A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szöveg és fotó:
2022. január 23.

A hollókői vár építőköveinek nyomában

Hollókő vára az Ófaluval és a táji környezetével egyetemben az UNESCO Világörökség része. A 13. században, a Kacsis család által építtetett erősség építőanyaga a Vár-hegyet felépítő andezit.

A Cserhát területének keleti felét különféle vulkanikus (és persze üledékes) kőzetek alkotják. Ezek a döntően andezites jellegű képződmények kb. 15-13 millió évvel ezelőtt (földtörténeti miocén kor) keletkeztek, a felszínre ömlő vagy a földkéreg sekélyebb zónáiba benyomuló láva/magma kihűlésével. A hollókői Vár-hegy anyaga is andezit, méghozzá olyan kifejlődésű, amit szubvulkáninak nevezünk. Ez azt jelenti, hogy a forró magma annak idején nem ömlött ki a felszínre, hanem az ott lévő idősebb kőzetekbe nyomult bele, s ott lassan kihűlt, kikristályosodott, így különféle méretű telérek jöttek létre.

Ezeket a teléreket a miocén óta eltelt hosszú idő „vasfoga” hámozta ki az idősebb és „puhább” kőzetek fogságából. Az exhumálódott telérek a táj markáns elemei, amelyekre számos esetben középkori erősség épült. Így például Hollókő vára is.

A vár területét bejárva láthatjuk, hogy az építőkövek helyi kőzetanyagból származnak, méghozzá a Vár-hegy andezitjéből. Ez a kőzet szívóssága miatt alkalmas volt a középkorban a vár építéséhez. Úgy is mondhatjuk, hogy a vár építése a vár helyén nyílt kis ideiglenes kőbányából történt. A falakat átfürkészve gömbhéjasan málló andeziteket is tanulmányozhatunk.

Az öregtorony sarkainál egy világosabb színű, inkább díszítőelemként funkcionáló kőzetet is beépítettek. Közelebbről szemügyre véve ősmaradványok sokasága (pl. kagylók, csigák) fedezhető fel bennük. Ez a világos üledékes kőzet Hollókő tágabb környezetéből származik és a miocénben létező sekély és meleg vizű bádeni szigettenger képződménye (az ún. lajtamészkő). A Vár-hegyet felépítő andezitek szálkőzetben a várbejárat és az udvar térségében tanulmányozhatók kiválóan.

Forrás: akovekmeselnek.hu

A cikk 2020 januárjában jelent meg először nálunk.

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

2022.01.20.

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Más típusú kőzetekben, például homokkőben már jóval kevesebb szurdokot ismerünk hazánkban, pláne nem a Zalai-dombságban.

→ Tovább
Az ördög tornya Pilisszentiván fölött

Az ördög tornya Pilisszentiván fölött

2022.01.07.

A Pilis és a Budai-hegység „szorításában”, a Pilisvörösvári-árok déli peremén fekszik Pilisszentiván. Az egykoron szénbányászatáról híres település ma rendezett településképével és kiváló túralehetőségeivel várja az arra járó vándorokat.

→ Tovább