Ismeretlen vidéken az ország déli csücskében – Karapancsa vadászkastélyai

A két karapancsai kastély és a hozzá tartozó majorsági épületek hajdanán a Bellyei Uradalom egyik központjának számítottak, ma pedig műemlékegyüttesként tartjuk őket számon. A Gemenc Zrt. tulajdonában állnak, és a béda-karapancsai tájegységben helyezkednek el.

1/14
Szöveg: Hidvégi Brigi
Fotó: Pálvölgyi Kriszitna

Ismeretlen vidéken az ország déli csücskében – Karapancsa vadászkastélyai

Kiállítást és szálláshelyet is találunk itt, a parkban pedig egy tanösvényt alakítottak ki. Augusztus 15-től március 15-ig a vadászvendégeké a terep, a kettő között azonban bárki foglalhat magának szállást a helyszínen, ahol többek között ilyen szobákat alakítottak ki.
2/14
Szöveg: Hidvégi Brigi
Fotó: Pálvölgyi Kriszitna

Ismeretlen vidéken az ország déli csücskében – Karapancsa vadászkastélyai

A nagy kastély laktanya és téeszközpont is volt, és – bár a felújításnak hála ma már nem látszik – igencsak lelakták. A 60-as években lett a Gemenc Zrt. tulajdona, és 2015-ben fejezték be a felújítási munkálatokat, melynek során a korabeli tervrajzok és fotók alapján állították helyre a neobarokk kastélykertet és az épületeket.
3/14
Szöveg: Hidvégi Brigi
Fotó: Pálvölgyi Kriszitna

Ismeretlen vidéken az ország déli csücskében – Karapancsa vadászkastélyai

Először Savoyai Jenő herceg kapta meg a területet a török hódoltság után, majd a császár birtoka lett, de a virágkorát a 19. század második felétől élte, amikor Habsburg Albrecht tulajdonába került.
4/14
Szöveg: Hidvégi Brigi
Fotó: Pálvölgyi Kriszitna

Ismeretlen vidéken az ország déli csücskében – Karapancsa vadászkastélyai

Rudolf főherceg és a német természettudós, Alfred Brehm együtt jártak Karapancsán 1878-ban, és mindketten el voltak tőle ragadtatva. Az erről készült útirajzban „paradicsomi állapotokat” emlegetnek.
5/14
Szöveg: Hidvégi Brigi
Fotó: Pálvölgyi Kriszitna

Ismeretlen vidéken az ország déli csücskében – Karapancsa vadászkastélyai

Szarvasok mindenhol. Úgy tartják, Albrecht herceg nemcsak a csatákban jeleskedett, hanem a gazdálkodásban is, így rövidesen mintagazdasággá szervezte az uradalmat és világszínvonalra emelte a vadgazdálkodást ezen a különleges vidéken, ahol a Duna ártéri erdei rengeteg vad otthonául szolgálnak.
6/14
Szöveg: Hidvégi Brigi
Fotó: Pálvölgyi Kriszitna

Ismeretlen vidéken az ország déli csücskében – Karapancsa vadászkastélyai

Később, a századforduló tájékán fejedelmi vadászatokat tartottak a területen. A birtok Habsburg Frigyes főhercegé lett, aki feleségével, Izabella főhercegasszonnyal előszeretettel látott vendégül koronás főket. I. Ferenc József, II. Vilmos német császár és Ferenc Ferdinánd is megfordult Karapancsán. Ki is nőtték a „kiskastélyt”, ami a 19. században már itt állt, ezért – II. Vilmos negyedik látogatása előtt – 1910-ben felhúztak egy nagyobbat. Ennek a díszes belső tere látható a képen.
7/14
Szöveg: Hidvégi Brigi
Fotó: Pálvölgyi Kriszitna

Ismeretlen vidéken az ország déli csücskében – Karapancsa vadászkastélyai

A képen szintén a nagykastély belseje.

8/14
Szöveg: Hidvégi Brigi
Fotó: Pálvölgyi Kriszitna

Ismeretlen vidéken az ország déli csücskében – Karapancsa vadászkastélyai

Idill a kastély hátsó teraszán.

9/14
Szöveg: Hidvégi Brigi
Fotó: Pálvölgyi Kriszitna

Ismeretlen vidéken az ország déli csücskében – Karapancsa vadászkastélyai

Izabella főhercegasszony kivételes egyéniség volt: részt vett a férfiakkal a vadászatokon, ami akkoriban nem igazán volt divat, a hobbija pedig a fotózás volt, amit szenvedélyesen űzött. Megörökítette az akkori népviseletet, a népszokásokat, de a vadászatokat és a mindennapi életet is. Fotóit ma a kiskastélyban berendezett kiállításon is szemügyre vehetjük.

