Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

Sárospatak legkorábbi temploma. A gótikus stílusú bazilikát más néven Szent Erzsébet-templomnak is hívják. Ide temetkeztek a vár egykori gazdái: Pálóczyak, Perényiek, Lorántffyak, Dobók és Rákócziak.

1/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

A vár közelében a Sárospataki Képtár előtti téren található egy csikó hátán lovagló fiú bronzszobra, amely Andrássy Kurta János alkotása.
2/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

A háromalakos bronzszobor a Szent Erzsébet téren, a római katolikus templom előtt látható. A szoborcsoport azt a jelenetet ábrázolja, amikor Árpád-házi Szent Erzsébet férjével, lV. Lajos türingiai őrgróffal Wartburg várába indulásuk előtt elbúcsúzik Pataktól.
3/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

II. Rákóczi Ferenc, erdélyi fejedelem, a Rákóczi-szabadságharc vezetőjének lovas szobra a vár kertjében. Somogyi József készítette 1986-ban.
4/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

Ágyú a belső vár északnyugati sarokbástyájánál.
5/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

A várudvar és a Lorántffy-loggiához vezető oszlopos-árkádos lépcső, amelyet I. Rákóczi György felesége, Lorántffy Zsuzsanna építtetett az 1640-es években.
6/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

A Perényi Péter által 1534–1542 között kialakított belső vár a reneszánsz palotával.
7/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

Belső várudvar díszes reneszánsz ablakkerettel.
8/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

A vár jellegzetes és egyben legrégebbi részének, a Vörös-toronynak a földszinti bejárta.
9/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

Érdemes végigsétálni a várfal tetején.
10/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

A Bodrogra néző keleti várfal.
11/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

Lorántffy-címerrel ékesített reneszánsz zárt erkély a palota külső falán.
12/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

A négyzetes alaprajzú Vörös-torony tekinthető a vár centrumának. Valószínűleg a 15. század végén, vagy a 16. század elején épült.
13/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

1708-ban a Vörös-toronyban tartották az utolsó kuruc országgyűlést.
14/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

A Vörös-torony és a hozzá kapcsolódó palotaszárny. Vörös-torony, bár tetőzetét 1702-ben lerombolták, nagyrészt megőrizte 16–17. századi alakját és 1540 körüli, reneszánsz faragványait. 
15/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

A vár Bodrog felőli oldala a Sub rosa erkéllyel. Egyes legendák szerint a Wesselényi-összeesküvés titkos megbeszélései a pataki vár Sub rosa termében zajlottak. Nevét a kerek erkélyszobácska festett boltozatának zárókövét díszítő stilizált rózsáról kapta.

16/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

A várat árok választja el a várkerttől, a külső várfalra is ki lehet menni, ahonnan pazar a kilátás a Bodrog partjára és a várépületre.
17/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

A délnyugati kazamatás várfal mellett történelmi játszótér szórakoztatja a legkisebbeket.
18/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

A Vörös-bástya romjai.
19/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

Az északnyugati sarokbástya és kiugró erkély.
20/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

Az ágyúállások céljára 1656–1658-ban épült legfelső, hatalmas gúlatetővel lefedett szint sarkain három figyelőtornyocska emelkedik.
21/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

A várkastély keleti oldalfala mellett széles árok húzódik végig. Az ősz egyik leggyönyörűbb jelensége, amikor átfúj a fákon a szél, és záporként hullanak alá a színes levelek.
22/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

A Bodrogra néző keleti várfal, előtte a több száz fős szabadtéri színpad.

23/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

A vártól északra terül el a város mai központja. Két ütőre, a Kossuth és a Rákóczi utca. Mindkettőt számos 18-19. századi ház szegélyezi. Nem egy közülük műemlék épület.

24/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

Arany János, Tompa Mihály és Erdélyi János emléktáblája a Rákóczi utca 5. szám alatti ház homlokzatán.
25/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

E házban időzött, mint Pálkövi Antal tanár vendége, Petőfi Sándor 1847-ben – áll a Rákóczi utca 17. szám alatti ház falán.

26/26
Fotó: Joó Annamária

Őszi séta a sárospataki Rákóczi-várban és kertjében

Sárospatak legkorábbi temploma. A gótikus stílusú bazilikát más néven Szent Erzsébet-templomnak is hívják. Ide temetkeztek a vár egykori gazdái: Pálóczyak, Perényiek, Lorántffyak, Dobók és Rákócziak.

