
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A Gerecse központi tömbjében, Lábatlantól három kilométerre délre magasodik a 378 méter magas Nagy-Bersek-hegy, elbányázott északi oldalát mutatva a táj felé.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A bánya területén hat év szünet után, a közelmúltban indult újra alacsony intenzitású termelés, ezért a látogathatósága korlátozott.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A hegy megmaradt csúcsáról széles panoráma nyílik félkörben Lábatlanra és a Gerecse északi hegyeire.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A több ütemben, több irányból zajló bányászat látványos emléke az egykori felvonó gépház, amely a későbbi évtizedekben megközelíthetetlenné vált.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A félbevágott hegy sziklafalai több mint százmillió év földtörténetét mutatják be. Az alsó szinteken az egykori óceánfenék 140 millió éves, kemény kőzetté összeállt üledékrétegei láthatók.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A berseki márgának is nevezett kőzet a közeli lábatlani cementgyárba került.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A bánya művelésből kivont részeit csak lassan kezdi visszahódítani a természet.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A hegy szomszédos bányájába vezető alagút bejárata körül jól látható, mennyire veszélyes hely az egykori bányafalak alatti terület: a fagyos, nedves időben szinte percenként hallani a lehulló kisebb kövek zaját.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A titokzatos alagút sötétje a gondosan lezárt és lehegesztett ajtajú rács mögül.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

Ősi folyók által lerakott hordalékrétegek, a sziklafal tövében törmelékszoknyával.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A hegy magasabban fekvő része már a fiatalabb lábatlani homokkő birodalma, egészen a csúcs alatti területekig. A háttérben Nyergesújfalu.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A lazább rétegek közt a talajvíz is utat talál.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

Amíg a mélyen fekvő márga már nem tartalmaz jól látható ősmaradványokat, a homokkőrétegek kiváló állapotú lenyomatok sokaságát őrzik.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

Kilátás Lábatlanra a legfelső bányaszintről.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

Kelet felé Esztergom és a Börzsöny vidéke látszik.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

Laza homokkő tömege a bánya legmagasabban fekvő falán. A hegytetőt már tömörebb, de sokkal fiatalabb mészkő borítja.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A homokkő formái alapján a Marson is lehetnénk, de ez csak az egykori gerecsei tengerfenék.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A hegytető déli kőbányájának pereméről egészen a Pilis és Budai-hegység találkozásáig ellátni. Középen a Pilisborosjenő fölötti Kevélyek, bő harminc kilométeres távolságból.

Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A Gerecse központi tömbjében, Lábatlantól három kilométerre délre magasodik a 378 méter magas Nagy-Bersek-hegy, elbányázott északi oldalát mutatva a táj felé.

A bánya területén hat év szünet után, a közelmúltban indult újra alacsony intenzitású termelés, ezért a látogathatósága korlátozott.

A hegy megmaradt csúcsáról széles panoráma nyílik félkörben Lábatlanra és a Gerecse északi hegyeire.

A több ütemben, több irányból zajló bányászat látványos emléke az egykori felvonó gépház, amely a későbbi évtizedekben megközelíthetetlenné vált.

A félbevágott hegy sziklafalai több mint százmillió év földtörténetét mutatják be. Az alsó szinteken az egykori óceánfenék 140 millió éves, kemény kőzetté összeállt üledékrétegei láthatók.

A berseki márgának is nevezett kőzet a közeli lábatlani cementgyárba került.

A bánya művelésből kivont részeit csak lassan kezdi visszahódítani a természet.

A hegy szomszédos bányájába vezető alagút bejárata körül jól látható, mennyire veszélyes hely az egykori bányafalak alatti terület: a fagyos, nedves időben szinte percenként hallani a lehulló kisebb kövek zaját.

A titokzatos alagút sötétje a gondosan lezárt és lehegesztett ajtajú rács mögül.

Ősi folyók által lerakott hordalékrétegek, a sziklafal tövében törmelékszoknyával.

A hegy magasabban fekvő része már a fiatalabb lábatlani homokkő birodalma, egészen a csúcs alatti területekig. A háttérben Nyergesújfalu.

A lazább rétegek közt a talajvíz is utat talál.

Amíg a mélyen fekvő márga már nem tartalmaz jól látható ősmaradványokat, a homokkőrétegek kiváló állapotú lenyomatok sokaságát őrzik.

Kilátás Lábatlanra a legfelső bányaszintről.

Kelet felé Esztergom és a Börzsöny vidéke látszik.

Laza homokkő tömege a bánya legmagasabban fekvő falán. A hegytetőt már tömörebb, de sokkal fiatalabb mészkő borítja.

A homokkő formái alapján a Marson is lehetnénk, de ez csak az egykori gerecsei tengerfenék.

A hegytető déli kőbányájának pereméről egészen a Pilis és Budai-hegység találkozásáig ellátni. Középen a Pilisborosjenő fölötti Kevélyek, bő harminc kilométeres távolságból.