Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A nyári hőségben jártunk erre, de az ősbükkös „légkondija” működni látszott, egyáltalán nem volt vészes annyira a gyaloglás.

1/16
Fotó: Adobe Stock

Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A környéken zajló partizántevékenységre először egy erdei aszfaltút T elágazásában álló emlékmű utal

2/16
Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A gerincúton található két hajdani partizánbunker közül az első egy szépen karbantartott, egyszerű fakunyhó, amely deszkapriccseivel kiváló bivakház is egyben, éppen a katonai terület határán.

3/16
Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A Vihorlát egész Szlovákia egyik leginkább erdővel borított része, a hegység 90%-a erdő

4/16
Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Fotók egy kárpáti ősbükkösből

Egy szamócával teli rétről tűnik fel először a hegységnek is nevet adó főcsúcs, amúgy pedig egy brutális méretű fakitermelő út jelzi, hogy ahol vége a fokozottan védett erdőnek, ott azért erőből zajlik a fakitermelés.

5/16
Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A Vihorlát egyik botanikai értéke a hegyvidéki fajként ismert Teleki-virág (Telekia speciosa)

6/16
Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A Malý Peňažník csúcsát kísérő, vadregényes sziklák alatt tekergő ösvény

7/16
Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A hegység nevének eredete a homályba vész, egyesek a„vihar” szóból eredeteztetik (naplemente a főcsúcson)

8/16
Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Fotók egy kárpáti ősbükkösből

Kilátás a főcsúcsról az egyesek által csak „Szlovák-tengernek” hívott Széles-tóra (Zemplínska šírava) és a brutális méretű tarvágásokra

9/16
Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A főcsúcs után utunk egyik erdőrezervátumból a másikba vezet, s a helynevek alapján akár A Gyűrűk Ura világában is érezhetnénk magunkat.

10/16
Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Fotók egy kárpáti ősbükkösből

Az egykori kitörési centrum helyén létrejött kaldera az egész Kárpátok egyik legszebb ilyen képződménye, ennek peremén túrázni sem utolsó dolog

11/16
Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A zuzmós, mohás, látványos bükkmatuzsálemek ligetszerűen távol állnak egymástól, köztük leginkább vihar tépte hegyi juharokat látni, a nedves avar aranybarna színét pedig a páfrányok friss zöldje élénkíti.

12/16
Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A Szinnai-kő szikláinak tetejére meredek létrák és lépcsők vezetnek fel

13/16
Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A Szinnai-kőről az átlagosan 4–5 kilométer átmérőjű kaldera közvetlenül alattunk tátongó mélysége vonzza leginkább a tekintetet, hiszen abban a "tengerszemnek" is nevezett Szinnai-tó vize csillog.

14/16
Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A régebben Remetei-tóként is ismert vízfelület keletkezése egy hegyomláshoz kapcsolódik, amely felduzzasztotta a kalderagyűrűből egyedül kitörő Okna-patak vizét.
15/16
Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A 618 méteres magasságban található, 25 méteres maximális mélységű tó partjáról szembetűnő és egyben felüdítő érzés, hogy az állóvíz környezete egyáltalán nincs kiépítve a közeli parkoló ellenére sem.

16/16
Fotó: Adobe Stock

Fotók egy kárpáti ősbükkösből

A nyári hőségben jártunk erre, de az ősbükkös „légkondija” működni látszott, egyáltalán nem volt vészes annyira a gyaloglás.

Fotó: Adobe Stock

A környéken zajló partizántevékenységre először egy erdei aszfaltút T elágazásában álló emlékmű utal

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

A gerincúton található két hajdani partizánbunker közül az első egy szépen karbantartott, egyszerű fakunyhó, amely deszkapriccseivel kiváló bivakház is egyben, éppen a katonai terület határán.

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

A Vihorlát egész Szlovákia egyik leginkább erdővel borított része, a hegység 90%-a erdő

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Egy szamócával teli rétről tűnik fel először a hegységnek is nevet adó főcsúcs, amúgy pedig egy brutális méretű fakitermelő út jelzi, hogy ahol vége a fokozottan védett erdőnek, ott azért erőből zajlik a fakitermelés.

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

A Vihorlát egyik botanikai értéke a hegyvidéki fajként ismert Teleki-virág (Telekia speciosa)

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

A Malý Peňažník csúcsát kísérő, vadregényes sziklák alatt tekergő ösvény

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

A hegység nevének eredete a homályba vész, egyesek a„vihar” szóból eredeteztetik (naplemente a főcsúcson)

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Kilátás a főcsúcsról az egyesek által csak „Szlovák-tengernek” hívott Széles-tóra (Zemplínska šírava) és a brutális méretű tarvágásokra

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

A főcsúcs után utunk egyik erdőrezervátumból a másikba vezet, s a helynevek alapján akár A Gyűrűk Ura világában is érezhetnénk magunkat.

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

Az egykori kitörési centrum helyén létrejött kaldera az egész Kárpátok egyik legszebb ilyen képződménye, ennek peremén túrázni sem utolsó dolog

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

A zuzmós, mohás, látványos bükkmatuzsálemek ligetszerűen távol állnak egymástól, köztük leginkább vihar tépte hegyi juharokat látni, a nedves avar aranybarna színét pedig a páfrányok friss zöldje élénkíti.

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

A Szinnai-kő szikláinak tetejére meredek létrák és lépcsők vezetnek fel

Fotó: Szigeti Ferenc Albert

A Szinnai-kőről az átlagosan 4–5 kilométer átmérőjű kaldera közvetlenül alattunk tátongó mélysége vonzza leginkább a tekintetet, hiszen abban a "tengerszemnek" is nevezett Szinnai-tó vize csillog.

Fotó: Szigeti Ferenc Albert
A régebben Remetei-tóként is ismert vízfelület keletkezése egy hegyomláshoz kapcsolódik, amely felduzzasztotta a kalderagyűrűből egyedül kitörő Okna-patak vizét.
Fotó: Szigeti Ferenc Albert

A 618 méteres magasságban található, 25 méteres maximális mélységű tó partjáról szembetűnő és egyben felüdítő érzés, hogy az állóvíz környezete egyáltalán nincs kiépítve a közeli parkoló ellenére sem.

Fotó: Adobe Stock
2022.09.03.