A barlangrendszer közismert, természetes bejáratának környezete Aggtelek szélén

Az 1960-ban épült Cseppkő szálló már egy ideje üresen áll

A bejárat fölötti szikla tetejéhez jól kiépített, de a fagyban csúszóssá váló út vezet fel

Száz méterrel alattunk, a barlang aggteleki túraútvonalának első nagyobb terme és képződménye a Nagyfüggöny

Aggtelek a Baradla-tetőről. A faluban sosem sikerült végigvinni a szocialista termelőszövetkezet létrehozását, így a határt ma is a különálló, magántulajdonú nadrágszíjparcellák díszítik

Odalent, a balang második legnagyobb terme, a Hangversenyterem várja a látogatókat, akik először itt pillanthatják meg a járatot létrehozó Styx-patak vizét is

Aggtelek határába egyedül az alkony csempész néhány percig tartó színeket

Aggtelek a Tó-hegyről. A bal oldalt látható Zombor-lyuk a karsztvidék egyik legnagyobb víznyelője, a Baradla barlang Retek-ágának végpontja

Az főág addig kiismert szakaszának végpontján 1890-ben létesítettek mesterséges kijáratot. A köré épült modern fogadóépület ma a vörös-tói barlangtúrák kezdőpontja

A föld alatt nem kisebb látványosságot láthatunk, mint hazánk legnagyobb álló cseppkövét, a 17 m magas Csillagvizsgálót

A Vörös-tó szintén egy víznyelő eltömődésének köszönheti a létezését

A mélyben az Óriások termében gyönyörködhetnek a látogatók

Jósvafő fölött hazánk legnagyobb vízhozamú forrásán ér a felszínre a barlang vize

A föld alól előbújó, télen-nyáron 9-10 fokos víz egy időre a közeli Tengerszem-tó gátja mögött állapodik meg

Főtér víz alatt, sokkal közelebb Velencénél: a Jósvafő-, Tohonya- és Jósva-patakok összefolyása

Búcsú Aggtelektől. Legközelebb, remélhetően már ismét a forgalmas, nyári napon is viszont láthatjuk