Egy komolyabb fényképezőgép, amelyen minden a nevén van nevezve: a nagyszámú kezelőszerv a valóságban a legegyszerűbb kezelhetőséget jelenti

A fénykép világosságának változása a záridő függvényében

Holdfény fentről, közvilágítás lentről: a maximum, amire egy belépő szintű fényképezőgép képes lehet. ISO 800 érzékenység, f/2.8 rekesz, valamint a szoftver által engedélyezett leghosszabb, 30 másodperces záridő egy 2006-ös évjáratú Fuji S6500 géppel

Teliholdas éjszakán a nappalinál ezerszer kevesebb fény, 250-szer hosszabb ideig gyűjtve, négyszer magasabb érzékenységgel rögzítve. Az eredmény: nappali színek, csillagokkal

Hold nélküli éjszaka a bükki Mályinka alatt. A Tejút megörökítéséhez a közhiedelemmel ellentétben elsősorban nem milliós fényképezőgépre, hanem fényszennyezéstől mentes vidékre és páramentes, tiszta időre van szükség. (ISO 3200, f/2, 30 másodperc. Az autó végig egy helyben állt.)

Többperces megvilágítási időknél már láthatóvá válik a föld forgása, bár itt már kicsit sok volt a jóból (ISO 1600, f/3.5, 3 perc 45 másodperc záridő)

Ez sajnos bemozdult. Az éjszakai tájkép születésének másodpercei alatt a fényképezőnek tökéletesen mozdulatlannak kell lennie. A bekapcsolva hagyott, önmagát gerjesztő képstabilizátor is hasonló hibát okozhat.

Az igazán látványos éjszakai képek kulcsa egy olcsó távkioldó

Fényfestés kézzel: egy gyenge lámpával és sok gyakorlattal bonyolultabb alakzatok és szavak is a képre festhetők (ISO 200, f/2, 30 s)