Kezdjük a sort ezzel a gyönyörű dimbes-dombos repcemezővel, amely bár teljesen mesterséges, mégis olyan, mintha pont ide álmodta volna a természet. A képet Zoltán a Vác melletti Rád községnél fotózta drónja segítségével.

A repce a káposztafélék családjába tartozik, fontos ipari növény, főként magjából kinyert olajáért termesztik.

Sárgában úszik a táj Márianosztránál is, mintha repcetenger csapdosná a Börzsöny lábát. A repcét a mérsékelt éghajlati övben az egész világon termesztik, és már időszámításunk előtt 3000 évvel is ismerték, termesztették az Indus völgyében.

A repce 110-150 cm magasra nő, így az őzek is remekül elbújhatnak benne. Persze ennek a fotós nem annyira örül.

Azért Zoltán kedvéért ez az őz két nagy füle mellett megmutatta szép szemeit is.

Zsolt felvételén mintha két világ találkozna. Repcéből egyébként létezik réparepce és káposztarepce, nálunk utóbbi terjedt el. A káposztarepcének pedig két alfaja van, a tavaszi és az őszi. Magyarországon kizárólag az őszit termesztik.

Sárga a sárgában. Találó címet adott képének Péter, amelyen az egyik repcevirágon egy sárga billegető pihen. A fotó a Pannonhalmi járásban található Táp községben készült.

A repce április második felétől május elejéig virágzik, úgy 30-40 napig. De persze ez az időjárástól is függ, meleg, száraz időben rövidebb, hűvös, csapadékos időben hosszabb ideig tart a virágzás. És a szél is felgyorsítja e folyamatot. Ezt a képet Zizi Gyermely környékén készítette.

Füstölgő repcegyár. Zsolt ezt látta benne, mintha a repceföldből kinövő oszlop és a kis felhő egy kéményt alkotna. Munkája miatt járt erre, Mezőkövesd mellett, és szerencsére fényképezőgépe is nála volt, így tudott készíteni pár képet a sárga mezőkről.

Gyönyörű naplemente a Tisza-tó melletti Pusztataskonynál, és a repcék itt is sárgán virítanak. Dimitry, aki most már több mint hét hete van önkéntes karanténban a Tisza-tó egy a közelben lévő kis kiszögellésén, biciklivel járta be a környéket egyik este, ekkor készült ez a drónfelvétel. Dimitry önkéntes karanténjáról filmet készít és már több kisvideóban bejelentkezett, amelyet mi is bemutattunk nektek. Ha nem láttad volna, nézd meg a harmadik bejelentkezős kisfilmjét ide kattintva.

Most nézzük meg közelről, milyen is a repce. Virágai fürtökben nőnek, a csészénél kétszer hosszabb sziromlevelei élénk citrom- vagy krómsárga színűek. Virágzata felső részén nyíló virágbimbói a már kinyílt virágok fölé emelkednek.

Lélegzetelállító felvétel a Zselicből, főszereplők pedig egy repcemező és a Tejút. Rafael egy gyönyörű videót is készített arról, hogy kel fel a Tejút a repceföld felett, amelyet ide kattintva nézhetsz meg.

Ilyen az, amikor a sárga repcemező festményszerűvé varázsolja az amúgy sem gyenge táj látványát. A repce kétharmad részt öntermékenyülő, és csak egyharmad részt vesz igénybe külső segítséget, azaz valamilyen méhet. A beporzásban a legfontosabb szerepet a szél játssza, amely során a mozgó növényeken a portokokból a bibére hull a virágpor.

Bálintnak is egy őzet sikerült lencsevégre kapnia, igaz neki Németországban, ugyanis ő ott él. Nemrég egy helyes, rókakölyköket bemutató galériában láthattátok képeit. Ha lemaradtatok volna róla, akkor ide kattintva megnézhetitek.

Repcéből nemcsak olaj, hanem méz is készül, természetesen méhek segítségével. A repceméz fogyasztását többek között gyomorsav túltengés és vérszegénység ellen is javasolják. Visszatérve a méhekre, sajnos a nagyüzemi repcemezők komoly pusztulást okoznak állományaikban, ugyanis a tavasszal hirtelen jött nagy mennyiségű, de rövid ideig rendelkezésre álló táplálék után, ezeken a helyeken sokáig nincs semmi. És ahogy a vad beporzók, úgy a háziméhek számára is nagyon fontos lenne, hogy minél hosszabb időszakban találjanak táplálékot. Hogy erre a problémára milyen megoldások lehetnének, többek között erről olvashatsz ebben a cikkünkben.

Köszönjük a képeket a fotósoknak!