédoknak a fiókanevelésbe

5/14
Fotó: Morvai Szilard

Így eteti a madarakat télen egy természetfotós

A barátcinege - a közismert szén- és kék cinegével összehasonlítva – egy igazi szürke eminenciás, és leginkább a jóval ritkább kormosfejű cinegével lehet összetéveszteni

6/14
Fotó: Morvai Szilard

Így eteti a madarakat télen egy természetfotós

A csuszka gyakran hallatja a hangját, és könnyű felismerni jellegzetes helyváltoztató technikájáról, nevezetesen arról, hogy fejjel lefelé is tud csúszni-kúszni a fákon

7/14
Fotó: Morvai Szilard

Így eteti a madarakat télen egy természetfotós

Apró termete ellenére meglehetősen agresszív más madarakkal szemben a kék cinege. Fiókáit kizárólag állati táplálékkal eteti, és az öreg madarak is rovarokkal táplálkoznak, csak a hideg idő beálltával térnek át a magokra

8/14
Fotó: Morvai Szilard

Így eteti a madarakat télen egy természetfotós

Ahogy a nevéből is kitalálható a fenyvescinege a tűlevelű erdőkben gyakori, de a fenyőkkel teleültetett kertvárosokban is megfigyelhető, és a kihelyezett odúkban is szívesen költ

9/14
Fotó: Morvai Szilard

Így eteti a madarakat télen egy természetfotós

Bár gyakori madárnak gondoljuk, sajnos a mezei veréb állománya drasztikusan megcsappant az utóbbi 3-4 évtizedben drasztikusan csökkent Európában

10/14
Fotó: Morvai Szilard

Így eteti a madarakat télen egy természetfotós

A zöldikékénél csak a kifejlett hímekre jellemző az élénkzöld tollazat, a tojó színe tompább, szürkébb

11/14
Fotó: Morvai Szilard

Így eteti a madarakat télen egy természetfotós

Az utóbbi negyven évben 600 millióval esett vissza a házi verebek száma világszerte. Európában 247 millió példánnyal van kevesebb mint 1980-ban

12/14
Fotó: Morvai Szilard

Így eteti a madarakat télen egy természetfotós

A hím fekete rigó szinte egész teste fekete, kivéve narancssárga csőrét és szemgyűrűjét, míg a nőstények és a fiókák elsősorban sötétbarna színezetűek

13/14
Fotó: Morvai Szilard

Így eteti a madarakat télen egy természetfotós

A karvaly télen lakott területeken gyakran látható, mert követi az énekesmadarakat a településekre. Az etetők környékén is lecsap, s ha őt magát nem is látjuk, vadászatának nyomai árulkodnak arról, hogy ott járt

14/14
Fotó: Morvai Szilard

Így eteti a madarakat télen egy természetfotós

A pintyfélék családjába tartozó tengelicet (Carduelis carduelis) a népnyelv gyakran stiglicként emlegeti, ami a madár német nevéből ered (Stieglitz)

Fotó: Morvai Szilard

A meggyvágó (Coccothraustes coccothraustes) a védett fajok közé tartozik Magyarországon. Természetvédelmi értéke 25 000 Ft egyedenként

Fotó: Morvai Szilard

A nagy fakopáncs hazánkban a leggyakoribb harkályféle. Télen csonthéjas terméseket, makkot is fogyaszt, de előszeretettel bukkan fel az etetők környékén is

Fotó: Morvai Szilard

A brit kultúrában a vörösbegy a karácsonyhoz is szorosan kötődik. Ennek egyik magyarázata az, hogy a régen a brit postások vörös kabátot hordtak, ami miatt vörösbegynek is nevezték őket

Fotó: Morvai Szilard

Az őszapók nagyon összetartóak és rendkívül társaságkedvelőek. Télen a családok együtt mozognak, és előfordul az is, hogy tavasszal besegítenek a szomszédoknak a fiókanevelésbe

Fotó: Morvai Szilard

A barátcinege - a közismert szén- és kék cinegével összehasonlítva – egy igazi szürke eminenciás, és leginkább a jóval ritkább kormosfejű cinegével lehet összetéveszteni

Fotó: Morvai Szilard

A csuszka gyakran hallatja a hangját, és könnyű felismerni jellegzetes helyváltoztató technikájáról, nevezetesen arról, hogy fejjel lefelé is tud csúszni-kúszni a fákon

Fotó: Morvai Szilard

Apró termete ellenére meglehetősen agresszív más madarakkal szemben a kék cinege. Fiókáit kizárólag állati táplálékkal eteti, és az öreg madarak is rovarokkal táplálkoznak, csak a hideg idő beálltával térnek át a magokra

Fotó: Morvai Szilard

Ahogy a nevéből is kitalálható a fenyvescinege a tűlevelű erdőkben gyakori, de a fenyőkkel teleültetett kertvárosokban is megfigyelhető, és a kihelyezett odúkban is szívesen költ

Fotó: Morvai Szilard

Bár gyakori madárnak gondoljuk, sajnos a mezei veréb állománya drasztikusan megcsappant az utóbbi 3-4 évtizedben drasztikusan csökkent Európában

Fotó: Morvai Szilard

A zöldikékénél csak a kifejlett hímekre jellemző az élénkzöld tollazat, a tojó színe tompább, szürkébb

Fotó: Morvai Szilard

Az utóbbi negyven évben 600 millióval esett vissza a házi verebek száma világszerte. Európában 247 millió példánnyal van kevesebb mint 1980-ban

Fotó: Morvai Szilard

A hím fekete rigó szinte egész teste fekete, kivéve narancssárga csőrét és szemgyűrűjét, míg a nőstények és a fiókák elsősorban sötétbarna színezetűek

Fotó: Morvai Szilard

A karvaly télen lakott területeken gyakran látható, mert követi az énekesmadarakat a településekre. Az etetők környékén is lecsap, s ha őt magát nem is látjuk, vadászatának nyomai árulkodnak arról, hogy ott járt

Fotó: Morvai Szilard
2023.12.04.