Strand a Hámori-tavon? Bizony, ezen az 1930-ban készült fotón pancsoló embereket látunk a lillafüredi Palotaszállóval a háttérben. A 20. század elején nemcsak csónakázni lehetett a tavon, mint ma, hanem strandolni, télen pedig korcsolyázni is. Mivel hivatalosan ma már ipari víztározóként tartják nyilván a Hámori-tavat, ezek a lehetőségek megszűntek, és a tó csak a víz tárolására, illetve a víz ingadozásának mérséklésére szolgál. A Hámori-tó egyébként maximum 20-22 fokig melegszik fel, átlagos mélysége pedig 9 méter. 1,5 km hosszú. A lillafüredi üdülőtelep a 19. század végén, 20. század elején alakult ki. 1930-ban építették fel a Palotaszállót és a függőkertet, illetve a környező sétányokat.

A III. kerületi Római-part ma is rendkívül trendi hely, azonban strandja nemcsak tavaly óta van – régebben is előszeretettel fürdőztek itt a fővárosiak, ahogy az ezen az 1934-es képen látható. A vízi élet egyébként már a 19. században fellendült a Dunán, a fürdés mellett evezésre, kajakozásra és kenuzásra is használták. A parton csárdák, vendéglők, szabadstrandok és csónakházak sorakoztak. A vízminőség azonban egyre romlott, míg 1973-ban megszüntették a fürdőhelyeket. A Római-part közel ötven év után, 2021 júliusától várta ismét a megmártózni vágyókat.

Csíkos fecske, gumicsónak, hősies strandolók kinyúlva a betonon a tűző napon. Vajon hol készülhetett a kép? Hát persze, hogy a Balatonon. És azt tudtad, hogy kiről nevezték el a déli part leghíresebb és legszebb sétányát? Kvassay Jenő vízmérnökről, akinek a nevéhez a fákkal szegélyezett partvédmű ötlete fűződik. A balatonföldvári sétány 1200 méter hosszú, a kikötőtől indul, és több mint 100 éves platánfák szegélyezik, amelyek megyei védelem alatt állnak. Mellette arisztokraták hajdani villáit láthatjuk. A közelében található a képen látható strand is, amit 1959-ben örökítettek meg ezen a fotón.

Akár Pózolás Moszkvics előtt Tihanyban is lehetne ennek az 1965-ben készült képnek a címe. A település pont ekkortájt, a 60-as években lett menő nyaralóhely, és nemcsak a magyarok körében, külföldről is előszeretettel látogatták. Nem csoda, hiszen Tihany a remek strandolási lehetőség mellett bővelkedik kulturális és természeti látnivalókban. Ott van például kapásból a jól ismert tihanyi apátság épületegyüttese, ahonnan nem mellesleg csodálatos kilátás nyílik a magyar tengerre, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az Ófalu, illetve a Babamúzeum; a barátlakások és az Óvár-hegy pedig a természetszeretők kedvencei, de felfedezésre vár az őslevendulás, a gejzírkúpok, és számtalan kirándulási lehetőség a környéken.

Izmos fiatalemberek a Szunyog csárda előtt szintén 1965-ben, nem máshol, mint a Velencei-tó Szúnyog-szigetén, amit korábban Pákozdi-félszigetnek is neveztek. Az élővilág itt párját ritkítja, de a tájképi és geológiai érdekességek is figyelemre méltók. A pecások ma is előszeretettel járnak ide, de Pákozd már a 18. században a halászat és a nádgazdálkodás fontos helyszíne volt. Ma a Szunyog csárda helyett Halászcsárdát találunk itt, ami előtt bizonyára nem Moszkviccsal parkolnak.

Még mindig csak 1966-ban járunk, de ezúttal egy színes képet mutatunk, méghozzá a Szelidi-tó partjáról. A Bács-Kiskun megyei tó ma is népszerű fürdőzőhely, a vize nyáron akár 28 fokig is felmehet. Nem minősített gyógyvíz, de sok nátrium-jodidot és nátrium-magnézium-karbonátot tartalmaz, ami idegrendszeri, hormonális és reumatikus bántalmak kezelésében segít. Érdekesség, hogy a középkorban sebgyógyításra használták. A Dunapataj külterületén található tó 5 kilométer hosszú, 150-200 méter széles és 3-4 méter mély, hazánk ötödik legnagyobb természetes tava. A nevét az egykor itt fekvő faluról, Szelidről kapta.

