A Rudabányai-hegység legismertebb látványossága az egykori ércbánya és a benne csillogó tó, amely 60 métert meghaladó mélységével Közép-Európa egyik legmélyebb édesvize.

Rudabányán az általános közvélekedéssel ellentétben a bányászatot tartják az ember legősibb mesterségének. Ehhez persze az adottságok is megvoltak, hiszen az itteni hegyek között a vas- és a rézérc természetes úton a felszínre bukkant.

A 20. századtól már a legmodernebb berendezésekkel folyt az értékes vasérc bányászata. A gépóriások és robbantások révén egy közel fél kilométer hosszú, 250 méter széles és közel hasonló mélységű külszíni fejtés keletkezett.

A bányászat 1985-ös beszüntetése után a lefolyástalan mélységet feltöltötte az esővíz.

A külfejtés egyik látványossága a külön táblával is megjelölt, óriási vasérctömb, amelyet a bánya utolsó éveiben megkíméltek a teljes kitermeléstől.

Az 1980-as évek végi rekultiváció megynyitotta az utat az erdő visszatérésének.

A táj rekonstrukciója olyan jól sikerült, hogy a bánya területének nagy részén szinte észre sem vesszük, hogy a fél évszázaddal korábbi gazdaság egyik legfontosabb üzemének területén járunk. A munka nagy részét persze a természet végezte el.

A hegyek anyagát adó dolomitból a mélyben uralkodó hőmérséklet és nyomás metaszomatózis, vagyis elemkicserélődés útján hozta létre a vasat és a rezet.

A fontos érceken kívül ásványok sokaságát rejti a terület, sőt, ezek tekintetében az ország egyik leggazdagabb lelőhelyéként tartják számon.

Rudabánya leghíresebb eseménye 1967-ben történt, amikor Hernyák Gábor, a bánya geológusa, alapos régészeti vizsgálatok után bejelentette egy addig ismeretlen, ősi emberszabású majom csontmaradványainak felfedezését. A Rudapithecus hungaricus névre keresztelt faj mintegy tízmillió éve létezett, így testfelépítése alapján még a mai majomfélékkel állt közeli rokonságban. A megtalálásának helyszínéül szolgáló hegyorom később a Majomsziget nevet kapta.

Az immár országos hírű terület azonban csak az elmúlt években lett igazán ismert. 2016-ban új tanösvény és kis kilátók épültek a bánya területén Vásáros Zsolt építész és a BME Építőművészeti Doktori Iskola tervei nyomán egyedülálló, színezett, nyersbeton elemekből.

Az építmények tervezésekor a rudabányai önkormányzat kérése nyomán a legfontosabb szempont a tökéletesen vandálbiztos kialakítás volt, ezért esett a betonra a választás. A színes, mégis nyers építmények ugyanakkor remekül illeszkednek az egykori ipari táj világába.

Bár a kilátók csak kevés extra panorámát nyújtanak, odafentről valóban könnyebb elmerülni a bánya formavilágában.

Egy kedvező időjárású hétvégén immár népszerű célpont a bánya, pedig távol esik a Bükk vagy az Aggteleki-karszt közismert célpontjaitól. Tömegtől szerencsére még így sem kell tartani.

A bánya északi oldalának falai ijesztő meredekséggel szakadnak a vízbe, illetve folytatódnak alatta is több mint 60 méteres mélységig. Ha a sötét mélység nem lenne elég veszélyes, néhány bányagép és épületrom is kalandosabbá teszi az összképet odalent.

Látogatók viszont a mélységben is vannak, hiszen a különleges adottságú tó ipari búvárok felkészüléséhez és vizsgáihoz nyújt kedvező terepet. Ebben a minőségében Rudabánya neve ma is Európa-szerte ismert.

A területet behálózó tanösvény tábláiról bőséges információt kaphatnak a látogatók a bányászat évezredes történetéről, amely a hegyek túloldalán lévő gipszbánya formájában a mai napig tat.

A tavat legkönnyebben Rudabánya központjából, a Kossuth Lajos utcán át lehet megközelíteni. A parkoló koordinátái: 48°23'18.1"N 20°38'19.3"E