Ha az ember egy kellemes sétát szeretne tenni a fővárosban, valahol a természetben, ahol még szép kilátásban is lehet gyönyörködni, akkor a Gellért-hegy jó eséllyel ott van az első körös ötletek között. De még egy ilyen népszerű és jól ismert kirándulóhelynek is lehetnek titkai.
Én ezúttal kihagytam a legismertebb látnivalókat és sétautakat, és egy 1,5-2 órás sétára a hegy régi villáit fűztem fel, amelyek nemcsak szépek, de érdekes történetek is fűződnek hozzájuk. Mielőtt azonban belemerültem volna a gellért-hegyi múltidézésbe, ráhangolódásként a Gellért szállótól indulva tettem egy sétát a hegy Duna felőli oldalában futó és ott kissé megbújó zöld jelzésű turistaúton, ahonnan szinte végig gyönyörű panoráma nyílik a városra. Szent Gellért püspök szobránál aztán rátértem sétám eredeti céljára, és hamarosan meg is érkeztem az első állomásomhoz, az Orom utca 4. szám alatt álló Schoch–Hegedüs-villához, amely az 1910-es években épült és jellegzetes tornyával messziről is jól látszik.
Szőlők helyett fényűző villák
Egykor a Gellért-hegyet szőlők borították, de ma már csak egy, a Gellért Szálló mögött álló, Szent Vincét, a szőlősgazdák és a vincellérek védőszentjét ábrázoló szobor és az utcanevek – például Villányi, Somlói, Szüret, Vincellér – utalnak erre. A hegyen főleg fehérbort készítettek budai zöld és kéknyelű fajtából. A budai borok a 18. században már olyan népszerűek voltak, hogy hamisították is őket. A Gellért-hegy ültetvényeit a 19. század végi filoxérajárvány pusztította ki. Az Amerikából indult gyökértetű néhány évtized alatt letarolta Európát, 1875-ben ért Magyarországra, és húsz év alatt elpusztította a szőlőültetvények több mint felét.
A szőlőket később már nem telepítették újra a Gellért-hegyen, a területet felparcellázták és a századforduló környékén megindult a hegy beépítése.
Az ingatlanmágnás Schoch Frigyes több telket is megvásárolt, ő maga az Orom utcai, várkastélyra emlékeztető házban élt. Az épület egy genovai villa pontos mása, de hogy az építtető vagy az építész volt-e rajongója a villa mintájául szolgáló genovai épületnek, azt nem tudni. Az biztos, hogy a két épület nagyon hasonlít egymásra, ahogy az a Pest-Buda oldal korábbi cikkéből is kiderül.
Ilyen volt a kilátás a Schoch-villából 1915-ben
Később, 1926-ban dr. Hegedüs Lóránt nyugalmazott pénzügyminiszter vásárolta meg a házat, ezért is nevezik ma az épületet Schoch-Hegedüs-villának.
Üldözők, üldözöttek és a megmentők
Villatúránk következő épülete a Bérc utcában található Vida-villa, amelyben ma a Magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet működik.
A neobarokk villa építtetője Vida Jenő volt, egy igazi „self-made man”, aki szegény sorból emelkedett magasba, és lett az ország egyik leggazdagabb embere.
A Magyar Általános Kőszénbányák vezérigazgatói posztja mellett számos más fontos pozíciója volt. Benne volt vagy negyven vállalat igazgató tanácsában, 1928-ban a magyar felsőház örökös tagja lett, és nem utolsósorban Horthy Miklós tanácsadója és legfőbb bizalmasa volt. Megkerülhetetlen alakja volt a 20. század első harmadának, de sosem feledkezett meg arról, honnan jött. Segítette a rászorulókat és támogatta a szegény sorból származó tehetséges fiatalok tanulását.
Vida Jenő 1944-ig élt a Gellért-hegyi villában, Budapest német megszállása után a Gestapo elfogta.
A villában Otto Winkelmann, a budapesti Waffen-SS főparancsnoka alakította ki főhadiszállását. A zsidó származású Vidát feleségével együtt Auschwitzba hurcolták, ahonnan ő már nem tért vissza.
Ha átvágunk a Citadella alatti parkon, ami ilyenkor ősszel különösen szép, a hegy délkeleti lejtőjén, a Minerva és a Pipacs utca sarkán egy másik neves villát találunk, amelynek szintén szerepe volt a 2. világháborúban. Az 1905-ben épült tornyos, romantikus várkastélyra emlékeztető Bayer-villa a filoxéravész után az egyik első villa volt a hegyen.
