
Az ismeretlen Nagyberek

Az ismeretlen Nagyberek

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság idén tavasszal megnyitott látogatóközpontja tökéletes helyszíne a Nagyberekkel való ismerkedésnek.
Az ismeretlen Nagyberek

A 19. század közepéig a Nagyberekbe jóformán csak a pákászok merészkedtek be, aztán – ahogy a népesség növekedett, és a föld egyre értékesebb lett – egyre többen látták meg a lehetőséget a területben.
Az ismeretlen Nagyberek

A kiállításon a múlt érdekes szeletei is felvillannak. Szó esik például a kőolajkutatás közben megtalált fonyódi ásványvízről, valamint a közeli Csisztafürdőről, amely szintén a kőolajfúrásoknak köszönheti termálvizét. Ez a kép 1957-ben készült, amikor még csak a helyiek élvezték a "termálfürdőt".
Az ismeretlen Nagyberek

Az ismeretlen Nagyberek

A Nagyberek majorságainak kiszolgálására épült meg az ötvenes években a részben még ma is közlekedő, keskeny nyomtávú kisvasút, amely ma két vonalon, Csisztafürdő és Somogyszentpál felé jár. Nemcsak a kirándulókat, hanem a környékbeli települések lakóit is szállítja.
Az ismeretlen Nagyberek

A Berek Világa Látogatóközpont mellett terül el az Ordacsehi-berek, ahol jó kis sétát lehet tenni.
Az ismeretlen Nagyberek

Ilyenkor, ősz második felében is láthatunk érdekes növényeket az Ordacsehi-berekben. A vadkomlónak nemcsak a friss hajtásait, de termős tobozvirágzatát is használták régen a konyhában, például kovászadalékként.
Az ismeretlen Nagyberek

Az ebszőlő csucsor jellegzetes termése. Ezzel növénnyel vigyázni kell, mert mérgező.
Az ismeretlen Nagyberek

Az Ordacsehi-berekben is találkozhatunk a hazánkban megtelepedett inváziós növények egyik képviselőjével, a süntökkel.
Az ismeretlen Nagyberek

Az Ordacsehi-berek vizeiben lápi pócok is élnek. A fokozottan védett halfaj az élőhelyek zsugorodása miatt ma már csak kevés helyen található meg az országban, pedig régen a réti és a vágócsíkkal együtt gyakori halfajnak számított.
Az ismeretlen Nagyberek

Az Ordacsehi-berek nemcsak állat-, de növényvilágát tekintve is értékes, a láprétek és szikes gyepek megmaradt kis foltjaiban például több orchideafaj is él. A terület szabadon látogatható, de persze az a legjobb, ha egy szakvezetéses túrán is be tudjuk azt járni.
Az ismeretlen Nagyberek

Az ismeretlen Nagyberek

Az Ordacsehi-berekben tavasszal és nyáron gyurgyalagokkal is találkozhatunk. Ilyenkor már csak a költőüregeik árulkodnak a berek színpompás lakóiról.
Az ismeretlen Nagyberek

A 20. század első felére a Nagyberek arculata gyökeresen megváltozott, a cél pedig az lett, hogy az addig természet uralta tájból a „Dunántúl éléskamráját” hozzák létre. Nem sikerült.
Az ismeretlen Nagyberek

„A régi nádrengetegek helyett ma már csak mutatóban suhog pár szál nád a csatornák sekély vizében" - írta Takáts Gyula a lecsapolások nyomán megváltozott tájról.
Az ismeretlen Nagyberek

A Nagyberek féltve őrzött része az 1977 óta védett Fehér-vízi-láp, ami egy igazi madárparadicsom.
Az ismeretlen Nagyberek

A képen látható kis kócsag mellett sok-sok egyéb faj is otthont talál itt.
Az ismeretlen Nagyberek

Gímszarvasok dagonyáznak a tóparton.
Az ismeretlen Nagyberek

A Fehér-vízi-láp mozaikja a magasból
Az ismeretlen Nagyberek

A Nagyberek nádasiban egy ritka kisemlős is él, az északi pocok, amely egy jégkorszaki maradványfaj.
Az ismeretlen Nagyberek

Amikor egy imádkozó sáska rövid pihenőt tesz egy természetvédelmi őr ruháján.
Az ismeretlen Nagyberek

A természeti értékek mellett a Nagyberekben kultúrtörténeti érdekességeket is találhatunk. A középkorban több földvár is volt itt, ahová a helyiek menekültek a török időkben.Ezek nyomai ma is láthatók még.
Az ismeretlen Nagyberek

Káposztalepke és galambszínű ördögszem őszi randevúja a Fehér-vízi-lápban
Az ismeretlen Nagyberek

Az ismeretlen Nagyberek

Uzsonnázó egerészölyv a Fehér-vízi-láp egyik gátján

Az ismeretlen Nagyberek


A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság idén tavasszal megnyitott látogatóközpontja tökéletes helyszíne a Nagyberekkel való ismerkedésnek.

