MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumGalyakilátó

2017.09.07. 10:53,   Szöveg: Hidvégi Brigi,   Fotó: Gulyás Attila, Kiscelli Múzeum

A kastély, ahol Mágnás Elza szelleme kísért

A Kiscelli Múzeumnak otthont adó óbudai épület a trinitárius szerzetesek kolostoraként kezdte, volt katonai raktár és hadikórház, majd kastéllyá alakította át a vagyonos Schmidt Miksa, a legendás, meggyilkolt éjszakai pillangó, Mágnás Elza szeretője. Ma az épület számos állandó és időszakos kiállítás helyszíne. Ha szeretnél bepillantást nyerni a kastély regényes évszázadaiba, ott a helyed szeptember 9-én.

Bár egyes források szerint a mai épületegyüttes helyén már a 12. században állt egy királyi udvarház, a birtokról a 18. század elejétől érdemes mesélni. Zichy Péter és öccse, László ekkor dédapjuk iránti tiszteletből kápolnát építtetett itt, amiben elhelyezték a csodatévő mariazelli kegyszobor másolatát. A Madonna – amit ma az óbudai Szent Péter és Pál-templomban lehet megcsodálni – zarándokok ezreit, sőt, jelesebb napokon tízezreit vonzotta a helyszínre.

 

A kastély a századforduló után a Bécsi út felől (Forrás: Kiscelli Múzeum)


Maga a kastély valójában nem is annak készült. A birtokot 1738-ban a trinitárius szerzetesek kapták meg, akik kolostort építtettek a területen. Érdekesség, hogy legelőször a kutat fúrták ki, annyira hatékonyan és szerencsésen, hogy az még a mai napig működik, most is annak vizével locsolnak. Ami az épületet illeti, akkori berendezéséből sajnos már semmi sincs meg, és azóta átalakításokon is átesett, de az elosztása nagyjából változatlan maradt. Az egykori cellákat például ma is láthatjuk, bár sokat egybenyitottak.

 

A trinitárius rendről azt érdemes tudni, hogy fő tevékenységük a keresztény foglyok kiszabadítása volt, sokszor nem kis áron: előfordult, hogy saját maguk léptek a rabok helyébe. 1783-ban aztán pont emiatt oszlatta fel őket II. József, aki azon a véleményen volt, hogy csak a „hasznos” szerzetesrendeket érdemes megtartani, azaz azokat, amelyek oktatással vagy gyógyítással foglalkoznak.

 

Patikamúzeum

 

A trinitáriusok mentek, a kiöregedett és a sebesült katonák jöttek, és ez utóbbiak majdnem egy évszázadig maradtak az épületben. Az 1900-as évek környékén viszont már üresen állt, ekkor csapott le rá Schmidt Miksa, a dúsgazdag bútorgyáros. A férfi nagy hangsúlyt fektetett a hely kicsinosítására. Az épületet kastéllyá varázsolta, a szobákat, termeket míves bútorokkal rendezte be, a parkban szobrokat helyezett el és sétautakat alakíttatott ki. Itt tartotta saját gyűjteményeit, érmeket, festményeket, régészeti leleteket és persze bútorokat. Hétvégente pedig – ha a mendemondák igazak – Mágnás Elzával múlatta a kastélyban az időt.

 

 

Az éjszaka királynője, aki utazókosárban végezte

 

Mágnás Elza, azaz Turcsányi Emília szegény paraszti családban született. 1900-ban Budapestre költözött, hogy szerencsét próbáljon, volt cseléd és mosogatólány is. A szóbeszéd szerint úgy tudott káromkodni, akár egy kocsis, ezért akkoriban még Mocskos Elzának hívták – de nem sokáig. Hamarosan felszolgáló lett a város legelőkelőbb mulatóiban, majd büfédáma az Orfeumban: tehetős úriemberek asztalánál foglalt helyet, segített nekik ételt és italt választani, társalgott velük, akik pedig szerencsések és elég tehetősek voltak, végül akár kettesben is elvonulhattak vele. Elza idővel büszkévé, sőt, Krúdy Gyula szerint egyenesen fennhéjázóvá vált.

