Egy vidám kirándulós fotóval nyitunk, amiről nem sok mindent tudni, csak hogy 1917-ben készült. A képet vélhetően a Balaton-felvidék egyik várában (a szigligeti vagy a csobánci várromnál) lőtték, a háttérben ugyanis mintha a Badacsony sziluettje sejlene fel.

És ha már Balaton, ezen a képen minden van, ami egy jól sikerült kiruccanáshoz kell: jó idő, biciklik, magyar tenger. A fotón Alsó-Bélatelep 1959-ben. Egy tipp nyárra: nemrégiben írtunk róla, hogy mostantól egy új, 400 km-es útvonalon lehet körbetekerni a Balatont (cikkünket itt találod), de ha a klasszikus balatoni bringakört választanád, arról itt találsz bővebb infót.

Addig is egy tavaszi kép 1957-ből: kibújtak a hóvirágok. Ekkor (és ezután sokáig) még leszedni is szabad volt őket, csak 2005-től lett védett a kikeleti hóvirág. Ha nem tudod eldönteni biztosan, hogy a hóvirágot vagy a vele nagyjából egyidőben nyíló tőzikét látod-e, ez a cikk a segítségedre lehet most.

Tudtátok, hogy nem csak Noszvajon vannak barlanglakások? Nemrégiben írtunk Kácsról és környékéről, ahol többek között ezeket a furcsa építményeket is felkerestük. Ez a fotó is itt, Sály határában készült 1972-ben, amikor még tényleg éltek a riolittufába vájt lakásokban.

Még egy barlanglakás, a pestbuda.hu szerint 1896-ból. Igen, jól látod, ez a Gellért-hegy, és itt a Sziklatemplomnak kellene lennie, ám az csak 1925-6-ban épült meg. A hegybe vájt lakásokban a századfordulóig éltek szegény családok. Még több történetet olvashatsz a Gellért-hegyről ide kattintva.

1927, Kétágú-hegy, Öreg-szirti-barlang. A fotó akár egy zenei album borítója is lehetne. Március egyébként a Barlangok Hónapja, ezért nemzeti parkjaink most országszerte rengeteg kedvezményes barlangos programot szerveznek, ha kedvet kaptál, itt találod őket.

(Nyitóképünkön szintén a Kétágú-hegy szerepel, amihez ebben a cikkben ajánlunk egy túrát.)

Témánál maradva: a Magyar Földrajzi Múzeum diagyűjteményéből származik ez az 1906-os kép a Jankovich-barlang bejáratáról. A helyszín anno bekerült a kihagyhatatlan hazai barlangokat felvonultató válogatásunkba is, nem véletlenül. Kupolacsarnokában egy 8 méter átmérőjű, felszínre vezető kürtő nyílik, ami rendkívül látványos.

Túrázók Pilisszentlászlónál 1965-ben. A Turista Magazin szerzője ugyanitt napjainkban.

Van, ami nem változik, például Nagymaros Duna-partja alig, pedig a kép 1935-ben készült. Ha errefelé tennél egy túrát, ezt a kevésbé forgalmas útvonalat Kismarosról jó szívvel ajánljuk.

A Dunakanyar látnivalói különösen sok régi képen szerepelnek, amit nem csodálunk, mert mi is nagyon szeretünk errefelé kirándulni, és már keresztbe-kasul bejártuk. Ezen az 1950-ben készült képen a sziklafalba ékelődött Kálvária-kápolna szerepel a visegrádi várral a háttérben.

Így pózoltak a túrázó lányok az 50-es években a Prédikálószéken.

Így pedig a fiúk. Tudtad, honnan kapta a nevét a helyszín? Itt eláruljuk.

Végezetül egy határon túl készült hangulatkép 1930-ból. Sajnos nem sok mindent tudunk a fotóról, egyebek mellett a helyszín sem derül ki a Fortepan oldaláról, mindenesetre érdekesnek találjuk a túrára elvitt lemezjátszó ötletét (de be kell vallani, hogy egyébként a hangos zene szerintünk az egyik legirritálóbb dolog a természetben).