A sort ezzel az ötletes kompozíciójú képpel kezdjük, amelyet Dávid a Vas megyei Egyházasrádócon készített. A még bimbós hóvirágot a lemenő napkorong elmosódott képével kombinálta össze.

Íme, a hóvirág nevének eredete! Legalábbis nagyon valószínű, hogy azért nevezik így, mert egyrészt virágának hófehér színe van, másrészt előszeretettel bújik ki a még hótakaróval borított talajból is, ha érzi a tavasz közeledtét. Érdekesség, hogy népies nevet nem találtam rá, úgy tűnik, a hóvirág az hóvirág, de ha ti mégis tudtok becenévről, akkor írjátok meg nekünk! Panny e fotóját nemrég készítette a Somoskőújfalut környező egyik erdőben.

Tudtad, hogy a hóvirágnak 21 faja létezik a világon? Igazából amit mi annak nevezünk, az egészen pontosan a kikeleti hóvirág (Galanthus nivalis), és ez az egyetlen őshonos faj Magyarországon. De természetesen kertbe más hóvirágfaj hagymáját is elültethetjük, például a pompás, a redőslevelű vagy a levantei hóvirágot is. Zizi ezeket a szép példányokat az érdi Beliczay-szigeten fotózta.

Egy csokorra való a Soltnál található a Duna-szigeten. Péter fotója nem idei, de ha az lenne se ajánlanám, hogy menjetek csokorba szedni a képen látható hóvirágokat, ugyanis hazánkban a kikeleti hóvirág 2005 óta védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft. És egyébként is sokkal szebbek természetes élőhelyükön, inkább ott gyönyörködjetek bennük, maximum fotókon vigyétek haza őket.

Különleges fotó két kibújó példányról a Karancs-Medves-vidékről. Panny nagyon szeret a kora reggeli fényekben fotózni, amikor ez a tavalyi kép is készült.

Ágnes fotója is tökéletes példa arra, hogy milyen izgalmas és szép képeket lehet készíteni erről az első ránézésre egyszerű kis fehér virágról. A Vas megyei Szatmár-erdő alját teljesen beterítették a hóvirágok, amikor ezt a képet készítette.

Én is megörökítettem a kertben virító pár példányt, de ha természetes élőhelyén szeretnénk találkozni velük, akkor mindenképp valamilyen nedves elegyes erdőben, középhegységi gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, patak- és folyómenti ligeterdőkben érdemes keresni őket, ahol tápanyagban gazdag, humuszos a talaj.

És bár az erdő az otthona, fényigényes, így ennek köszönhető, hogy a hóvirág a legkorábban nyíló virágaink egyike. Lombfakadás előtt, februártól áprilisig virágoznak, amikor még elég fény jut a talajra, meleg telek esetén pedig akár már januárban is kibújhatnak. Péter újabb gyönyörű fotója a solti Duna-szigetről.

Márti Gemencen készült fotóján nem hajnali harmatcseppek, hanem a hó megolvadt cseppecskéi láthatóak a bókoló virágon. És bár népies nevet nem találtam, ráakadtam egy népi hiedelemre, amely szerint a falusi emberek kiásták a hóvirág hagymáját, amikor már elolvadt a hó, és azt a teheneknek adták, hogy így tartsák távol tőlük a boszorkányokat, nehogy azok elapasszák a tehenek tejét. Igaz, vagy sem, mi inkább ne próbáljuk ki, ugyanis a hóvirág mérgező!

Még egy gyönyörű kép Mártitól, a gemenci hóvirágok egyikéről, naplementében. A kikeleti hóvirágnak egy levéltelen szára van, melynek visszahajló végén egy virág bókol.

Szintén Gemencen készült ez a fotó, bár Péter képe nem idei, hóvirágmező most is biztosan van a gemenci erdőkben.

Vajon ez hol készülhetett? A hóvirágrajongók biztosan rávágták, hogy az Alcsúti Arborétumban. Bizony, ezt a gyönyörű hóvirágszőnyeget ott fényképezte Katalin tavaly, aki valószínű maga se gondolta, hogy lesz olyan év, amikor nem lesz hóvirágünnep, mivel az arborétum jelenleg zárva van. Sajnos a koronavírus-járvány kapcsán elrendelt korlátozások miatt idén úgy tűnik, a hóvirágok csodálók nélkül maradnak. Emiatt is gondoltuk úgy, hogy ha nem mehetünk a hóvirágokhoz, akkor képeken hozzuk el nektek. A legfrissebb információk szerint, márciusban sem változnak a korlátozások, de érdemes az Alcsúti Arborétum weboldalát, vagy facebook-oldalát követni, ahol minden változásról azonnal tájékoztatást adnak.

Az Alcsúti Arborétumban több mint 2 és fél hektáron összesen hét hóvirágfaj huszonnégy fajtáját lehet megcsodálni, az őshonos kikeleti mellett például a levantei és a krími hóvirágot is.

Az Alcsúti Arborétum első hóvirágpéldányát az 1800-as évek végén telepítették a József nádor által alapított alcsútdobozi birtok kertészei. Azóta újabb és újabb fajtákkal gyarapodott az állomány, ma pedig már hatalmas hóvirágmezőkben gyönyörködhetünk, reméljük, jövőre már személyesen is.

A bakonyi erdőkben is virítanak a tavasz hírnökei. Az amarilliszfélék családjába tartozó kikeleti hóvirágot egyébként 2017-ben az Év Vadvirágának választották.

Még egy hangulatos, Bakonyban készült hóvirágos kép Andrástól. A kikeleti hóvirág évelő növény és csupán 10-20 centiméter magasra nő. Általában három hosszabb külső és három rövidebb belső lepellevele van. De ha szerencsések vagyunk, akkor nagyon érdekes, egyéb változatokkal is találkozhatunk.

