A fennsík keleti szélén, a Kamaraerdő mellett, egészen pontosan a szoborpark mögött induló tanösvény 3 km hosszú és 1,5 óra alatt kényelmesen bejárható.

Orlay-turbolya, más néven Orlay-murok vagy nagyvirágú laputurbolya (Orlaya grandiflora) jellegzetes szép virágáról könnyen megismerhető. Az ernyővirágzat peremén levő szirmok nagyobbak, ami a beporzók odacsábításában segít.

A Tétényi-fennsíkon most az Orlay-turbolya pompázik legnagyobb számban, egyes helyeken hatalmas egybefüggő mezőt alkotnak a virágok.

Sokfelé találkozhatunk a tarka koronafürttel. A pillangósvirágúak közé tartozó fajt a beporzók is kedvelik, de takarmánynövényként is hasznosítják.

Egy újabb gyakori pillangósvirágú, a bájos szarvaskerep, amit takarmánynövényként vetnek is. Észak-Amerikába és Ausztráliába is e célból vitték be, ott azonban inváziós fajjá vált.

A terjőke kígyószisz mintha csak egy meséből lépett volna ki, legalábbis a neve alapján. A fennsíkon ebből a virágból is nagyon sokat látni most. Hívják még kis ökörnyelvnek, mérges vadharapást gyógyító fűnek, ördögfarkú kórónak, pirosító gyökérnek. Ezek a nevek is mintha csak egy mesében szerepelnének.Több rovarfajnak is egyedüli tápnövénye, például a kígyósziszcincérnek vagy a kígyószisz-poloskának.

Nálunk három kígyószisz-faj fordul elő: a leggyakoribb a terjőke kígyószisz, a piros ritkább, a fehér virágú magas kígyószisz szórványos előfordulású. A kígyószisz név onnan eredhet, hogy a virágok közelről olyanok, mintha egy kígyó öltené ránk a nyelvét.

A fennsík emblematikus építménye a 2008-ban üzembe állított budatétényi víztorony. Az óriási, 42 méter magas futurisztikus torony mindenhonnan látszik.

Egy közönséges gyöngyházlepke táplálkozik éppen a selyem peremizs virágán. A növény tő- és szárlevelei selymes szőrűek, e tulajdonságáról nyerte magyar nevét. A faj latin neve (Oculus christi) azt jelenti, Krisztus szeme, és a peremizs feltűnő, nagy sárga virágaira utal. Védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

A fennsík egyik legszebb növénye a koloncos legyezőfű

Az égszínkék virágú hegyi len sokfelé előfordul, és ez a faj is pályázhatna a fennsík legszebb virága címre.

Most virágzik az árlevelű len is. Védett virágunk, természetvédelmi értéke 5 000 Ft.

A területet az 1900-as évek elejétől katonai lőtérként használták. A lövészárkokat később a II. világháborúban, utána pedig a katonai kiképzések során, egészen a nyolcvanas évekig használták. A lövészárkok nyomait ma is látni még.

Fehérpettyes álcsüngőlepke, aki nem a repülőképességéről híres, cserébe viszont a teste olyan méreganyagot tartalmaz, ami miatt nem kapkodnak utána a rovarevők.

A közönséges bakszakáll már túl van a virágkorán

Borzas vértő virágzás elején. A száraz dolomit- és mészkő-sziklagyepek növénye védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft. Hogy honnan kaphatta a nevét, az nem is kérdés…

A bókoló bogáncs a skót címerben is helyet kapott, a legenda szerint ugyanis a növény megmentette a skótokat egy súlyos vereségtől, amikor az éj leple alatt a dánok rájuk akartak törni. A Bogáncsrend ma is a legjelentősebb skót kitüntetés.

A fennsíkon egykor levendulát is termesztettek. Néhány régi tövet még most is lehet látni elszórtan a gyep növényzetében.

Aki szeretne egy kellemes sétát tenni nyár elején, annak a virágos Tétényi-fennsík tökéletes célpont.