 

Mágnás Elza és Schmidt Miksa (Forrás: Kiscelli Múzeum)


Ekkor ismerkedett meg a közel húsz évvel idősebb Schmidt Miksával, akit azonnal elvarázsolt a nő megjelenése és méltósága. Elza többé nem járhatott mulatókba, és ettől kezdve a bútorgyáros tartotta el: lakást bérelt neki, drága ékszerekkel, ruhákkal lepte meg, nyelvekre taníttatta. Irigyei persze bőven akadtak, és ez okozta a végzetét is.

 

1914-ben nemcsak a magyar, de az osztrák, a német, a holland és az amerikai sajtóban is robbant a hír, hogy a Dunából fiatal nő holtteste került elő egy utazóládába zárva. A rendőrség az újságokban is közzétette az áldozat képét, hogy az olvasók segítsenek azonosítani – akkoriban ez még nem volt bevett gyakorlat. Végül egyes források szerint Elza takarítónője, mások alapján a gyilkossággal foglalkozó rendőrkapitány sógornője ismerte fel a kéjnőt. A boncolás is megerősítette a feltételezést, a holttest gyomrában ugyanis ugyanazokat az ételmaradékokat fedezték fel, amelyeket Elza aznap fogyasztott: gombalevest, sárgarépa-főzeléket és körtét. 

 

A történet száz év elteltével is ugyanolyan izgalmas

 

A rendőrök megállapították, hogy az áldozatot megfojtották, mint később kiderült, törölközőkkel. A nyomozás hamar elvezetett a tettesekhez, Elza házvezetőnőjéhez, Kóbori Rózsihoz, és annak szeretőjéhez, Nick Gusztávhoz. A bűntényt két okból követték el: egyrészt a szintén szegény sorból származó Rózsi nem tudta elviselni, hogy Elza többre vitte, mint ő, másrészt a pár drága ékszereket is lopott, amiből a jövőjüket szerették volna megalapozni.

 

Korabeli illusztráció a bűnügyről egy német lapban (Forrás: Kiscelli Múzeum)


A temetésen állítólag körülbelül 100 000 ember vett részt, akik szemtanúi lehettek annak, hogyan helyezik végső nyugalomra a fehér menyasszonyi ruhába és hermelinbe öltöztetett holttestet. Azt beszélik, Elza óbudai temetőbeli sírhelyét Schmidt Miksa úgy választotta ki, hogy távcsővel pont ráláthasson a kastély ablakából, a templomban pedig kápolnát alakíttatott ki elhunyt szerelme emlékére. A sajtó a temetés után pletykák garmadával látta el a bulvárra éhes tömeget. Schmidt Miksáról például azt írták, hogy beteges hajlamai voltak és rendszeresen tartott orgiákat a kiscelli kastélyban.


A parasztlányból lett gőgös kéjnő meggyilkolásának története még most, száz év elteltével is foglalkoztatja a publikumot. A múzeum 2014-ben egy könyvet adott ki Holttest az utazókosárban – A Mágnás Elza-rejtély címen (szerkesztője Perényi Roland, a múzeum főosztályvezetője, történész). Ebben további részleteket tárnak fel a bűntényről, aminek egyébként a mai napig akadnak homályos részletei.

 

A kastély alatt kripta is található, ezt vezetővel lehet megnézni


Ha az olvasásnál interaktívabb módon ismerkednél a sztorival, irány a múzeum szeptember 9-én, szombaton! Lesz épületséta és zseblámpás kriptatúra, beszélgetés Gryllus Dorkával, és levetítik Szász Attila Félvilág című filmjét is, ami attól függetlenül, hogy történetét tekintve nem teljesen hiteles, mégis zseniális darab.

 

Minden, ami Budapest

 

Schmidt halála után a kastély és a park tulajdonjoga a fővárosé lett. A második világháború alatt elpusztult a park műtárgyainak zöme, az épület és a templom súlyos károkat szenvedett, csak a helyreállítások után, 1949-ben kezdett működni itt a Budapesti Történeti Múzeum. 1956-ban erődként használták az épületet, felújítására 20 évvel később került sor. Ma az épület a Budapesti Történeti Múzeum kiállításainak ad helyet, így azoknak is érdemes ellátogatni ide, akik nem Mágnás Elza szellemére vadásznak.