Péter a solti Duna-szigeten egy különleges változatra bukkant a korábbi évek egyikén. Ez is kikeleti hóvirág csak épp a külső lepellevelei ugyanolyan rövidek és mintájúak, mint a belső lepellevelek. Azt gondolnánk, hogy nagy ritkaság ez, pedig nagy állományok esetén gyakoriak az adott faj alaptípusától eltérő példányok. Akadhatunk két szárúra vagy kétvirágúra, de a külső lepellevelek száma is eltérhet a háromtól. Sőt, két lepelkör helyett lehet kevesebb vagy több is akár, és ahogy ezen a képen, a két lepelkör van, hogy ugyanúgy néz ki.

Ha jól megnézzük, Márti gemenci példányának külső lepelleveleinek száma is több, mint három. És persze a fotó is gyönyörű lett, amelyen a plusz leveleknek köszönhetően csak fokozódik a bókoló virág szépsége.

Hóvirágot fotózni nem könnyű. Hiszen termete és virágai is kicsik, szín sincs rajta sok, mondhatni, nem túl kirívó. De egy kis játékkal nagyon érdekes képek születhetnek. Attila egy még épp csak kibújt hóvirágot fotózott a naplemente gyönyörű színeiben Bükkszentkereszt mellett.

De játszhatunk a bókoló virágfejekkel is, ezen a képen mintha az egyik hóvirág fojtogatná a másikat. De persze szó sincs erről, bevallom, én is csak utólag, a monitoron vettem észre a napsütésben folyó vizuális drámát.

Terézia kertjében nyíló példányait fotózva fedezte fel ezt az izgalmas látványt. A víz kristályos formái ültek meg a lepelleveleken, és bár nem látjuk az egész virágfejet, mégis biztosak vagyunk benne, hogy egy hóvirág van a képen.

Gyönyörű napsütéses kép szintén Terézia Dunakeszin található kertjéből. Az itt nyíló hóvirágok sok évvel ezelőtt kerültek ide szülei kecskeméti kertjéből, abban az időszakban, amikor még nem álltak természetvédelmi oltalom alatt a kikeleti hóvirágok. Terézia a védettség óta még nagyobb becsben tartja őket, és amint kinyílnak, folyamatosan fotózza kertje hóvirágait.

Szintén egy kertben készült gyönyörű kép. Zizi a természetes élőhelyek mellett kertjének lakóit és látogatóit is szívesen fotózza. Bár ezt a képet látva nehezen tudjuk elképzelni, hogy bármelyik másik virággal össze lehetne téveszteni a kikeleti hóvirágot, de messziről látva, bizony előfordulhat, hogy tavaszi tőzikének nézhetnénk egy-egy kevésbé kinyílt példányt. Hogy pontosan miben hasonlít és különbözik a két virág, azt korábbi cikkünkből ide kattintva megtudhatod.

És ha a hóvirágnak nem hinnénk, akkor a rajta megjelenő katicabogárnak mindenképp higgyük el, hogy végre itt a tavasz. Eszter ezt a kedves párost Mélykúton kapta lencsevégre.

Pannytól már láthatunk néhány fotót, de olyan sokféleképpen és izgalmasan dolgozta fel a hóvirágokat, hogy muszáj még mutatni tőle. Ez a festményszerű fotó is a Somoskőújfalut környező erdőségben készült még tavaly.

Játék a vízcseppekkel. Panny a képet egy tavaszi esőzés után készítette, a virágokon esőcseppek csillognak, és egy kis trükköt - azaz egy spriccelőt - alkalmazva érte el azt a látványt, mintha még mindig esne. A képen látható izgalmas kör alakú fényfoltokat, azaz bokeh hatást pedig egy régi, több évtizedes Pentacon objektívnek köszönheti. Panny nagyon szereti ezt a technikát használni, ahogyan sok más fotós is.

Pétertől is sok szép fotó került be ebbe az összeállításba, a képet nézve, nem hiszem hogy sokat kéne magyarázni, miért, hiszen ez a hóvirágos felvétele is valóban különleges és nem mindennapi lett.

A hóvirágok májusban már termést érlelnek, a magok terjesztésében pedig a hangyák is segédkeznek, ugyanis nagyon szeretik ezeket az olajos magvakat, amelyeket előszeretettel gyűjtik és hurcolják el mindenfelé. Ezt a szép napnyugtás képet a ráckevei Duna ártéri erdejében készítette Tibor erről a szépen bókoló példányról tavaly.

Táncoló páros a kertből, amit nekem volt szerencsém fotózni itt Budapesten. Még hogy nem elég izgalmas egy hóvirág, ilyen kecses mozdulatokat a mocsári kockásliliomos galériánkban láttam utoljára, bár azoknál a szárról nőnek ezek a sokszor karnak látszó levelek. A hóvirág szára viszont levéltelen, a példányonkénti két levél úgynevezett tőállású.

Még egy kedves páros, ezeket viszont természetes élőhelyükön fotózta Albert néhány éve, Dömörkapu felett, a Visegrádi-hegységben.

Hóvirágok alkonyatban, gyönyörű felvétel Balázstól a Budai-hegyekből, amit még 2019-ben készített. Ha esetleg idén tavasszal valamiért nem látnál élőben hóvirágot, még mindig megvan az esély rá, mégpedig ősszel. Ugyanis létezik egy különleges hóvirágfaj, amely akkor virágzik, ehhez viszont egészen Görögországig kell utazni.

Búcsúzunk a hóvirágoktól Péter nagyon szép naplementés sziluettes fotójával. Reméljük, hogy jövőre azok is élőben ünnepelhetnek ezekkel a helyes kis tavaszhozókkal, akiknek idén ez nem sikerült.