História

Amikor még több ezer hajómalom őrölt a folyóinkon

A Csepel-szigeten fekvő Ráckevén több érdekes látnivaló is várja a kirándulókat, ezek egyike a Ráckevei-Dunán ringatózó hajómalom. Régen a folyóinkon sok hasonló szerkezet úszott, ma már azonban nagyítóval kell keresni őket.

Szöveg:
2021. január 25.

A Csepel-szigeten fekvő Ráckevén több érdekes látnivaló is várja a kirándulókat, ezek egyike a Ráckevei-Dunán ringatózó hajómalom. Régen a folyóinkon sok hasonló szerkezet úszott, ma már azonban nagyítóval kell keresni őket.

A ráckevei hajómalom Magyarország egyik utolsó hajómalmának, a Gyurcsik-féle hajómalomnak a működő rekonstrukciója, amely 2007 és 2010 között épült fel. Egy átlagos évben tavasztól őszig a hajómalmot belépőjegy ellenében lehet bejárni, és látványőrléseket is tartanak. Hogy idén mindez hogy alakul, azt egyelőre sajnos még nem lehet tudni, de a hajómalom most is a szokásos helyén áll, és kívülről is nagyon érdekes látványt nyújt.

Vízimalom kicsit másképp

Az első hajómalmot a rómaiak építették, az ötlet tulajdonképpen kényszerűségből jött, ugyanis i. sz. 536-ban a gótok elterelték a malmokat hajtó patakokat, így azokat kissé átalakítva a rómaiak a Tiberisen álló dereglyékre tették. Az első hazai, hajómalmokról szóló leírás 1292-ből, Budáról származik.

A hajómalom tulajdonképpen olyan, mint a vízimalom. A hajótesten található malomkereket itt is a víz hajtja meg, csak a patak helyett ebben az esetben a folyó sodrása szolgáltatja az energiát.

Ebből fakad a hajómalom előnye is, hisz helyét annak függvényében lehet változtatni, hogy hol nagyobb a víz sodrása. A hajómalomnak két nagy egysége van: a nagyobb hajótest a házhajó vagy malomházhajó, a kisebb a tárhajó, völgyhajó vagy tombác, és a kettő között forog a lapátkerék. A hajómalmok nemcsak a kenyérhez való búzát és rozst őrölték, de kukoricát, a sörgyártáshoz árpát, valamint fűszerpaprikát is.

Akadályozták a hajózást

A hajómalmokat a malomszeghez kötötték ki, amely egy vaskos, a folyó fenekére levert cölöp volt. A malmok tulajdonosainak malomszegadót kellett fizetniük. A malomszegek azonban gondot is okoztak, ugyanis zavarták a hajózást, ezért Mária Terézia 1772-ben megtiltotta az alkalmazásukat, helyettük pedig vaslánc és vasmacska használatát szorgalmazta.

A hajómalmok maguk is problémát jelentettek a hajóforgalomban, s bár az egyre növekvő népesség liszttel való ellátásában fontos szerepük volt, mégis állandó volt körülöttük a konfliktus, amelyből a legtöbb esetben nem a molnárok jöttek ki jól.

Ezt bizonyítja annak az 1814-ben született királyi parancsnak az egyik passzusa is, amely a dunai hajómalmok álláshelyeinek szabályozása ügyében született: „Meg parancsoltatik a Hajós Malmok szaporodását nem csak minden úton-módon meg gátolni, hanem még inkább a mostani számokat Másféle Malmoknak építések által fogyasztani igyekezni, mivel a Malom a Duna vizén ha még oly jól áll is, még is káros az mindenkor az egészre nézve.”

Hajómalmok Az arany emberben

Magyarországon a hajómalmok működésének fénykora az 1850-es és 1860-as évek elejére tehető.

1863-ban a Dunán, a Tiszán, a Dráván, a Vágon, a Szamoson, a Maroson és a Hármas-Körösön 4301 hajómalom őrölt.

A hajómalmok Jókai Mór műveiből is ismerősek lehetnek. Az arany emberben például egy elsodródott hajómalom fenyegette a Szent Borbálát, azt a gabonaszállító hajót, amelynek hajóbiztosa Tímár Mihály volt, egy másik, a téli Dunán befagyott hajómalom pedig rövid időre menedéket biztosított Tímár Mihálynak.

A főváros térségében a hajómalmokat leggyakrabban az Óbudai-sziget és a Margit-sziget körül, a ferencvárosi partszakasznál, Budafoknál, illetve a Soroksári-Duna-ágon lehetett látni.

A hajómalmokat tavasszal, József napja után bocsátották vízre, majd hagyományosan november 30-a, András napja után vitték azokat a téli kikötőhelyre, például a Ráckevei-Duna-ágba, amely a környékbeli hajómalmok egyik téli pihenőhelye volt, ezért is építették épp itt újjá a ma is látható Gyurcsik-féle malmot.

Ma már csak emlék

A hajómalmok sorsát a gőz, majd a villanymeghajtású malmok és a modernebb gépek pecsételték meg. A Tiszáról és mellékfolyóinak hazai szakaszáról a 1920-as években tűntek el az utolsó hajómalmok, a Dunán viszont 10-15 malom a 20. század közepén is működött még, ezek többsége az utolsó időszakban már paprikaőrlésre állt át.

Az 50-es években aztán már nem volt szükség a malmokra, a legtöbbet széthordták tüzelőnek. A ráckevei Gyurcsik-féle malom is az 50-es évekig működött, 1968-ban aztán elsüllyedt. Később kiemelték és a Szentendrei Skanzenbe szállították. Az utolsó magyarországi hajómalom a kétezres évek elején hihetetlen közösségi összefogással épült újjá, és működik ma múzeumként Ráckeve központjában. Néhány éve Baján, a halászati miniskanzenben is látható egy bemutató jelleggel működő hajómalom. Reméljük, idén a két különleges malomszerkezetnek ismét lesz lehetősége arra, hogy újra őröljön!

Források:

https://www.arcanum.hu

https://mek.oszk.hu/

https://dunaiszigetek.blogspot.com/2012/05/ujra-orol-hullamsirba-merult-hajomalom.html

http://hajomalom.rackeve.hu/

http://bajaihajomalom.hu/


Cikkajánló