 

 

Bal: Híd a templombelsőbe, Jobb: A történeti kiállítás modern részlege


Az Arany Oroszlán Patika-kiállítás cseresznyefa borítású bútorai, kis üvegcséi, mérlegei, felszerelései Landerer József pozsonyi gyógyszerész 18-19. századi patikáját idézik, a szoborkiállításon többek között a budavári Mátyás-templom előtt álló, 1712-ből származó Szentháromság-szoborcsoportot lehet megtekinteni, és tárlatot rendeztek be 17-19. századi fővárosi cégérekből is. A legbővebb a várostörténeti kiállítás, ami az 1700-as évektől, de főként Pest és Buda egyesítésének időszakából mutat be tárgyi emlékeket, de épületek tervrajzainak tömkelegével is találkozhatunk. A Fővárosi Képtár kiállított gyűjteménye a 20. századi művészetről ad átfogó képet.

 

 

A múzeumban mindig helyet kapnak időszakos tárlatok is. Jelenleg (szeptember 10-ig) Hajnal János életművébe nyerhetsz betekintést – az ő alkotása többek között a római Santa Maria Maggiore-bazilika rózsaablaka. A különleges hangulatú kiscelli templom rendezvények és kiállítások helyszíne, most éppen „Különutak. Karl-Heinz Adler és a magyar absztrakció” címen fut egy tárlat szeptember 17-ig.

 

Az Adler-kiállításon mi is játszottunk egy kicsit 

 

Instant természet

 

Ha a múzeumlátogatás után friss levegőre és egy kis természetélményre vágysz, itt szerencsére erre is van lehetőség: tehetsz egy nagy sétát a kastély 15 hektáros, zegzugos, ösvényekkel szabdalt parkerdejében. Itt haladtak keresztül a 18. századi zarándokok a trinitárius kolostor felé, és szakrális vonatkozású emlékekben most sincs hiány.

 

Az erdőben megbújó Szent Vér-kápolna


Az 1810-es években alakították ki a kálváriát és állították fel a Golgota-szoborcsoportot, 1812 és 1822 között pedig megépítették a Szent Vér-kápolnát. Ez utóbbit a Bécsi út felé haladva találod meg. Némileg ugyan megbontja a helyszín harmóniáját a közeli útról idehallatszó forgalom zaja, de az apró épület most is csinos, 2006-ban újították fel. Sajnos ottjártunkkor belülről nem volt alkalmunk megtekinteni, de az Óbuda-Hegyvidéki Szentháromság Plébánia weboldala szerint a kápolna minden hónap első péntekén nyitva áll.

 


A területen egykor szőlőt termesztettek, a 19. század második felében pedig édesvízi mészkőbányászat és agyagbányászat folyt itt. Schmidt Miksa idejében – a mai erdő már csak töredéke az akkori hatalmas parknak – szobrokkal, műtárgyakkal, barokk balusztrádmásolatokkal volt tele, amelyeket az 1970-es évektől kezdve folyamatosan széthordtak. Most a céltalan barangolásra csábító gyalogösvények és a K+ jelzésű turistaút mellett tűzrakó helyek várják azokat, akik lehetőleg minél gyorsabban ki akarnak szakadni a városi betondzsungelből.

 

Ha szívesen meglátogatnád a múzeumot, ide kattintva tájékozódhatsz a nyitvatartásról és a belépőárakról. Az épületet pedig itt találod:

 

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Inasszobától a grófi szalonig - A gyulai kastély titkai

Bringával fedeztük fel Békés megye kastélyait

A kastély, amely nyomokban Beethovent tartalmaz

Pincétől padlásig a Nádasdy-kastélyban

Ahol celebritások adogatták egymásnak a kilincset - Füzérradvány kastélya





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2017. október
H K Sze Cs P Szo V
01
02030405060708
09101112131415
1617181920
21
22
23242526272829
3031
program
korlátozás
A hónap fotója
2017. október
Fábián László:
Menedékház az Alacsony-Tátrában
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...