A Békés megyei Szarvas múltja és jelene szorosan összefonódik a természettel, együtt alakultak, változtak, hatottak egymásra az évszázadok során. A kisváros nagyon sok látnivalóval büszkélkedhet, ráadásul természeti környezete is gyönyörű, amelyet gyalog, két keréken és vízi úton egyaránt felfedezhetünk.

Százféleképpen bemutathatnánk e sokszínű vidék élménykavalkádját, de ez alkalommal csupán pár kilátóhelyet ajánlunk, melyek a panorámán túl egyéb élményeket is tartogatnak.

A Dunakanyar az ország egyik legnépszerűbb úti célja, ahová egy-egy napfényes hétvégén rengetegen látogatnak el. Mutatunk néhány olyan látnivalót, amelyek nem olyan ismertek, mint a visegrádi fellegvár vagy a Rám-szakadék, de ugyanúgy remek célpontok lehetnek.

Legnagyobb tavunk déli oldala inkább a vízi örömök miatt van fókuszban, pedig jobbnál jobb kilátókkal vihetünk egy kis változatosságot a nyaralásba.

A Páris-patak szurdoka alig 350 méter hosszú, kanyargós, néhol csupán 2–3 méter széles, 20–30 méter magas, „hullámzó” falakkal szegélyezett völgy. Ezt a nem túl nagy távot igen hamar be lehet járni, viszont az egykori folyó vájta, megkövült ősvilág különleges látványa akár több órára is ott marasztalhatja a túrázót.

Túra a vizek városában, bicajozás vadvízországban, vízitúra a Balatonon – ezen a héten csupa hűsítő útvonalat ajánl a Természetjáró.

Csipkézett hegyormokkal körbevett, zúgó hegyi patakok és kristálytiszta tengerszemek. Sziklaösvényes-láncos kapaszkodás varázslatos panorámákkal. Kényeztető menedékházazás és persze megannyi felejthetetlen élmény. Ezek mind beleférnek akár egy egynapos túrába is, tökéletesen bemutatva a Magas-Tátra változatos és elkápráztató környezetét.

A Dunazug-hegyvidék legnyugatibb része a zömében dachsteini mészkőből felépülő Gerecse, ami a lenyűgöző geológiai értékein túl csodás panorámáiról is ismert. Számtalan látnivalója közül ez alkalommal egy nem túl nehéz körtúrára valót ajánlunk, benne a hegység mesés erdejével, bámulatos sziklaüregeivel, ismert és eldugott, de egyaránt lenyűgöző kilátópontjaival.

Sokan jártasak a Budai-hegyek és a Dunakanyar között húzódó vidéken, de a Pilis Kincsei elnevezésű érintőpontos jelvényszerző túrával jó néhány újdonságot is felfedezhetünk hazánk e roppant változatos, látnivalókban gazdag szegletében.

A többségében magyarok által lakott, a Novohrad-Nógrád Geopark határon túli oldalán fekvő Sőreg (Šurice) nem akármilyen geoturisztikai attrakcióval büszkélkedhet.

Egy túra valódi csúcspontja lehet, ha a fárasztó kaptatók után elénk tárul a táj, és mi egyre lassuló pulzussal kezdünk el gyönyörködni a környékben. Ehhez persze jó idő is kell, de ha szerencsénk van, a most bemutatott kilátópontok felejthetetlen élményekkel ajándékoznak majd meg minket.

A Természetjáró.hu folyamatosan bővülő kínálatából erre a hétvégére is válogattunk pár klassz túraútvonalat. Ezúttal három kitűnő hangulatú erdőségben teszünk könnyű körtúrát, és az ország egyik legrégebbi menedékházában is pihenhetünk.

Valóban hideg van ezeken a helyeken, avagy hová érdemes kirándulni a nyári nagy melegben? Van néhány túratippünk, melyek nem az ilyenkor szokásos vízparti helyekre invitálnak, de hasonlóan azokhoz, némi felfrissülést adhatnak a kánikulában.

A hegység látnivalókban gazdag keleti felén egy elfeledett és benőtt aszfaltcsík vezet a mindössze 264 méter magas Kecske-hegyre, aminek tetején, egy térképen is jelzett különös emlékhelyet találunk. Az egykor itt álló kényszermunkatábor története szorosan összefügg a közeli Csolnok történelmével, illetve a környék múltját jelentősen meghatározó szénbányászattal.

A Duna-Tisza közti hátság egyik legjelentősebb, szél által kialakított tava kiváló stranddal büszkélkedhet, de a környéken egészen különleges természetvédelmi területeket is felfedezhetünk.

Hazánk legnyugatibb szegletét – a festői erdőtájjal borított, dimbes-dombos Őrséget – természeti szépségén túl autentikus népi építészete is vonzó úti céllá teszi. Látnivalóinak felfedezéséhez és az őrségi hangulat megéléséhez van egy remek túratippünk.

Ahogy újra melegszik az idő, érdemes a hegységek leghűsebb zugait célba venni: ezek a szurdokok és mély völgyek. Amelyek ráadásul most (sajnos) szinte bizonyosan száraz lábbal járhatók, hiszen a tartós aszály elapasztotta tápláló forrásaik nagy részét. Mutatunk egy nagyszabású formákban sem szegény szurdokvölgyet Budapest határán, három sziklás árkot zsúfolunk egy napba a Bakonyban, és felkeressük a Mecsek leghosszabb, szűk völgyeit is. Aki pedig inkább a magasban keresné a hőség ellenszerét, annak az Országos Kéktúra felső-mátrai szakaszát, s rajta az ország legmagasabban elhelyezkedő falvait ajánljuk.

A magyar turistaság és hegymászás bölcsőjét a Kárpátok legmagasabb vonulatánál, és egyben a világ legkisebb magashegységében találjuk. A trianoni döntés ugyan elcsatolta hazánk legszebb és legnagyobb hegyeit, ennek ellenére a Magas-Tátra, még ha csöndben is, de őrzi a magyar turistaság emlékeit.