Fotó: Joó Annamária
A vár közelében a Sárospataki Képtár előtti téren található egy csikó hátán lovagló fiú bronzszobra, amely Andrássy Kurta János alkotása.
Fotó: Joó Annamária
A háromalakos bronzszobor a Szent Erzsébet téren, a római katolikus templom előtt látható. A szoborcsoport azt a jelenetet ábrázolja, amikor Árpád-házi Szent Erzsébet férjével, lV. Lajos türingiai őrgróffal Wartburg várába indulásuk előtt elbúcsúzik Pataktól.
Fotó: Joó Annamária
II. Rákóczi Ferenc, erdélyi fejedelem, a Rákóczi-szabadságharc vezetőjének lovas szobra a vár kertjében. Somogyi József készítette 1986-ban.
Fotó: Joó Annamária
Ágyú a belső vár északnyugati sarokbástyájánál.
Fotó: Joó Annamária
A várudvar és a Lorántffy-loggiához vezető oszlopos-árkádos lépcső, amelyet I. Rákóczi György felesége, Lorántffy Zsuzsanna építtetett az 1640-es években.
Fotó: Joó Annamária
A Perényi Péter által 1534–1542 között kialakított belső vár a reneszánsz palotával.
Fotó: Joó Annamária
Belső várudvar díszes reneszánsz ablakkerettel.
Fotó: Joó Annamária
A vár jellegzetes és egyben legrégebbi részének, a Vörös-toronynak a földszinti bejárta.
Fotó: Joó Annamária
Érdemes végigsétálni a várfal tetején.
Fotó: Joó Annamária
A Bodrogra néző keleti várfal.
Fotó: Joó Annamária
Lorántffy-címerrel ékesített reneszánsz zárt erkély a palota külső falán.
Fotó: Joó Annamária
A négyzetes alaprajzú Vörös-torony tekinthető a vár centrumának. Valószínűleg a 15. század végén, vagy a 16. század elején épült.
Fotó: Joó Annamária
1708-ban a Vörös-toronyban tartották az utolsó kuruc országgyűlést.
Fotó: Joó Annamária
A Vörös-torony és a hozzá kapcsolódó palotaszárny. Vörös-torony, bár tetőzetét 1702-ben lerombolták, nagyrészt megőrizte 16–17. századi alakját és 1540 körüli, reneszánsz faragványait. 
Fotó: Joó Annamária

A vár Bodrog felőli oldala a Sub rosa erkéllyel. Egyes legendák szerint a Wesselényi-összeesküvés titkos megbeszélései a pataki vár Sub rosa termében zajlottak. Nevét a kerek erkélyszobácska festett boltozatának zárókövét díszítő stilizált rózsáról kapta.

Fotó: Joó Annamária
A várat árok választja el a várkerttől, a külső várfalra is ki lehet menni, ahonnan pazar a kilátás a Bodrog partjára és a várépületre.
Fotó: Joó Annamária
A délnyugati kazamatás várfal mellett történelmi játszótér szórakoztatja a legkisebbeket.
Fotó: Joó Annamária
A Vörös-bástya romjai.
Fotó: Joó Annamária
Az északnyugati sarokbástya és kiugró erkély.
Fotó: Joó Annamária
Az ágyúállások céljára 1656–1658-ban épült legfelső, hatalmas gúlatetővel lefedett szint sarkain három figyelőtornyocska emelkedik.
Fotó: Joó Annamária
A várkastély keleti oldalfala mellett széles árok húzódik végig. Az ősz egyik leggyönyörűbb jelensége, amikor átfúj a fákon a szél, és záporként hullanak alá a színes levelek.
Fotó: Joó Annamária

A Bodrogra néző keleti várfal, előtte a több száz fős szabadtéri színpad.

Fotó: Joó Annamária

A vártól északra terül el a város mai központja. Két ütőre, a Kossuth és a Rákóczi utca. Mindkettőt számos 18-19. századi ház szegélyezi. Nem egy közülük műemlék épület.

Fotó: Joó Annamária
Arany János, Tompa Mihály és Erdélyi János emléktáblája a Rákóczi utca 5. szám alatti ház homlokzatán.
Fotó: Joó Annamária

E házban időzött, mint Pálkövi Antal tanár vendége, Petőfi Sándor 1847-ben – áll a Rákóczi utca 17. szám alatti ház falán.

Fotó: Joó Annamária
2021.10.12.