Meteoritokat gyűjt, hogy a Naprendszerről meséljen
Meteoritokat gyűjt, hogy a Naprendszerről meséljen
Kézben az 1576-ban talált Campo del Cielo vasmeteorit egyik szelete, amely a legnagyobb össztömegű meteorit jelenleg. Ez a vasmeteorit egy egykori aszteroida magja volt, szerkezete megmutatja a vas kristályrácsait.
Meteoritokat gyűjt, hogy a Naprendszerről meséljen
A Vesta aszteroidáról érkezett kőzetek az úgynevezett HED meteoritok. A képen mindegyik típus látható, balra fent egy howardit, lent egy eukrit, míg jobbra egy diogenit szelete.
Meteoritokat gyűjt, hogy a Naprendszerről meséljen
Meteoritokat gyűjt, hogy a Naprendszerről meséljen
Tamás a Chelyabinsk meteorit egy darabjával, miközben az aszteroida hatásáról beszél
Meteoritokat gyűjt, hogy a Naprendszerről meséljen
Meteoritokat gyűjt, hogy a Naprendszerről meséljen
Meteoritokat gyűjt, hogy a Naprendszerről meséljen
Meteoritokat gyűjt, hogy a Naprendszerről meséljen
Balra: A Chelyabinsk meteorit egy szép szelete
Középen: Bechar 006 holdi meteorit
Jobbra: NWA 13187 marsi meteorit
Meteoritokat gyűjt, hogy a Naprendszerről meséljen
Meteoritokat gyűjt, hogy a Naprendszerről meséljen
A Muonionalusta vasmeteorit étetett (savval maratott) felszínén szépen kirajzolódik az úgynevezett Widmanstätten-mintázat, amely az egykori vas-nikkel kisbolygómag rendkívül lassú lehűlése miatt jön létre, szerkezetében látható kikristályosodott vas-nikkel.
Meteoritokat gyűjt, hogy a Naprendszerről meséljen
Az űrből érkező meteoroid hatalmas mozgási energiával érkezik, előtte nagyon gyorsan feltorlódik a levegő, így utóbbi igen felmelegszik, a test külső rétegei pedig leolvadnak. Amikor lefékeződik, zuhanását szabadesésben folytatja tovább, és ráfagy az utolsó olvadt réteg. A fagyás miatt ez a vékony réteg berepedezhet – mint a képen is látható Hammadah al Hamra 346 esetében.
Meteoritokat gyűjt, hogy a Naprendszerről meséljen
Meteoritokat gyűjt, hogy a Naprendszerről meséljen
Meteoritokat gyűjt, hogy a Naprendszerről meséljen
Az úgynevezett pallazit meteoritok a legritkább típusok közé tartoznak, egy egykori kisbolygó magjának, illetve köpenyének határáról származnak, így körülbelül 50-50 százalékban tartalmaznak vas-nikkelt, illetve szilikátos ásványokat. Utóbbiak gyakran átlátszóak.