A 19. század közepéig a Nagyberekbe jóformán csak a pákászok merészkedtek be, aztán – ahogy a népesség növekedett, és a föld egyre értékesebb lett – egyre többen látták meg a lehetőséget a területben.

A kiállításon a múlt érdekes szeletei is felvillannak. Szó esik például a kőolajkutatás közben megtalált fonyódi ásványvízről, valamint a közeli Csisztafürdőről, amely szintén a kőolajfúrásoknak köszönheti termálvizét. Ez a kép 1957-ben készült, amikor még csak a helyiek élvezték a "termálfürdőt".


A Nagyberek majorságainak kiszolgálására épült meg az ötvenes években a részben még ma is közlekedő, keskeny nyomtávú kisvasút, amely ma két vonalon, Csisztafürdő és Somogyszentpál felé jár. Nemcsak a kirándulókat, hanem a környékbeli települések lakóit is szállítja.

A Berek Világa Látogatóközpont mellett terül el az Ordacsehi-berek, ahol jó kis sétát lehet tenni.

Ilyenkor, ősz második felében is láthatunk érdekes növényeket az Ordacsehi-berekben. A vadkomlónak nemcsak a friss hajtásait, de termős tobozvirágzatát is használták régen a konyhában, például kovászadalékként.

Az ebszőlő csucsor jellegzetes termése. Ezzel növénnyel vigyázni kell, mert mérgező.

Az Ordacsehi-berekben is találkozhatunk a hazánkban megtelepedett inváziós növények egyik képviselőjével, a süntökkel.

Az Ordacsehi-berek vizeiben lápi pócok is élnek. A fokozottan védett halfaj az élőhelyek zsugorodása miatt ma már csak kevés helyen található meg az országban, pedig régen a réti és a vágócsíkkal együtt gyakori halfajnak számított.

Az Ordacsehi-berek nemcsak állat-, de növényvilágát tekintve is értékes, a láprétek és szikes gyepek megmaradt kis foltjaiban például több orchideafaj is él. A terület szabadon látogatható, de persze az a legjobb, ha egy szakvezetéses túrán is be tudjuk azt járni.


Az Ordacsehi-berekben tavasszal és nyáron gyurgyalagokkal is találkozhatunk. Ilyenkor már csak a költőüregeik árulkodnak a berek színpompás lakóiról.

A 20. század első felére a Nagyberek arculata gyökeresen megváltozott, a cél pedig az lett, hogy az addig természet uralta tájból a „Dunántúl éléskamráját” hozzák létre. Nem sikerült.

„A régi nádrengetegek helyett ma már csak mutatóban suhog pár szál nád a csatornák sekély vizében" - írta Takáts Gyula a lecsapolások nyomán megváltozott tájról.

A Nagyberek féltve őrzött része az 1977 óta védett Fehér-vízi-láp, ami egy igazi madárparadicsom.

A képen látható kis kócsag mellett sok-sok egyéb faj is otthont talál itt.

Gímszarvasok dagonyáznak a tóparton.

A Fehér-vízi-láp mozaikja a magasból

A Nagyberek nádasiban egy ritka kisemlős is él, az északi pocok, amely egy jégkorszaki maradványfaj.

Amikor egy imádkozó sáska rövid pihenőt tesz egy természetvédelmi őr ruháján.

A természeti értékek mellett a Nagyberekben kultúrtörténeti érdekességeket is találhatunk. A középkorban több földvár is volt itt, ahová a helyiek menekültek a török időkben.Ezek nyomai ma is láthatók még.

Káposztalepke és galambszínű ördögszem őszi randevúja a Fehér-vízi-lápban


Uzsonnázó egerészölyv a Fehér-vízi-láp egyik gátján