Megjelent július-augusztusi számunk
2020/7-8
Megjelent július-augusztusi számunk

Túrapraktika
Éjszakázz a szabadban sátor nélkül! – Bivakolásról kezdőknek és haladóknak
(Írta: Nagy Loránd István)
Az idei tavasz a legtöbbünknek kényszerű szobafogságról, mindennapi rutinjaink újragondolásáról, megszokott életünk átalakításáról szólt, a nyár beköszönte azonban szerencsére elhozta a várva várt megkönnyebbülést, a szabadság ízét. Bűn lenne nem élni ezzel az ajándékkal, mi pedig most arra buzdítunk minden kalandvágyó, saját komfortzónájának határait ismerő, szükség esetén azok átlépésére hajlandó természetjárót, hogy sátrát otthon hagyva ismerkedjen meg a természetben éjszakázás semmihez sem fogható varázsával.


A Hónap Turistaháza
Menedék a Mecsek szívében – Büdös-kúti kulcsosház
(Írta: Gulyás Attila)
A természetjárók igényei különbözőek, de talán a legeredetibb szállástípus ma is a klasszikus erdei házikó, ahonnan egy-két eltöltött éjszakát követően megújult erővel folytathatjuk utunkat. A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra Mecseket átszelő, mintegy 70 km hosszú szakaszán mindez lehetséges, hiszen két erdei házikó is a vándorok rendelkezésére áll: az egyik a hegység keleti, a másik a nyugati részén. A Keleti-Mecsekben megbújó Réka-kunyhóról 2018 márciusában már jelent meg cikkünk, ezért ezúttal a magasabb hegyekhez közeli Büdös-kúti kulcsosház felé vettük az irányt.


Top 10
Tíz fura szerzet Magyarországról
(Írta: Nagy Loránd István)
Gyermektenyérnyi pók, aprócska édesvízi medúza, őslénynek tűnő, pocsolyalakó rák, madárvadász denevér és gyík méretű százlábú is felbukkan a következő oldalakon. Közös bennük, hogy nem a világ egy távoli, egzotikus pontján élnek, hanem itt, Magyarországon, és némi szerencsével találkozhatunk is velük a természetben.


História
A fehérvárcsurgói Károlyi-kastély minden szegletét bejártuk
(Írta: Hidvégi Brigitta)
Nem a Károlyi-kastély az első olyan épület a História rovat történetében, amely szállodaként működik, történeti kiállítást találunk benne, és kulturális programok helyszíne is. Mégis ez az első olyan, ahol ezeket nagyon tudatosan kapcsolják össze egy nemzetközi kezdeményezés révén, amivel még az UNESCO elismerését is kivívták.


Geokéktúra
A Gerecse és a Vértes sasbércei között
(Írta: Veres Zsolt)
Előző cikkünkben a geokéktúránkat Dorogon fejeztük be, az egykori szénmedence központjában. A javarészt triász mészkövekkel borított eddigi utunk folytatásában „földtani kísérőink” ismét az üledékes kőzetek lesznek, de a geológia már valamivel változatosabb arcát csillantja meg előttünk.


Tudástár
Bajban vannak a beporzók, és nélkülük mi is bajban leszünk
(Írta: Tóth Judit)
A virágos növények 87%-a, köztük a legfontosabb termesztett növények háromnegyede profitál valamilyen mértékben az állati beporzók közreműködéséből a termés- és/vagy a magképzés során. Nem túlzás, a rovarok a földi élet fő mozgatórugói. És most veszélyben vannak.


Gasztro
Erdei teázás minden évszakban – „Kávé- és teanövények” a természetből
(Írta: Dénes Andrea)
Azt hiszem, sokan egyetérthetünk abban, hogy a teázás és az erdőjárás is boldogságot okoz. Erdőben teázva pedig kétszer boldogabbak vagyunk – így olvastam valahol. Azt már nem írták, hogy amennyiben a teának való növényt is saját magunk gyűjtjük ehhez, akkor az további boldogságfaktor lehet.


Zöldhullám
Tintahalgomba – A bizarr jövevény
(Írta: Nagy Loránd István)
Az első világháború kitörését megelőzően még ismeretlen volt a vén kontinensen az Ausztráliában, Tasmaniában és Új-Zélandon őshonos tintahalgomba, amely az elmúlt száz évben valóságos világhódító utat járt be. Hazánkban az 1960-as években igazolták jelenlétét, napjainkban pedig már különösebb szerencse sem kell ahhoz, hogy megpillanthassuk lélegzetelállító termőtestét.

Miben segíthetünk?