Sajnos idén tavasszal az időnk nagy részét kénytelenek vagyunk a négy fal között tölteni, de bizonyítottan jót tesz a pszichének, hogy ha legalább képeken megidézzük magunkban a természetet. Ehhez szeretnénk hozzájárulni ezzel a csokor fortepanos fotóval.

A kényszerű otthonlét alatt már elő is kerülhetett a családi album, így ha a sajátunkat már kimerítettük, most nézzük meg, mit rejt az internet, azon belül is a népszerű Fortepan, a régi fotók archívuma. Virtuális kirándulásunkat kezdjük 1900-ban (vagy legalábbis annak környékén), ezeknek az elegáns uraknak a társaságában. Érdemes végiggondolni, hogyan boldogulhattak ezen a terepen ebben a szerelésben – mindenesetre a fényképarcuk remek. Sajnos egyéb adatok (a helyszín és más részletek) már az idő homályába vesztek.

Ennek a képnek viszont a helyszíne és a keletkezési éve is ismert: a Pilisben, a Kétágú-hegyen készült 1932-ben. 88 évvel később, azaz 2020-ban, még a karanténidőszakot megelőzően a Turista Magazin is tett egy túrát ide, pontosabban a Kétágú-hegy Öreg-szirtjére, a hegyoldalban megbúvó Sármány-lyukhoz. A kalandjainkról itt olvashatsz.

Nem csak túrázós képeket válogattunk, hanem néhány olyat is, amit egyszerűen érdekesnek találtunk, és a szabadban készült. Ilyen ez az 1962-ben készült fotó is, ami az egykori veszprémi vidámpark csónakázótavánál készült. Volt itt anno óriáskerék, hinták, játszótéri játékok, padok, kiránduló utak, sőt, még kisvasút is. 71-ben a vidámparkban forgatták a Csárdáskirálynő egyes jeleneteit. Bár nagyon népszerű volt a helyiek körében, a fenntartására ettől az évtől kezdve kevesebb pénz jutott, és lassan mindent elhordtak innen. A területet kb. 10 éve rehabilitálták. (Forrás: veol.hu)

Bár a Bálványon álló kilátó nem tartozik Magyarország legszebbjei közé, de még mindig jobban (és nem mellesleg biztonságosabban) fest, mint elődje, a Diósgyőri Vas- és Acélgyár jelzőtornya, ami ezen az 1932-es képen látható. A jelenlegi torony 1948-ban készült, Petőfiről nevezték el, 2016-ban pedig fel is újították, és itt meg is nézheted, hogyan néz ki.

Ki ne sütizne szívesen a cseszneki vár alatt? A Bakony leglátványosabb várromjáról (persze, mai állapotában) egy gömbpanorámaképet is megnézhetsz ide kattintva. Ha pedig szeretnél megismerkedni a történetével, azt itt teheted meg.

Még egy vár: a hollókői (melynek építőköveiről itt írtunk). A kép a merítés egyik legkülönlegesebb darabja, van rajta minden: romantikus várrom, egy nagyon retró Volkswagen bogár, berakott hajú asszonyka, sátor és piknik – életkép 1965-ből. Az UNESCO világörökségi listás várat és a települést pedig érdemes felírni a bakancslistára, főleg, ha szeretjük a hagyományőrzős programokat.

A Gyermekvasutat, leánykori nevén Úttörővasutat valószínűleg senkinek nem kell bemutatni. Ha mégis, illetve ha szeretnél róla még többet tudni, ezt a cikket ajánljuk a figyelmedbe. Ezen az 1948-as fotón – születésének évében – Csillebérc megállóban láthatod a gyerekekkel alaposan megpakolt szerelvényt. A Gyermekvasút egyébként 2015-ben bekerült a Guinness rekordok könyvébe is, mint a világ leghosszabb olyan vasútvonala, amelyen a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyermekek látják el.

Ehhez hasonló tömeggel egy túra előtt többnyire csak a Gerecse 50-en találkozhatunk. Ahogy a képen is látható, az emberek a Ságvári Endre emléktúrára gyülekeztek 1975-ben, Szentendrén, a Visegrádi-hegységben, a Lajos-forrásnál, a Ságvári Endre turistaháznál. Ez utóbbit néhány éve már fel akarják újítani, eredményről viszont még nem nagyon hallottunk. Magáról Ságvári Endréről azt kell tudni – amellett, hogy erősen emlékeztet Harry Potterre –, hogy „jogász, az illegális kommunista mozgalom tagja, aktivista. A Magyar Népköztársaság idejében személyét a mozgalomban való aktív szerepe és legendákkal átszőtt antifasiszta tevékenysége miatt állami kultusz övezte, a rendszerváltás után pozitív megítélése erősen vitatottá vált.” (via Wikipédia) A róla elnevezett emléktúrát a KISZ Budapesti Bizottsága szervezte.

Lazulós életkép. Sajnos azon kívül, hogy 1960-ban készítették, nem sok mindent tudunk róla, a címkéi között csupán a „hátizsák”, a „kirándulás”, a „kulacs” és a „sátorlap” szerepelnek, illetve a „mellszőr”, ki tudja, hátha valaki ez alapján keres a Fortepanon. (Egyszer talán majd egy ilyen tematikájú összeállítást is készítünk, aki szeretné, kommentben szavazhat, itt egy kis előzetes.)

Szépen libasorban fel a Nagy-Villámra, 1951-ben. Tényleg nagyon érdemes meghódítani a hegyet a Dunakanyar ékkövének tartott Visegrádról, mert a tetején álló Zsitvay-kilátóból szuper panoráma fogad, tiszta időben a fővárost és 100 kilométeres környezetét is belátni, a Mátrától a Börzsönyön át egészen a Zsámbéki-medencéig.

A Tátrában készült képekkel szintén tele a Fortepan, mi most egy olyat választottunk, ami jó időre megragadja a figyelmet és a képzeletet. Így nézett ki 1934-ben Zakopane Kuznice városrésze, jobbra a Nosal-heggyel. Bloggereink is megfordultak már a környéken, itt, itt, itt és itt írtak róla.

Végezetül egy tavaszi kép a fővárosból, kitalálod, hol készült? Ez bizony a Kossuth Lajos tér, balra, a fák takarásában a Földművelésügyi Minisztérium épülete látható. A fotót 1959-ben készítették.