A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szöveg és fotó:
2020. január 13.

A hollókői vár építőköveinek nyomában

Hollókő vára az Ófaluval és a táji környezetével egyetemben az UNESCO Világörökség része. A 13. században, a Kacsis család által építtetett erősség építőanyaga a Vár-hegyet felépítő andezit.

A Cserhát területének keleti felét különféle vulkanikus (és persze üledékes) kőzetek alkotják. Ezek a döntően andezites jellegű képződmények kb. 15-13 millió évvel ezelőtt (földtörténeti miocén kor) keletkeztek, a felszínre ömlő vagy a földkéreg sekélyebb zónáiba benyomuló láva/magma kihűlésével. A hollókői Vár-hegy anyaga is andezit, méghozzá olyan kifejlődésű, amit szubvulkáninak nevezünk. Ez azt jelenti, hogy a forró magma annak idején nem ömlött ki a felszínre, hanem az ott lévő idősebb kőzetekbe nyomult bele, s ott lassan kihűlt, kikristályosodott, így különféle méretű telérek jöttek létre.

Ezeket a teléreket a miocén óta eltelt hosszú idő „vasfoga” hámozta ki az idősebb és „puhább” kőzetek fogságából. Az exhumálódott telérek a táj markáns elemei, amelyekre számos esetben középkori erősség épült. Így például Hollókő vára is.

A vár területét bejárva láthatjuk, hogy az építőkövek helyi kőzetanyagból származnak, méghozzá a Vár-hegy andezitjéből. Ez a kőzet szívóssága miatt alkalmas volt a középkorban a vár építéséhez. Úgy is mondhatjuk, hogy a vár építése a vár helyén nyílt kis ideiglenes kőbányából történt. A falakat átfürkészve gömbhéjasan málló andeziteket is tanulmányozhatunk.

Az öregtorony sarkainál egy világosabb színű, inkább díszítőelemként funkcionáló kőzetet is beépítettek. Közelebbről szemügyre véve ősmaradványok sokasága (pl. kagylók, csigák) fedezhető fel bennük. Ez a világos üledékes kőzet Hollókő tágabb környezetéből származik és a miocénben létező sekély és meleg vizű bádeni szigettenger képződménye (az ún. lajtamészkő). A Vár-hegyet felépítő andezitek szálkőzetben a várbejárat és az udvar térségében tanulmányozhatók kiválóan.

Forrás: akovekmeselnek.hu

Rákóczi köve Regéc határában

Rákóczi köve Regéc határában

2020.09.13.

A kicsiny Regéc településtől északkeletre, a Rákóczi-völgy (Mély-patak völgye) erdőkkel borított mélyén egy misztikus, címerrel ellátott kő bújik meg, amely nem csak ősi legendákról regél, hanem a terület izgalmas földtörténetébe is visszarepíti szemlélőjét.

→ Tovább
Remeték a homokkőben

Remeték a homokkőben

2020.08.14.

A nógrádi megyeszékhelytől, Salgótarjántól nyugatra, dombok ölelésében, a Ménes-patak mentén fekszik az aprócska település, Kishartyán. Sóshartyán felé elkanyarodva, a római katolikus templom és temető után bal kéz felé egy romantikus völgy hívogat sétára, melynek nyugalmát és meghittségét már évszázadokkal ezelőtt felismerték. A Kő-völgyben kereshető fel a Novohrad–Nógrád Geopark egyik féltve őrzött gyöngyszeme, a természetvédelmi oltalom alatt álló Kőlyuk-oldal.

→ Tovább
Párnalávák a Bél-kövön

Párnalávák a Bél-kövön

2020.06.30.

A földtani és szerkezetföldtani értelemben is rendkívül bonyolult Bükk hegység fő tömegét a karbon és a jura időszakok között (kb. 330–140 millió év) képződött, döntően üledékes kőzetek építik fel (gondoljunk csak a Bükk-fennsík karsztos mészkővilágára). A bükki rétegsorokban azonban szép számmal képviseltetik magukat különféle fokú metamorfózist (átalakulást) szenvedett kőzetek, valamint magmás képződmények is.

→ Tovább