Tudástár

Kampány indult a beporzókért

A zárvatermők nagy többsége állati beporzású, és mindennapi táplálékunk jelentős részét teszik ki azok a haszonnövények, amelyek kötődnek a beporzókhoz. A beporzó rovarok azonban nagy bajban vannak, számos faj a kihalás szélén áll. Március elején kampány indult a védelmükért.

Szöveg:
Tóth Judit
Fotó:
Adobe Stock
2020. március 16.

A zárvatermők nagy többsége állati beporzású, és mindennapi táplálékunk jelentős részét teszik ki azok a haszonnövények, amelyek kötődnek a beporzókhoz. A beporzó rovarok azonban nagy bajban vannak, számos faj a kihalás szélén áll. Március elején kampány indult a védelmükért.

A Lépnél? Tegyünk együtt a beporzókért elnevezésű kampány egy négy állomásos rendezvénysorozat, melynek nyitó konferenciáját még meg tudták tartani, a soron következő eseményeket azonban a jelenlegi helyzet miatt bizonytalan ideig el kell halasztani. Ezek egyike a március végére tervezett, az általános iskolások számára szervezett nagyszabású környezetvédelmi rendezvény, az Öko-sziget, melynek ahogy az eddigi években, idén is Szigetmonostor adott volna otthont.

A Szentendrei-szigeten fekvő település különleges jelentőségű, ugyanis Budapest ivóvíz ellátásának 75 %-az itteni kutakból származik. Emiatt a településre számos korlátozás vonatkozik, például nem lehet ipari parkot ide telepíteni. Épp ezért a falunak új utakat kell keresnie, ahogy azt a konferencia egyik nyitóbeszédében a falu polgármestere, Molnár Zsolt mondta, „korlátokból értéket kell teremtenünk”. Ennek útja a fenntartható fejlődés, amelynek fontos alappillérei az oktatás és a szemléletformálás, hogy a környezet-és a klímavédelem mindenki számára fontos, közös cél, a közösség számára pedig összetartó erő legyen.

detail of bee or honeybee in Latin Apis Mellifera, european or western honey bee sitting on the yellow violet or blue flower
Fotó: Adobe Stock

Vadméhek, zengőlegyek, éjjeli lepkék

A beporzó rovarok védelme mára kiemelt fontosságú feladattá vált. Ha beporzókról van szó a legtöbb embernek a háziméhek jutnak eszébe, azonban számos olyan „vadon élő” rovarfaj van, amely nélkülözhetetlen a beporzás szempontjából.

Kovács-Hostyánszky Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, akinek egyik fő kutatási területe a vadméhek ökológiája, előadásában bemutatta röviden a vad beporzókat. A legnépesebb csoport a vadméheké, melyekből világszerte 20-25 ezer fajt ismerünk, nálunk kb. 700 faj él.

A beporzást végző rovarok között találhatunk még a zengőlegyeket, legyeket, lepkéket, köztük például az éjszaka virágzó növények számára kulcsfontosságú éjjeli lepkéket.

little yellow hoverfly on blossom of flower
Fotó: Adobe Stock

Távoli tájakon a rovarok mellett nagyobb állatok, például denevérek vagy kolibrik is végeznek beporzást. Vannak olyan növények, amelyek beporzásában a háziméhek nem igazán hatékonyak. Például bizonyos paradicsomfajták esetében a beporzást csak poszméhek tudják elvégezni, ugyanis az ő szárnyuk rezgési frekvenciája szükséges ahhoz, hogy a virágpor kiszabadulhasson.

Beporzó emberek és robotméhek

A vad beporzókat számos tényező veszélyezteti, mint az élőhelyvesztés, a vegyszerek túlzott használata, a klímaváltozás vagy az inváziós fajok. A vegyszerek részben közvetlen pusztulást okoznak, de olyan szer is van, amely a rovarok idegrendszerére hat és viselkedésüket változtatja meg, vagy legyengíti a szervezetüket, ami miatt később nem tudnak védekezni a betegségek ellen.

A klímaváltozásra a poszméhek különösen érzékenyek, vannak olyan modellek, melyek szerint a mediterrán régiókban 2050-re mindösszesen egyetlen poszméhfaj marad.

