Az egyik legrégebbi felvétel, amit fellelhetünk a témában, az 1876-os dunai árvíz idején készült a budai rakpartról (háttérben a Gellért-hegy). Ebben az évben a Dunán és a Tiszán is árhullám vonult le február végén, ami a téli jeges ár és a tavaszi olvadásnak köszönhető áradás összeadódásából keletkezett, és főleg Budán okozott nagy károkat. Az esemény következményeképpen szigorítottak az árvízvédelmi intézkedéseken és tovább szabályozták a Dunát.

Ki ismeri fel a képről a Kopaszi-gátat? A hetyke fiatalember cigarettával a szájában a Budai Hengermalom víztornya előtt elhelyezkedő fán pózol. A kép 1925-ben készült.

Csónakkal Pócsmegyer utcáin 1940-ben. Az évszázad leghidegebb telét követően, amikor az év 21 napján -15 °C fok alá süllyedt a hőmérséklet, a hirtelen felmelegedés, így a tavaszi áradás nemcsak a Dunán és nem csupán Pócsmegyernél, hanem országszerte rendkívüli károkat okozott.

Az 1955/56-os kemény tél sem múlt el nyomtalanul: márciusban az addigi legnagyobb magasságú és vízhozamú jeges árvíz pusztított, ami a Baja alatti Duna-szakaszon okozta a legnagyobb gátrongálódást és öntötte el a legtöbb területet. A fotón egy mederzárási kísérlet látható az elsodort Vörös-híd maradványainál.

Hogy egy kevésbé drasztikus eseményt is mutassunk: ezt a kiadós felhőszakadást Pécsett, a Szent Mór (Zetkin Klára) utca 3. előtt 1963-ban dokumentálták.

1965 áprilisában több folyó megáradt a Nyugat-Dunántúlon. A dunai árvíz 113 napig tartott, és a Margit-szigetet sem kímélte. A fotón a Szabadtéri Színpad és a Víztorony látható. Érdemes belenézni az Országos Vízügyi Főigazgatóság Filmszolgálatának videójába, amit ebben az évben készítettek az eseményről.

Még egy felvétel 1965-ből. A pesti alsó rakpart akár egy feszített víztükrű medence.

A gátak réseit 1965-től ún. "ipari televíziók" segítségével kutatták fel a víz alatt. Ezeket könnyűbúvárok vitték le, valamint ha szükséges volt, ők fektették le azokat a hatalmas fóliákat is, amelyek megakadályozták a szivárgást.

1970. májusától júliusáig addig nem látott árvíz pusztított a Tisza völgyében a rengeteg csapadéknak köszönhetően. A Tisza-Szamosközben mintegy 350 négyzetkilométer került víz alá. Itt készült a felvétel.

Szintén az 1970-es árvizek egyik mementója. A kép a cserepes virágokat mentő katonákkal Csengeren készült.

Durva vihar tombolt 1975. július 19-én. A fotó Budapest VIII. kerületében, a Stáhly utcán készült.

"Az Uránia mozi homlokzatára felfüggesztett transzparens a viharos szélben lezuhant, és magával rántotta a mélybe a többmázsás kőkorlátot is" - olvasható a Fortepanon emellett az 1985-ben készült fénykép mellett.

Végezetül egy reményteli fotó: hiszen az esős időjárásnak lehetnek meghitt pillanatai is. A kép 1977-ben készült a Déli pályaudvar környékén.