Építtetője és névadója dr. Bayer-Krucsay Dezső gyógyszerész volt, akinek – amellett, hogy családi gyógyszertárban dolgozott – számos gyógyszer is fűződik a nevéhez. Az egyik legismertebb készítménye a Purgó nevű hashajtó volt.
Bayer 1910-től budapesti svéd konzul, majd főkonzul volt. Később, 1938 és 1944 között a Bayer-villában kapott helyet a svéd nagykövetség, ahol a II. világháború alatt Raoul Wallenberg a budapesti zsidók mentését szervezte.A svéd diplomata vezetésével szervezett humanitárius mentőakciók során több ezer magyarországi zsidó életét mentették meg.
Műteremház és magánbenzinkút
Következő állomásunk a hegy egyik emblematikus épülete a Mányoki út és a Kelenhegyi út kereszteződésénél található Műteremház, ahol olyan neves művészek éltek és alkottak, mint Madarász Viktor, Czóbel Béla vagy Rippl-Rónai József.
Az 1903-ban átadott késő szecessziós, eklektikus stílusú épületet Kosztolányi-Kann Gyula tervezte, aki egyébként festőként nagyobb sikereket ért el, mint építészként.
A 19 műtermes házat az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatósága építtette azért, hogy a festők és szobrászok olcsón tudjanak itt lakást és műtermet bérelni.
A művészeket már akkoriban sem vetette fel a pénz, és a sorra másra épülő bérpaloták magas bérleti díjait nem tudták kifizetni. Az átadó után a Művészet című folyóirat így méltatta a projektet: „A kétemeletes műteremház, mely a Ferenc József-híd budai környékének egyik legszebb ékessége, minden tekintetben a legmodernebb kényelemmel van berendezve és úgy művészies külseje, mint célirányos osztása és ízléses berendezése révén tán egyedül áll a maga nemében az egész kontinensen.”
A ház egykori lakóinak nevét emléktábla őrzi, a művészház környéke pedig több itt alkotó neves festő képén is fennmaradt. Az épületben – eredeti céljának megfelelően – ma is képzőművészek élnek és alkotnak
Néhány lépésnyire innen, a Mányoki út 3. szám alatt, fák árnyékában megbújva egy kis neobarokk villa áll, amelynek szintén érdekes története van.
A villa építtetője gróf Wenckheim József, korának egyik leggazdagabb embere volt.
A Wenckheim családé volt szinte az egész mai Békés megye. Ybl Miklós tervei alapján ők építtették például a csodaszép szabadkígyósi kastélyt, de a pesti belvárosban álló, gyönyörű Wenckheim-palota, amely ma a Szabó Ervin Könyvtárnak ad otthon, szintén a család tulajdonában volt.
A bájos, vadszőlővel befutott gellérthegyi villa nemcsak szép, de a maga korában nagyon modern is volt, a kertben például az autókért, később a repülőkért rajongó "Józsi gróf" saját magánbenzinkútjánál tankolhatta meg automobilját.
Hidroplán-kikötő a Dunán
A múltidéző sétát a Duna-parton fejezzük be, ahol egy feltűnőnek egyáltalán nem nevezhető emléktáblát keresünk, amely a környék egyik érdekes, bár igen rövid időszakára emlékezik. A 20-as években a Gellért Szálló már felkapott hely volt, ahová 1923-ban nemcsak automobillal érkezhetett az úri közönség, de akár repülővel is. 1923-tól 26-ig itt volt ugyanis az Aeroexpress Rt. Légiforgalmi Társaság hidroplán-kikötője, amely a kor nagy szenzációjának számított. Kezdetben az utasok csak a környéken tehettek sétarepülést, később már a Balatonra vagy akár Bécsbe is elrepülhettek.
Utasra várva - hidroplánok a Szabadság hídnál 1925-ben
A cég leghíresebb pilótája Endresz György volt, aki 1931-ben, Magyar Sándor navigátor társaságában, kisrepülőgépével átrepülte az Atlanti-óceánt.
A terv az volt, hogy a kanadai Új-Fundland szigetéről a budapesti, mátyásföldi repülőtérig repülnek, megállás nélkül, de üzemanyag-problémák miatt Bicske határában kényszerleszállást kellett végrehajtaniuk. Teljesítményükkel azonban így is megdöntöttek három korábbi világrekordot. Az 5770 km-es távolságot 25 óra 20 perc alatt teljesítették.
A cikk először 2022 novemberében jelent meg.
Top5 turista magazin cikk
A szeszélyes időjárás se tántorította el a 42. Gerecse teljesítménytúrák résztvevőit
A világon először nálunk rendeznek konferenciát a nyaktekercsekről
Továbbra is aggasztó a balatoni nádasok állapota
Beindult a szezon a Jégmadár vízi tanösvényen
