
Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A nyári hőségben jártunk erre, de az ősbükkös „légkondija” működni látszott, egyáltalán nem volt vészes annyira a gyaloglás.
Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A környéken zajló partizántevékenységre először egy erdei aszfaltút T elágazásában álló emlékmű utal
Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A gerincúton található két hajdani partizánbunker közül az első egy szépen karbantartott, egyszerű fakunyhó, amely deszkapriccseivel kiváló bivakház is egyben, éppen a katonai terület határán.
Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A Vihorlát egész Szlovákia egyik leginkább erdővel borított része, a hegység 90%-a erdő
Fotók egy kárpáti ősbükkösből

Egy szamócával teli rétről tűnik fel először a hegységnek is nevet adó főcsúcs, amúgy pedig egy brutális méretű fakitermelő út jelzi, hogy ahol vége a fokozottan védett erdőnek, ott azért erőből zajlik a fakitermelés.
Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A Vihorlát egyik botanikai értéke a hegyvidéki fajként ismert Teleki-virág (Telekia speciosa)
Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A Malý Peňažník csúcsát kísérő, vadregényes sziklák alatt tekergő ösvény
Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A hegység nevének eredete a homályba vész, egyesek a„vihar” szóból eredeteztetik (naplemente a főcsúcson)
Fotók egy kárpáti ősbükkösből

Kilátás a főcsúcsról az egyesek által csak „Szlovák-tengernek” hívott Széles-tóra (Zemplínska šírava) és a brutális méretű tarvágásokra
Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A főcsúcs után utunk egyik erdőrezervátumból a másikba vezet, s a helynevek alapján akár A Gyűrűk Ura világában is érezhetnénk magunkat.
Fotók egy kárpáti ősbükkösből

Az egykori kitörési centrum helyén létrejött kaldera az egész Kárpátok egyik legszebb ilyen képződménye, ennek peremén túrázni sem utolsó dolog
Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A zuzmós, mohás, látványos bükkmatuzsálemek ligetszerűen távol állnak egymástól, köztük leginkább vihar tépte hegyi juharokat látni, a nedves avar aranybarna színét pedig a páfrányok friss zöldje élénkíti.
Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A Szinnai-kő szikláinak tetejére meredek létrák és lépcsők vezetnek fel
Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A Szinnai-kőről az átlagosan 4–5 kilométer átmérőjű kaldera közvetlenül alattunk tátongó mélysége vonzza leginkább a tekintetet, hiszen abban a "tengerszemnek" is nevezett Szinnai-tó vize csillog.
Fotók egy kárpáti ősbükkösből

Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A 618 méteres magasságban található, 25 méteres maximális mélységű tó partjáról szembetűnő és egyben felüdítő érzés, hogy az állóvíz környezete egyáltalán nincs kiépítve a közeli parkoló ellenére sem.

Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A nyári hőségben jártunk erre, de az ősbükkös „légkondija” működni látszott, egyáltalán nem volt vészes annyira a gyaloglás.

A környéken zajló partizántevékenységre először egy erdei aszfaltút T elágazásában álló emlékmű utal

A gerincúton található két hajdani partizánbunker közül az első egy szépen karbantartott, egyszerű fakunyhó, amely deszkapriccseivel kiváló bivakház is egyben, éppen a katonai terület határán.

A Vihorlát egész Szlovákia egyik leginkább erdővel borított része, a hegység 90%-a erdő

Egy szamócával teli rétről tűnik fel először a hegységnek is nevet adó főcsúcs, amúgy pedig egy brutális méretű fakitermelő út jelzi, hogy ahol vége a fokozottan védett erdőnek, ott azért erőből zajlik a fakitermelés.

A Vihorlát egyik botanikai értéke a hegyvidéki fajként ismert Teleki-virág (Telekia speciosa)

A Malý Peňažník csúcsát kísérő, vadregényes sziklák alatt tekergő ösvény

A hegység nevének eredete a homályba vész, egyesek a„vihar” szóból eredeteztetik (naplemente a főcsúcson)

Kilátás a főcsúcsról az egyesek által csak „Szlovák-tengernek” hívott Széles-tóra (Zemplínska šírava) és a brutális méretű tarvágásokra

A főcsúcs után utunk egyik erdőrezervátumból a másikba vezet, s a helynevek alapján akár A Gyűrűk Ura világában is érezhetnénk magunkat.

Az egykori kitörési centrum helyén létrejött kaldera az egész Kárpátok egyik legszebb ilyen képződménye, ennek peremén túrázni sem utolsó dolog

A zuzmós, mohás, látványos bükkmatuzsálemek ligetszerűen távol állnak egymástól, köztük leginkább vihar tépte hegyi juharokat látni, a nedves avar aranybarna színét pedig a páfrányok friss zöldje élénkíti.

A Szinnai-kő szikláinak tetejére meredek létrák és lépcsők vezetnek fel

A Szinnai-kőről az átlagosan 4–5 kilométer átmérőjű kaldera közvetlenül alattunk tátongó mélysége vonzza leginkább a tekintetet, hiszen abban a "tengerszemnek" is nevezett Szinnai-tó vize csillog.


A 618 méteres magasságban található, 25 méteres maximális mélységű tó partjáról szembetűnő és egyben felüdítő érzés, hogy az állóvíz környezete egyáltalán nincs kiépítve a közeli parkoló ellenére sem.