
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején
A Gerecse központi tömbjében, Lábatlantól három kilométerre délre magasodik a 378 méter magas Nagy-Bersek-hegy, elbányázott északi oldalát mutatva a táj felé.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején
A bánya területén hat év szünet után, a közelmúltban indult újra alacsony intenzitású termelés, ezért a látogathatósága korlátozott.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején
A hegy megmaradt csúcsáról széles panoráma nyílik félkörben Lábatlanra és a Gerecse északi hegyeire.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején
A több ütemben, több irányból zajló bányászat látványos emléke az egykori felvonó gépház, amely a későbbi évtizedekben megközelíthetetlenné vált.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején
A félbevágott hegy sziklafalai több mint százmillió év földtörténetét mutatják be. Az alsó szinteken az egykori óceánfenék 140 millió éves, kemény kőzetté összeállt üledékrétegei láthatók.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején
A berseki márgának is nevezett kőzet a közeli lábatlani cementgyárba került.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején
A bánya művelésből kivont részeit csak lassan kezdi visszahódítani a természet.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején
A hegy szomszédos bányájába vezető alagút bejárata körül jól látható, mennyire veszélyes hely az egykori bányafalak alatti terület: a fagyos, nedves időben szinte percenként hallani a lehulló kisebb kövek zaját.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején
A titokzatos alagút sötétje a gondosan lezárt és lehegesztett ajtajú rács mögül.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején
Ősi folyók által lerakott hordalékrétegek, a sziklafal tövében törmelékszoknyával.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején
A hegy magasabban fekvő része már a fiatalabb lábatlani homokkő birodalma, egészen a csúcs alatti területekig. A háttérben Nyergesújfalu.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején
A lazább rétegek közt a talajvíz is utat talál.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején
Amíg a mélyen fekvő márga már nem tartalmaz jól látható ősmaradványokat, a homokkőrétegek kiváló állapotú lenyomatok sokaságát őrzik.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején
Kilátás Lábatlanra a legfelső bányaszintről.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején
Kelet felé Esztergom és a Börzsöny vidéke látszik.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején
Laza homokkő tömege a bánya legmagasabban fekvő falán. A hegytetőt már tömörebb, de sokkal fiatalabb mészkő borítja.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején
A homokkő formái alapján a Marson is lehetnénk, de ez csak az egykori gerecsei tengerfenék.
Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején
A hegytető déli kőbányájának pereméről egészen a Pilis és Budai-hegység találkozásáig ellátni. Középen a Pilisborosjenő fölötti Kevélyek, bő harminc kilométeres távolságból.

Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején
A Gerecse központi tömbjében, Lábatlantól három kilométerre délre magasodik a 378 méter magas Nagy-Bersek-hegy, elbányázott északi oldalát mutatva a táj felé.
A bánya területén hat év szünet után, a közelmúltban indult újra alacsony intenzitású termelés, ezért a látogathatósága korlátozott.
A hegy megmaradt csúcsáról széles panoráma nyílik félkörben Lábatlanra és a Gerecse északi hegyeire.
A több ütemben, több irányból zajló bányászat látványos emléke az egykori felvonó gépház, amely a későbbi évtizedekben megközelíthetetlenné vált.
A félbevágott hegy sziklafalai több mint százmillió év földtörténetét mutatják be. Az alsó szinteken az egykori óceánfenék 140 millió éves, kemény kőzetté összeállt üledékrétegei láthatók.
A berseki márgának is nevezett kőzet a közeli lábatlani cementgyárba került.
A bánya művelésből kivont részeit csak lassan kezdi visszahódítani a természet.
A hegy szomszédos bányájába vezető alagút bejárata körül jól látható, mennyire veszélyes hely az egykori bányafalak alatti terület: a fagyos, nedves időben szinte percenként hallani a lehulló kisebb kövek zaját.
A titokzatos alagút sötétje a gondosan lezárt és lehegesztett ajtajú rács mögül.
Ősi folyók által lerakott hordalékrétegek, a sziklafal tövében törmelékszoknyával.
A hegy magasabban fekvő része már a fiatalabb lábatlani homokkő birodalma, egészen a csúcs alatti területekig. A háttérben Nyergesújfalu.
A lazább rétegek közt a talajvíz is utat talál.
Amíg a mélyen fekvő márga már nem tartalmaz jól látható ősmaradványokat, a homokkőrétegek kiváló állapotú lenyomatok sokaságát őrzik.
Kilátás Lábatlanra a legfelső bányaszintről.
Kelet felé Esztergom és a Börzsöny vidéke látszik.
Laza homokkő tömege a bánya legmagasabban fekvő falán. A hegytetőt már tömörebb, de sokkal fiatalabb mészkő borítja.
A homokkő formái alapján a Marson is lehetnénk, de ez csak az egykori gerecsei tengerfenék.
A hegytető déli kőbányájának pereméről egészen a Pilis és Budai-hegység találkozásáig ellátni. Középen a Pilisborosjenő fölötti Kevélyek, bő harminc kilométeres távolságból.