Öt rövid téli túra hangulatos várromokhoz

1. Apródok nyomán – Drégely vára

Ha máshonnan nem, Arany János balladájából, a Szondi két apródjából ismerheted a Börzsönyben található Drégely várát, ami még azok számára is izgalmas célpont, akiket sem az irodalom, sem a történelem nem érdekel. A romok tetszetősek, a kilátás pazar, és a közeli Drégelypalánk faluból egy rövid séta (és egy pici kapaszkodás) árán, mindössze 5 kilométer megtétele után már fenn is vagyunk a várnál.

Azoknak, akik a kiállításokat is szeretik, a faluban található turisztikai központot is ajánljuk, ahol a vár történetéről esik szó, ezután pedig érdemes ráfordulni az Apródok útja elnevezésű tanösvényre, ami helytörténeti és a környék élővilágáról szóló érdekességeket tartogat. Célpontunk egy 444 méter magas vulkanikus csúcson terpeszkedik. A tatárjárás után építették, volt királyi vár, érseki lak, vadászkastély, majd 1552-ben letarolta a török, és onnantól kezdve romként áll. 89-ben kezdtek foglalkozni vele, majd megalakult a Drégelyvár Alapítvány, melynek jelenleg is a gondozása alatt áll. Fotóra kívánkozó részlet itt bőven akad még ilyenkor is, a panoráma mellett a boltíves kapu a legkülönlegesebb pontja.

2. Méltatlanul elhanyagolt – Csővár vára

A cserháti erdő egy kevesek által ismert romot is rejt, ahová egyszer mindenképp érdemes ellátogatni. A célpontunk a település szélétől egy rövid, másfél kilométeres sétával is elérhető a piros rom jelzésen, de ha ennél nagyobb kihívásra vágyunk, Nézsa felé tehetünk egy körtúrát, még így is csak 13,2 km-t gyalogolunk. A várat azért különösen ajánlott ilyentájt meglátogatni, mert a területén amúgy nem kevés a bozót, most viszont sokkal jobban kivehetőek a falak kanyarulatai.

A csővári várat először 1319-ben említették írásban. Az épület elődje a nagy kővárépítési hullám idején született, valamikor 1250 és 1400 között. Egy időben igazán rossz híre volt: rablók vertek itt tanyát, és innen indítottak portyákat a környékbeli településekre. A törökök 1551-ben foglalták el. A 19. század elején egy darabig erdészház volt. Ma már csak néhány fala áll, ezeket 1954 és 61 között erősítették meg. Bővebben ebben a cikkben írtunk a csővári várról.

3. Családi célpont – Solymári vár

Budapestről is könnyedén megközelíthető egy maximálisan gyerekbarát túra során, az Alsó-Jegenye-völgyön keresztül a solymári vár. Közben ráadásul a Budai-hegység legnagyobb vízesését is megcsodálhatjuk, ezért érdemes a látogatást eső vagy hóolvadás utánra időzíteni. Itt viszont mindenképp arra készüljünk, hogy kellemesebb időben, hétvégén sokan lesznek, kutyával, gyerekkel is.

A solymári várat Szarkavárnak is nevezik, de arról nem szól a fáma, hogy pontosan miért. Ám

kapásból azt sem tudni például, hogy mikor épülhetett. Az biztos, hogy 1355-től a Lackfiaké, akik vagy építkeznek, vagy kibővítik a már meglévő erősséget. Ezután számos tulajdonos váltja egymást, érdekesség, hogy utolsó birtokosa 500 forintért szerzi meg 1528-ban. A törökök megrongálják, aztán valószínűleg tűz martalékává válik, ám a körülmények máig tisztázatlanok. Ha érdekelnek a teóriák a vár pusztulásáról (ami lehet, hogy nem is vár volt, hanem kolostor), ide kattints!

4. Pallókon a romok között – Fehérkő vára

A Balaton környéke is bővelkedik romokban. Mi most egy olyat választottunk, amit könnyű elérni, nemrég újították fel, és ahol nem túl nagy a forgalom: üdv Kerekiben, a fehérkői várromnál A helyszín nemcsak a kilátás miatt izgalmas, hanem azért is, mert az egészet körbe lehet járni, méghozzá fapallókon, így biztosan nem törjük ki a bokánkat a romok között császkálva.

A felfelé vezető útról azt érdemes tudni, hogy esős időben baromira csúszik, így javasoljuk, hogy mindenki ennek tudatában induljon (vagy ne induljon) el. Ha autóval érkezünk, azt a település szélén, a Czikó-pihenőnél érdemes lerakni. Innen egy mintegy 2 km-es út vezet felfelé, ami, meg kell hagyni, önmagában nem túl látványos. A romoktól viszont annál menőbb kilátásban lesz részünk, a panorámához tartozik például a Balaton mellett a Köröshegyi völgyhíd is. Ha nincs túl hideg, akár le is telepedhetünk itt elfogyasztani egy szendvicset a kilátást bámulva.

5. Ahol fák nőnek ki a romokból – Bujáki vár

Végezetül még egy cserháti rom, ami jócskán különbözik összeállításunk többi tagjától. Ezt ugyanis senki nem tartja karban, már-már visszavette magának a természet. A falmaradványokat benőtték az ágak-bogak, és ilyenkor, decemberben, vegetációs időszakon kívül különösen depresszív, vagy inkább szomorkásan romantikus hangulatot áraszt – de mindenképpen különleges.

Ha a felhagyott homokbányától indulunk, visszafelé pedig útba ejtjük a bujáki kálváriát (érdemes, ha már itt vagyunk, már csak a falura nyíló kilátás miatt is), kicsivel több, mint 5 kilométert sétálunk. A várrom 314 méter magasan áll, a maradványok szétszórtan helyezkednek el a Csipkerózsika zárójelenetére emlékeztető helyszínen.

A várat 800 évvel ezelőtt építették, többször elfoglalta a török, és számos harcot élt túl, mígnem puskaporral felrobbantották a 17. század végén. Azóta áll így. Történetéhez egy hátborzongató legenda is kapcsolódik, ha kíváncsi vagy rá, olvasd el ezt a cikkünket.