A 19. század második felében egyre többen fedezték fel a budai hegyvidéket. Kezdetben a hegyekbe gyalog, lóháton vagy szekérrel lehetett eljutni. 1874. június 24-én aztán elindult a fogaskerekű, ami könnyebbé és gyorsabbá tette a zöldbe való kijutást. A képen a svábhegyi megálló látható 1912-ben.

Ott, ahol ma a Műegyetem, az ELTE és az Infopark épületei állnak egykor egy tó terült el. A Lágymányosi-tóhoz kötődik a város legnagyobb vigalmi negyedének létrehozása 1896-ban. Konstantinápoly Budapesten – így hirdették a nagyreményű mulatónegyedet, ami aztán hamar csődbe ment.

A Nap-hegy, a budai Várhegy és a Gellért-hegy között elterülő Tabán régen egészen más volt, mint amilyennek ma ismerjük. Egy sűrűn lakott városrész hegyekre felfutó, girbegurba utcákkal, apró házakkal. A Tabánról szóló cikkünket itt találjátok.

Magyarországon a hajómalmok működésének fénykora az 1850-es és 1860-as évek elejére tehető. A főváros térségében a hajómalmokat leggyakrabban az Óbudai-sziget és a Margit-sziget körül, a ferencvárosi partszakasznál, Budafoknál, illetve a Soroksári-Duna-ágon lehetett látni. Ez a kép 1878 előtt készült Óbudán. A hajómalmokról itt olvashattok.

A Füvészkert Viktória-háza 1905-ben. A virágzó amazóniai tündérrózsák és az érdeklődő látogatók.

1923-tól 26-ig a Gellért térnél volt az Aeroexpress Rt. Légiforgalmi Társaság hidroplánkikötője, amely a kor nagy szenzációjának számított. Kezdetben az utasok csak a környéken tehettek sétarepülést, később már a Balatonra vagy akár Bécsbe is elrepülhettek.

A Széchenyi-hegy oldalában található Széchenyi-emlékmű eredetileg egészen más környezetben állt. Ybl Miklós a mai Hősök terére tervezte azt, de az 1896-os millenniumi év nagyszabású építkezései miatt új helyet kellett keresni számára, így került át Budára.

Jégzajlás a Dunán 1914-ben. Ilyet sem nagyon látni már

A kisföldalatti Dózsa György úti állomásának építése 1895-ben.

Az első síelők az 1890-es években jelentek meg Magyarországon. Az 1930-as években már sorra létesültek a sípályák és a síugró sáncok az országban. Életkép az Anna-rétről, 1934 telén.

Az 1920-as években sorra rendezték az autóversenyeket a Svábhegyen. Az indulók között volt például Almásy László gróf, a későbbi Afrika-kutató, valamint Horthy Miklós két fia is. Ez a kép 1922-ben készült a Karthauzi utca és a Művész út sarkán.

1908-ban Wekerle Sándor miniszterelnök kezdeményezésére az állam megvásárolt egy eladó birtokot Kispesten, hogy ott munkástelepet hozzanak létre. A Wekerletelep főtere 1928 telén, háttérben a Zrumecky-kapu. A Wekerletelepről szóló cikkünket itt tudjátok elolvasni.

1931. március 29-én megérkezett Magyarországra a világ egyik leghatalmasabb repülő szerkezete, a Graf Zeppelin léghajó. Közel harmincezer ember vonult ki a csepeli reptérre, hogy megcsodálhassa a a Németországból érkező hatvan tonnás „ezüst szivart”.