
Se nem sirály, se nem szerkő – A küszvágó csér

A nádasba rejtett Küszvágó csér kilátótoronyba érdemes távcsövet vinni magunkkal, ahonnan nemcsak a névadó madarakat, hanem sok egyéb élőlényt is megfigyelhetünk
Se nem sirály, se nem szerkő – A küszvágó csér

Raklapból készült mesterséges sziget, amelyen több csérpár is költeni kezdett
Se nem sirály, se nem szerkő – A küszvágó csér

A fiókák is halat kapnak, bár ez kissé túl nagynak bizonyult, így a szülők ették meg
Se nem sirály, se nem szerkő – A küszvágó csér

Ha kavicságyon vagy homokon telepszik meg, a fészek csupán egy kifürdött mélyedés, amiben csak néhány növénymaradvány található. Ha azonban az aljzat keményebb, akkor hevenyészett fészekcsészét épít növényi részekből, ahogy ezen a képen is láthatjuk
Se nem sirály, se nem szerkő – A küszvágó csér

Még szinte ott a tojáshéj a fenekükön, de már nagy vagányan jönnek-mennek
Se nem sirály, se nem szerkő – A küszvágó csér

Helycsere a fészken. A szülők 22–26 napig kotlanak a tojásokon, majd a fiókák nem egyszerre, hanem a tojások lerakásának időrendjében kelnek ki
Se nem sirály, se nem szerkő – A küszvágó csér

A vízbe pottyant apróságon kifogott az élet
Se nem sirály, se nem szerkő – A küszvágó csér

Ez a fióka viszont szerencsés volt, sikerült visszakapaszkodnia a fészekre, miközben egyik szülője bíztatta a levegőből
Se nem sirály, se nem szerkő – A küszvágó csér

Bár itt még csak nagyon enyhe hullámzás alakult ki a széltől, jól látszik, hogy a hínárnövényzet nélkül mennyire ki van téve a fészek a hullámoknak
Se nem sirály, se nem szerkő – A küszvágó csér

Olykor lélegzetvisszafojtva figyeltem a fiókákat, ahogy igen meredek mutatványokkal indultak neki a világ felfedezésének
Se nem sirály, se nem szerkő – A küszvágó csér

Ez a nagyobb fióka már próbálgatja a szárnyait, nagyon szeretne már úgy repülni, mint a szülei, de erre még várnia kell. Egyébként ezt a fészket már eléggé megtépázták a körülmények, mivel a hínárnövényzet szélén van, a hullámzásnak sokkal jobban ki van téve
Se nem sirály, se nem szerkő – A küszvágó csér

Azért a nagy csatangolás után jólesik összebújni a fészekben. A fiókák négy hetes korukra lesznek csak röpképesek
Se nem sirály, se nem szerkő – A küszvágó csér

Repülés közben is jól megfigyelhető a fattyúszerkő sötétszürke hasa és mellkasa (balra), míg a küszvágócsér szinte hófehér a hasán (jobbra)
Se nem sirály, se nem szerkő – A küszvágó csér

Csőrmustra: fióka csodálja mamája csinos, sötétvörös csőrét (balra), és be nem áll a küszvágó csér harsány, hosszú csőre (jobbra)
Se nem sirály, se nem szerkő – A küszvágó csér

Mindkét madár angyali, csak a küszvágó csér farka villás (jobbra), a fattyúszerkőé pedig szinte egyenes
Se nem sirály, se nem szerkő – A küszvágó csér

Messziről is jól látszik, hogy a dankasirályok egész fejét sötét tollazat fedi a nyári időszakban
Se nem sirály, se nem szerkő – A küszvágó csér

A dankasirályok ekkor már nevelgették fiókáikat (jobbra), a csérek még csak a tojásokon ültek (balra)

Se nem sirály, se nem szerkő – A küszvágó csér

A nádasba rejtett Küszvágó csér kilátótoronyba érdemes távcsövet vinni magunkkal, ahonnan nemcsak a névadó madarakat, hanem sok egyéb élőlényt is megfigyelhetünk

Raklapból készült mesterséges sziget, amelyen több csérpár is költeni kezdett

A fiókák is halat kapnak, bár ez kissé túl nagynak bizonyult, így a szülők ették meg

Ha kavicságyon vagy homokon telepszik meg, a fészek csupán egy kifürdött mélyedés, amiben csak néhány növénymaradvány található. Ha azonban az aljzat keményebb, akkor hevenyészett fészekcsészét épít növényi részekből, ahogy ezen a képen is láthatjuk

Még szinte ott a tojáshéj a fenekükön, de már nagy vagányan jönnek-mennek

Helycsere a fészken. A szülők 22–26 napig kotlanak a tojásokon, majd a fiókák nem egyszerre, hanem a tojások lerakásának időrendjében kelnek ki

A vízbe pottyant apróságon kifogott az élet

Ez a fióka viszont szerencsés volt, sikerült visszakapaszkodnia a fészekre, miközben egyik szülője bíztatta a levegőből

Bár itt még csak nagyon enyhe hullámzás alakult ki a széltől, jól látszik, hogy a hínárnövényzet nélkül mennyire ki van téve a fészek a hullámoknak

Olykor lélegzetvisszafojtva figyeltem a fiókákat, ahogy igen meredek mutatványokkal indultak neki a világ felfedezésének

Ez a nagyobb fióka már próbálgatja a szárnyait, nagyon szeretne már úgy repülni, mint a szülei, de erre még várnia kell. Egyébként ezt a fészket már eléggé megtépázták a körülmények, mivel a hínárnövényzet szélén van, a hullámzásnak sokkal jobban ki van téve

Azért a nagy csatangolás után jólesik összebújni a fészekben. A fiókák négy hetes korukra lesznek csak röpképesek

Repülés közben is jól megfigyelhető a fattyúszerkő sötétszürke hasa és mellkasa (balra), míg a küszvágócsér szinte hófehér a hasán (jobbra)

Csőrmustra: fióka csodálja mamája csinos, sötétvörös csőrét (balra), és be nem áll a küszvágó csér harsány, hosszú csőre (jobbra)

Mindkét madár angyali, csak a küszvágó csér farka villás (jobbra), a fattyúszerkőé pedig szinte egyenes

Messziről is jól látszik, hogy a dankasirályok egész fejét sötét tollazat fedi a nyári időszakban

A dankasirályok ekkor már nevelgették fiókáikat (jobbra), a csérek még csak a tojásokon ültek (balra)