Tudástár

​Az erdők örökzöld árnyalata

Erdőben kirándulni testet-lelket megnyugtató élmény, ám egy fenyőerdőben tett séta kifejezetten egészséges. A levelekből felszabaduló illóolajok tisztítják a tüdőt: nem véletlen, hogy a tüdőszanatóriumok gyakran fenyvesekben épülnek. A téli hónapokban körülnézünk, hogy milyen fenyőfajokkal találkozhatunk a hazai erdőkben, mi a múltja és a jövője fenyveseinknek.

Szerző:
Szauer Melinda
Lomniczi Gergő
Fotó:
TAEG Zrt.
2020. december 8.

Erdőben kirándulni testet-lelket megnyugtató élmény, ám egy fenyőerdőben tett séta kifejezetten egészséges. A levelekből felszabaduló illóolajok tisztítják a tüdőt: nem véletlen, hogy a tüdőszanatóriumok gyakran fenyvesekben épülnek. A téli hónapokban körülnézünk, hogy milyen fenyőfajokkal találkozhatunk a hazai erdőkben, mi a múltja és a jövője fenyveseinknek.

Hamarosan nemcsak az erdőben járva csaphatja meg fenyőillat az orrunkat, karácsony közeledtével a településeken is lépten-nyomon faárusokra bukkanunk. A portéka igen sokszínű, a közkedvelt lucfenyő mellett ezüst-, jegenye-, duglász- vagy feketefenyők közül válogathatunk attól függően, hogy milyen díszes látványra vágyunk az ünnepek alatt, meg persze mennyi makacs tűlevélre az ünnepek után.

Bár sajnos jó pár kivágott fenyőfa nem talál gazdára karácsonykor, aki erdőirtásra hivatkozva ellenzi a hagyományt, téved: ezek a fák gyakorlatilag haszonnövényként, kifejezetten erre a célra létesített ültetvényeken cseperedtek, ahol folyamatosan új fákat ültetnek a távozók helyére. A karácsonyfapiac mára nemzetközinek számít, egyes fajokat külföldről importálunk, de Olaszországban vagy Spanyolországban sokan a tőlünk származó gyökeres lucot kedvelik.

Tűlevelek nyomában

A fenyőfélék a tűlevelűek csoportjába tartoznak, több mint kétszáz, méretben és kinézetben változatos fajuk létezik a daliás faóriásoktól a kócos, törpe bokrokig. Őshonos fenyvesek hazánkban viszonylag kevés helyen, kis kiterjedésben fordulnak elő, mivel jobban kedvelik a kárpáti/alpesi, hűvösebb és csapadékos klímaviszonyokat. Magyarországon az erdeifenyő a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon, a lucfenyő a Soproni- és a Kőszegi-hegységben tekinthető őshonosnak.

A lombhullató vörösfenyő összefüggő állományokban nem, de szórványosan a Dunántúl nyugati szélén és a Bakonyban is természetesen fordul elő. A fenyőerdők és egyes fajok – mint pl. az idegenhonos feketefenyő – jelenléte és térfoglalása sokkal inkább telepített formában jellemző nálunk, amihez markáns történeti előzmények mellett elvitathatatlan hasznok és előre nem látott következmények kapcsolódnak.

A cikket teljes terjedelemben a december-januári összevont számunkban olvashatjátok el, amit az újságárusoknál, a nagyobb áruházakban, illetve túraboltokban (Mountex, Tengerszem) vásárolhattok meg. Aki a digitális kiadást szereti, ide kattintva veheti meg a téli számunkat, előfizetni pedig ide kattintva lehet a magazinra.


Cikkajánló