A belváros és a Várkerület közötti Előkapunál áll a szép Szinay-ház, amelynek homlokzatán látható egy kis darab a hajdani előkapu címeréből. Századokon át csak az előkapun és a hátsókapun át lehetett közlekedni a városfalon belüli és azon kívüli területek között

A Bécsi külváros egyik legszebb poncichter háza az 1710 körül épült Két Mór ház. Nagy fakapuját két korinthoszi csavart oszlop keretezi, tetején egy-egy mór tartja vállán a kapupárkányt

A középkori város legmagasabb pontján épült fel a Szent Mihály-templom, Sopron legrégebbi plébániatemploma, amelynek szentelésekor állítólag Mátyás király is jelen volt

A Bécsi külvárosban a középkorban négy templom is épült. Sok lakóház oromzatán, kis fülkékben még ma is láthatók vallásos témájú szobrok

A hajdani jégveremnél üldögélő Jegesember. A város jégverme ma is megvan, apró bejárata észak felé néz. Belsejét náddal, szalmával bélelték és fagyos téli napokon töltötték fel a Fertő megtört jegével.

A Bécsi úton találjuk a Soproni Pékmúzeumot, amelynek épületében már a 17. század második fele óta pékség működött

Sopronban több, középkorból származó pihenőkereszt is látható még. Ezekben a kőkeresztekben éjjel lámpás égett, ami útba igazította a város felé tartó vándorokat, kereskedőket

A Bécsi úton álló szép kapu 1750 körül készült. Ennyi maradt meg a ferencesek hajdani kertjéből

Ma egy magas sáncokkal határolt füves térség, a Krisztus utáni II. században Sopron római kori elődjének, Scrabantia-nak az amfiteátruma volt itt

A Koronázó-domb tetején, a régi villák és a modern lakóházak között egy emlékoszlop áll. 1625. december 8-án Habsburg Ferdinánd ezen a helyen végezte el a koronázási szertartás részét képező, hagyományos, négy égtáj irányába történő kardvágást

A belvároshoz képest az Ikva-patak túlpartján áll a Szentlélek-templom. Itt kezdődött a hajdani poncichter negyed.1521-ben már állt itt egy, valószínűleg a johanniták által alapított templom

A Festőköz ma is középkori hangulatot áraszt. A kis sikátor a nevét onnan kapta, hogy régen a kékfestők itt vitték vásznaikat az Ikva kanyarulatában álló városi festőházba, amelynek padlásán szárították a kelméket

Az Ikva patak most keskeny kis vízfolyásként csordogál, de a múltban többször is nagy árvizet okozott. Több környékbeli ház falán is kis táblácska jelzi az Ikva vízállását 1787-es, 1833-es és 1879-es áradásakor