Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A Gerecse központi tömbjében, Lábatlantól három kilométerre délre magasodik a 378 méter magas Nagy-Bersek-hegy, elbányázott északi oldalát mutatva a táj felé.

1/18
Fotó: Gulyás Attila

Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A bánya területén hat év szünet után, a közelmúltban indult újra alacsony intenzitású termelés, ezért a látogathatósága korlátozott.

2/18
Fotó: Gulyás Attila

Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A hegy megmaradt csúcsáról széles panoráma nyílik félkörben Lábatlanra és a Gerecse északi hegyeire.

3/18
Fotó: Calmit Hungária Kft.

Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A több ütemben, több irányból zajló bányászat látványos emléke az egykori felvonó gépház, amely a későbbi évtizedekben megközelíthetetlenné vált.

4/18
Fotó: Gulyás Attila

Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A félbevágott hegy sziklafalai több mint százmillió év földtörténetét mutatják be. Az alsó szinteken az egykori óceánfenék 140 millió éves, kemény kőzetté összeállt üledékrétegei láthatók.

5/18
Fotó: Gulyás Attila

Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A berseki márgának is nevezett kőzet a közeli lábatlani cementgyárba került.

6/18
Fotó: Gulyás Attila

Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A bánya művelésből kivont részeit csak lassan kezdi visszahódítani a természet.

7/18
Fotó: Gulyás Attila

Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A hegy szomszédos bányájába vezető alagút bejárata körül jól látható, mennyire veszélyes hely az egykori bányafalak alatti terület: a fagyos, nedves időben szinte percenként hallani a lehulló kisebb kövek zaját.

8/18
Fotó: Gulyás Attila

Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A titokzatos alagút sötétje a gondosan lezárt és lehegesztett ajtajú rács mögül.

9/18
Fotó: Gulyás Attila

Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

Ősi folyók által lerakott hordalékrétegek, a sziklafal tövében törmelékszoknyával.

10/18
Fotó: Gulyás Attila

Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A hegy magasabban fekvő része már a fiatalabb lábatlani homokkő birodalma, egészen a csúcs alatti területekig. A háttérben Nyergesújfalu.

11/18
Fotó: Gulyás Attila

Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A lazább rétegek közt a talajvíz is utat talál.

12/18
Fotó: Gulyás Attila

Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

Amíg a mélyen fekvő márga már nem tartalmaz jól látható ősmaradványokat, a homokkőrétegek kiváló állapotú lenyomatok sokaságát őrzik.

13/18
Fotó: Gulyás Attila

Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

Kilátás Lábatlanra a legfelső bányaszintről.

14/18
Fotó: Gulyás Attila

Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

Kelet felé Esztergom és a Börzsöny vidéke látszik.

15/18
Fotó: Gulyás Attila

Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

Laza homokkő tömege a bánya legmagasabban fekvő falán. A hegytetőt már tömörebb, de sokkal fiatalabb mészkő borítja.

16/18
Fotó: Gulyás Attila

Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A homokkő formái alapján a Marson is lehetnénk, de ez csak az egykori gerecsei tengerfenék.

17/18
Fotó: Gulyás Attila

Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A hegytető déli kőbányájának pereméről egészen a Pilis és Budai-hegység találkozásáig ellátni. Középen a Pilisborosjenő fölötti Kevélyek, bő harminc kilométeres távolságból.

18/18
Fotó: Gulyás Attila

Kővé dermedt óceán a Gerecse tetején

A Gerecse központi tömbjében, Lábatlantól három kilométerre délre magasodik a 378 méter magas Nagy-Bersek-hegy, elbányázott északi oldalát mutatva a táj felé.

Fotó: Gulyás Attila

A bánya területén hat év szünet után, a közelmúltban indult újra alacsony intenzitású termelés, ezért a látogathatósága korlátozott.

Fotó: Gulyás Attila

A hegy megmaradt csúcsáról széles panoráma nyílik félkörben Lábatlanra és a Gerecse északi hegyeire.

Fotó: Calmit Hungária Kft.

A több ütemben, több irányból zajló bányászat látványos emléke az egykori felvonó gépház, amely a későbbi évtizedekben megközelíthetetlenné vált.

Fotó: Gulyás Attila

A félbevágott hegy sziklafalai több mint százmillió év földtörténetét mutatják be. Az alsó szinteken az egykori óceánfenék 140 millió éves, kemény kőzetté összeállt üledékrétegei láthatók.

Fotó: Gulyás Attila

A berseki márgának is nevezett kőzet a közeli lábatlani cementgyárba került.

Fotó: Gulyás Attila

A bánya művelésből kivont részeit csak lassan kezdi visszahódítani a természet.

Fotó: Gulyás Attila

A hegy szomszédos bányájába vezető alagút bejárata körül jól látható, mennyire veszélyes hely az egykori bányafalak alatti terület: a fagyos, nedves időben szinte percenként hallani a lehulló kisebb kövek zaját.

Fotó: Gulyás Attila

A titokzatos alagút sötétje a gondosan lezárt és lehegesztett ajtajú rács mögül.

Fotó: Gulyás Attila

Ősi folyók által lerakott hordalékrétegek, a sziklafal tövében törmelékszoknyával.

Fotó: Gulyás Attila

A hegy magasabban fekvő része már a fiatalabb lábatlani homokkő birodalma, egészen a csúcs alatti területekig. A háttérben Nyergesújfalu.

Fotó: Gulyás Attila

A lazább rétegek közt a talajvíz is utat talál.

Fotó: Gulyás Attila

Amíg a mélyen fekvő márga már nem tartalmaz jól látható ősmaradványokat, a homokkőrétegek kiváló állapotú lenyomatok sokaságát őrzik.

Fotó: Gulyás Attila

Kilátás Lábatlanra a legfelső bányaszintről.

Fotó: Gulyás Attila

Kelet felé Esztergom és a Börzsöny vidéke látszik.

Fotó: Gulyás Attila

Laza homokkő tömege a bánya legmagasabban fekvő falán. A hegytetőt már tömörebb, de sokkal fiatalabb mészkő borítja.

Fotó: Gulyás Attila

A homokkő formái alapján a Marson is lehetnénk, de ez csak az egykori gerecsei tengerfenék.

Fotó: Gulyás Attila

A hegytető déli kőbányájának pereméről egészen a Pilis és Budai-hegység találkozásáig ellátni. Középen a Pilisborosjenő fölötti Kevélyek, bő harminc kilométeres távolságból.

Fotó: Gulyás Attila
2023.02.24.