10/14
Szöveg: Hidvégi Brigi
Fotó: Pálvölgyi Kriszitna

Ismeretlen vidéken az ország déli csücskében – Karapancsa vadászkastélyai

A kiskastélyban a Gemenc Zrt. tárlatot rendezett be, középpontban az erdő- és vadgazdálkodással, a helyi mezőgazdasággal, néprajzzal. Népviseletek, korabeli használati eszközök, bútorok sorakoznak a termekben..
11/14
Szöveg: Hidvégi Brigi
Fotó: Pálvölgyi Kriszitna

Ismeretlen vidéken az ország déli csücskében – Karapancsa vadászkastélyai

...de természetesen trófeákat is szemügyre vehetünk.
12/14
Szöveg: Hidvégi Brigi
Fotó: Pálvölgyi Kriszitna

Ismeretlen vidéken az ország déli csücskében – Karapancsa vadászkastélyai

Az egykor itt élt emberek hétköznapjait szintén bemutatja a kiállítás.

13/14
Szöveg: Hidvégi Brigi
Fotó: Pálvölgyi Kriszitna

Ismeretlen vidéken az ország déli csücskében – Karapancsa vadászkastélyai

Ha szeretnél te is ellátogatni a karapancsai kastélyokhoz, itt találsz bővebb infót.

14/14
Szöveg: Hidvégi Brigi
Fotó: Pálvölgyi Kriszitna

Ismeretlen vidéken az ország déli csücskében – Karapancsa vadászkastélyai

Szöveg: Hidvégi Brigi

A két karapancsai kastély és a hozzá tartozó majorsági épületek hajdanán a Bellyei Uradalom egyik központjának számítottak, ma pedig műemlékegyüttesként tartjuk őket számon. A Gemenc Zrt. tulajdonában állnak, és a béda-karapancsai tájegységben helyezkednek el.

Fotó: Pálvölgyi Kriszitna
Kiállítást és szálláshelyet is találunk itt, a parkban pedig egy tanösvényt alakítottak ki. Augusztus 15-től március 15-ig a vadászvendégeké a terep, a kettő között azonban bárki foglalhat magának szállást a helyszínen, ahol többek között ilyen szobákat alakítottak ki.
Fotó: Pálvölgyi Kriszitna
A nagy kastély laktanya és téeszközpont is volt, és – bár a felújításnak hála ma már nem látszik – igencsak lelakták. A 60-as években lett a Gemenc Zrt. tulajdona, és 2015-ben fejezték be a felújítási munkálatokat, melynek során a korabeli tervrajzok és fotók alapján állították helyre a neobarokk kastélykertet és az épületeket.
Fotó: Pálvölgyi Kriszitna
Először Savoyai Jenő herceg kapta meg a területet a török hódoltság után, majd a császár birtoka lett, de a virágkorát a 19. század második felétől élte, amikor Habsburg Albrecht tulajdonába került.
Fotó: Pálvölgyi Kriszitna
Rudolf főherceg és a német természettudós, Alfred Brehm együtt jártak Karapancsán 1878-ban, és mindketten el voltak tőle ragadtatva. Az erről készült útirajzban „paradicsomi állapotokat” emlegetnek.
Fotó: Pálvölgyi Kriszitna
Szarvasok mindenhol. Úgy tartják, Albrecht herceg nemcsak a csatákban jeleskedett, hanem a gazdálkodásban is, így rövidesen mintagazdasággá szervezte az uradalmat és világszínvonalra emelte a vadgazdálkodást ezen a különleges vidéken, ahol a Duna ártéri erdei rengeteg vad otthonául szolgálnak.
Fotó: Pálvölgyi Kriszitna
Később, a századforduló tájékán fejedelmi vadászatokat tartottak a területen. A birtok Habsburg Frigyes főhercegé lett, aki feleségével, Izabella főhercegasszonnyal előszeretettel látott vendégül koronás főket. I. Ferenc József, II. Vilmos német császár és Ferenc Ferdinánd is megfordult Karapancsán. Ki is nőtték a „kiskastélyt”, ami a 19. században már itt állt, ezért – II. Vilmos negyedik látogatása előtt – 1910-ben felhúztak egy nagyobbat. Ennek a díszes belső tere látható a képen.
Fotó: Pálvölgyi Kriszitna

A képen szintén a nagykastély belseje.

Fotó: Pálvölgyi Kriszitna

Idill a kastély hátsó teraszán.

Fotó: Pálvölgyi Kriszitna

Izabella főhercegasszony kivételes egyéniség volt: részt vett a férfiakkal a vadászatokon, ami akkoriban nem igazán volt divat, a hobbija pedig a fotózás volt, amit szenvedélyesen űzött. Megörökítette az akkori népviseletet, a népszokásokat, de a vadászatokat és a mindennapi életet is. Fotóit ma a kiskastélyban berendezett kiállításon is szemügyre vehetjük.

Fotó: Pálvölgyi Kriszitna
A kiskastélyban a Gemenc Zrt. tárlatot rendezett be, középpontban az erdő- és vadgazdálkodással, a helyi mezőgazdasággal, néprajzzal. Népviseletek, korabeli használati eszközök, bútorok sorakoznak a termekben..
Fotó: Pálvölgyi Kriszitna
...de természetesen trófeákat is szemügyre vehetünk.
Fotó: Pálvölgyi Kriszitna

Az egykor itt élt emberek hétköznapjait szintén bemutatja a kiállítás.

Fotó: Pálvölgyi Kriszitna

Ha szeretnél te is ellátogatni a karapancsai kastélyokhoz, itt találsz bővebb infót.

Fotó: Pálvölgyi Kriszitna
2022.08.25.