AdobeStock_322926653
Fotó: Adobe Stock

A Föld több régiójában ma már komoly problémát jelent a beporzók hiánya a mezőgazdaságban. Az Egyesült Államok hatalmas mandulaültetvényein már fizetnek a gazdák a méhésznek, hogy vigyék oda méhcsaládjaikat. Kínában Szecsuán tartomány déli részén olyannyira megfogyatkoztak a beporzó rovarok, hogy a végeláthatatlan körte-és almaültetvényekben emberek végzik, kézzel a beporzást. A probléma megoldására vannak már high-tech próbálkozások is, például robotméhekkel, de az igazi megoldás mégis az lenne, ha még meglévő rovarpoulációkat mentenénk meg.

Méhlegelő és fészkelőhely

És hogy mit tehetünk ennek érdekében? Például azt, hogy kemikáliák alkalmazás helyett a természetes folyamatokra alapozunk, vigyázunk a beporzók számára fontos élőhelyekre, és biztosítjuk számukra a megfelelő virágforrásokat és fészkelőhelyeket.

detailed view of working bees in a bee hive
Fotó: Trischberger Rupert

Ahogy a vad beporzók, úgy a háziméhek számára is nagyon fontos, hogy minél hosszabb időszakban találjanak táplálékot. Erről már Sipos József méhész, növényorvos beszélt. A természetes növényzet mindezt biztosítja számukra, de a nagyüzemi napraforgó és repce táblák nem, hisz azokon rövid ideig áll rendelkezésre nagy mennyiség, aztán viszont hosszú ideig semmi. Bross Péter az Országos Magyar Méhészegyesület elnöke előadásában részletesen beszélt az elmúlt évek méhpusztulásairól. Régen a téli-tavaszi időszakban volt megfigyelhető a méhcsaládok összeomlása, ez ma már sajnos egész évben megfigyelhető. Bross Péter előadásában elmondta, az, hogy a népességcsökkenés oka a vegyszerekkel kezelt termesztett kultúrákhoz köthető, az is bizonyítja, hogy a méhpusztulások a repce virágzásával kezdődnek, majd a repce elvirágzása után és a napraforgó virágzás beindulása közötti időszakban, amikor nincs virágzó mezőgazdasági kultúra a méhcsaládok felerősödnek.

Working spraying machine in yellow canola land. Spring landscape. Chemical fertilizers, toxic pesticides, insecticides. Ecology
Fotó: Adobe Stock / Ladislav Kubes

Fontos lenne, hogy a méhlegelő továbbra is táplálékforrása és ne temetője legyen a méheknek.

Ezt segíti elő többek között a permakultúra módszere, mely olyan gazdálkodási, tervezési rendszer, mely a természetben zajló ökológiai folyamatokat veszi alapul, azokra épít. Vagyis a gazdálkodás tervezésénél épp úgy fontos, hogy az adott haszonnövény termést hozzon, mint az, hogy a kertben mászkáló sünnek legyen jó búvóhelye, vagy az ott röpködő beporzóknak elegendő tápláléka.

Wildflowers; pollinator
Fotó: Adobe Stock / Hank Grebe

A konferencia egyik előadója, Márkuly István, permakultúra szakértő, Írországtól kezdve Jordániáig 23 országban dolgozott már permakultúrás rendszerek megtervezésén. Előadásában több nemzetközi példát is említett, például Jordániát, ahol a sivatagi körülmények között élő emberek számára nem túlzás, a beporzók jelentik a túlélést, az általuk beporzott növények segítik át őket ugyanis a legnehezebb időszakokon. Előadásában beszélt az írországi beporzó gazdálkodásról, mely során a mezőgazdasági területek 5-10 %-át kimondottan a beporzóknak tartják fenn, vagyis ott olyan vadvirágok nőnek, amelyek kiváló méhlegelők a rovarok számára. A kereslet eziránt már itthon is éledezik, nálunk is lehet már vadvirágmag-keveréket venni. A szakemberek ezzel kapcsolatban arra hívják fel a figyelmet, hogy nagyon figyeljünk arra, hogy őshonos fajokat vessünk, hisz „nem mindegy, mit eresztünk szélnek.”

Cikkajánló