A fürdőruhadivat sem maradhat ki összeállításunkból: ezen az 1967-es felvételen egy manöken pózol a Petőfi oldalkerekes gőzhajón, ami ekkor Panoráma strandhajóként működött a Fortepan szerint. A hajó egyébként rendkívül kalandos életet tudhat maga mögött. Még 1918-ban épült Budapesten, és először a Szent László nevet kapta. Volt a Folyamőrség törzshajója, járt Ausztriában, működött séthajóként, majd 1987-ben Szerbiába, Apatinba került felújításra, ahol elérte a szerencsétlen vég: a hajógyárban tűz ütött ki, ami hatalmas károkat okozott a hajóban. Jelenleg védett műszaki emlékként a neszmélyi hajóskanzenben rozsdásodik.

Már csak a vicc kedvéért is muszáj volt beválogatnunk ezt a Balatonvilágoson készült képet, amin egy igazi vízibicikli látható. ...pedig a kép elkészültekor, 1968-ban már bőven léteztek azok a változatok is, amelyek a mélyebb vízben sem véreznek el. A legelső vízibiciklit 1956-ben mutatta be a hangzatos névre hallgató Műszaki Irodai és Közszükségleti Cikket Gyártó és Javító KTSZ, és legelőször a margit-szigeti Palatinus strandon tesztelték le. Az alkalmatosság csak nyomokban hasonlított a mai vízibiciklikre: két hengerre falapot helyeztek, amin egy tandemkerékpár trónolt, ezzel lehetett hajtani az eszközt. A műanyag, színes változatok a 60-as évek végére terjedtek el.

A balatoni nyarlás másik elengedhetetlen kelléke a vízibicikli mellett mi más is lehetne, mint a gumimatrac. A színes kép a Palma Gumigyár reklámfotója 1969-ből Fonyód-Bélatelep környékéről, rajta többek között Pataki Ági, Ribárszky Edit és Pogány Klári manökenek, háttérben a Badacsony.

Az igencsak zsúfolt Palatinus strandfürdő 1973-ban. A Margit-sziget strandja már a kezdetektől fogva nagyon népszerű volt. 1919-ben nyitotta meg először a kapuit, mint az első budapesti szabadtéri fürdő, majd évről évre jobban kiépítették, és számos bővítésen esett át. 1937-ben hozták létre a ma is működő hullámmedencét. Legutóbb 2016-17-ben esett át felújításon. Termálvizét ízületi problémákra, gerincpanaszokra, porckorongsérvre és egyéb betegségekre ajánlják.

Itt pedig a nem kevésbé népszerű Széchenyi fürdő 1975-ben. Budapest legnagyobb fürdőkomplexumát 1909-ben építették a Városligetben 3 900 000 aranykoronából, tervezője Czigler Győző volt. Egy vicces érdekesség: 2010-ben beválogatták a világ 12 legkoszosabb helye közé az amerikai Life magazin internetes oldalán, ami nem kis felháborodást keltett Magyarországon, persze, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. védte a fürdő becsületét, és majdnem perre is sor került.

A Fortepan archívumában több hangulatkép szerepel az 1980-as siófoki Omega-LGT-Beatrice koncertre készülő “csövezőkről”: farmeros, bőrnadrágos, kócos, földön üldögélő-heverésző, várakozó fiatalokról, a mai fesztiválozók elődjeiről. A koncertet a Jókai parkban tartották, a szabadtéri színpadon, és egy hatalmas, országos közös turnésorozat része volt. Nagy Feró akkoriban állítólag egy felfújható gumimatracon aludt.

Végezetül egy kép a Velencei-tóról, amire mostanában rájár a rúd: egyre alacsonyabb a vízszint, és ennek helyrehozására a közeljövőben valószínűleg nem lehet számítani. A fotón az 1983-as sukorói hőlégballonverseny egyik pillanata. Szemben Agárd látható.