Hosszúlépés

Aki élményekkel teli kalandos túrára vágyik, annak biztosan tetszeni fog ez a Bükk északi részén megbúvó vadregényes szurdokvölgy, amit csak kevesen ismernek.

A dorogi bányavidéket járva ködfátyolba rejtett fagyvirágok kísérték utam, s a mindenre rátelepedő fehér csend mintha csak a végtelenbe vezették volna lépteimet.

A népszerű turisztikai célpontokat sokan épp az ismertségük és az ezzel együtt járó tömeg miatt kerülik el. De ha az embernek mázlija van – és egy szabad hétköznapja –, még az is megtörténhet, hogy egyedül találja magát az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelyén.

800 éve áll, közel 500 éve nincs falu körülötte. Nem egyszer rommá vált, többször újjáépítették, és most is dacol az idővel a hegyek kéklőn ölelő karéjában. Különleges hangulatú pusztatemplomnál jártunk Pesthidegkút határában.

A Bükk évszaktól függetlenül is lenyűgöző felfedezéseket tartogat, de a sejtelmes ködfátyolba burkolózott táj számunkra csak tovább fokozta a barlangos körtúránk magával ragadó hangulatát.

Ennek a túrának minden pontja tartogat valami érdekességet és szépséget, egy gyönyörű arborétumot, egy romtemplomot, a legkülönlegesebb kálváriát, amit eddig láttam, a végén pedig még ajándék is jár; több tízezer vadlúd hangos köszöntése.

A Hármashatár-hegy oldalában kanyargó Guckler Károly sétány népszerű túra- és futóútvonal, és már száz éves is elmúlt. 2018-ban kialakítottak itt egy érdekes tanösvényt, a kilátás pedig több pontról is hihetetlenül jó. Már ha épp nincs köd.

Vác bámulatos: nemcsak azért, mert itt lépten-nyomon történelmi emlékekbe botlunk, mert megdöbbentő módon több száz múmia került innen elő és mert Szentendrén is túltéve igazi cukrászda-nagyhatalom, hanem azért is, mert a városban tulajdonképpen egy kétkilométeres sétával is simán el lehet tölteni akár egy egész napot.

A cím nem egy véletlen utalás a kasszasiker amerikai horrorfilmre. Aki látta, az ismeri a játékszabályokat: mozogni csak a lehető leghalkabban és legóvatosabban szabad, megszólalni pedig szigorúan tilos. Ugyanez volt a forgatókönyv a mi gemenci kirándulásunkon is, ugyanis Magyarország leghíresebb gímbikái közé indultunk, és szerettünk volna egy-két vadat közelről is megfigyelni szarvasbőgés-hallgatás közben.

A Fülöp-hegyi kilátó a fülöpi, az ecséri, az avasi templomrommal és a Szent Mihály-dombi kápolnával összekötve tökéletes egynapos kirándulóprogram az év bármely szakában. A színesedő lombok látványa és a Balaton közelsége pedig hab a tortán az őszi napfényben.

Elsőre nem is gondolnánk, hogy a Vértes déli lábánál elterülő zámolyi puszták, láprétek és víztározók milyen élménygazdag felfedezést tartogatnak. Ha bevesszük magunkat e lapályba, a jövőben már biztosan más szemmel vizslatjuk az ilyen sík vidékeket.

A Páris-patak szurdoka alig 350 méter hosszú, kanyargós, néhol csupán 2-3 méter széles, 20-30 méter magas, „hullámzó” falakkal szegélyezett völgy. Ezt a nem túl nagy távot igen hamar be lehet járni, viszont az egykori folyó vájta, megkövült ősvilág különleges látványa akár több órára is ott marasztalhatja a túrázót.

Ismerjük el: Kaposvár nem egy tipikus nyaralócélpont. És hogy miért jó ez nekünk? Természetesen azért, mert azt jelenti, hogy itt ilyentájt nem kell hatalmas turistaáradattal számolnunk. Programlehetőségekben viszont nincs hiány: kultúra, természet, hűsítő csobbanás. Mi más kellene még?

Bármennyire is közhelyes, ha van olyan, amit legalább egyszer az életben mindenkinek látnia kell, akkor az Plitvice. Még akkor is, ha tömegek fordulnak meg itt, és ha tudjuk előre, hogy a szó szoros értelemben vett túraélményben nem lesz részünk. Egyedülálló látványban azonban biztosan.

Robajló vízesések, romantikus vízimalmok, muskátlis ablakok, a civilizáció és a természet összefonódása – na de hogy jönnek ide az indiánok? A Plitvicei-tavakhoz készültünk, és nem is gondoltuk volna, hogy a fő attrakció előtt ilyen sok meglepetésbe botlunk, ráadásul egy olyan helyen, ahol még turistaáradattal sem kellett számolnunk.

Cserépfalu minimum két ok miatt is remek túracélpont. A településhez közeli kaptárkövek már önmagukban is megérik az egynapos kiruccanást, ám a falutól északra nyílik a Bükk egyik legszebb szurdoka, a Hór-patak völgye. A Suba-lyuk és a község érdekes formájú kilátója pedig hab a tortán az innen induló, a környéket átszelő, változatos terepen vezető turistaösvények között.

Kiváló panorámájú dolomitsziklagyepek, erdei ligetek, virágos tisztásokkal tarkított hegyoldalak váltogatják egymást a Budai-hegység északnyugati csücskében. A „Fehér út” sárgáján jártunk, ahol a főváros közelsége ellenére aránylag kevesen mozognak az erdei ösvényeken, és így minden adott egy nyugis, lazulós és pazar mód látványos kiránduláshoz.

Egy hely a városban, ahol azonnal körülvesz a természet, méghozzá ott, ahol a legkevésbé számítanál rá. Ártéri fák árnyas lombsátra kilométereken keresztül, hihetetlen folyóparti kilátásokkal. Ligetek, parkok, nádasok, hattyúk, vadkacsák, csend és lustán hömpölygő Duna. Bringával és gyalogosan is végigjártuk a csepeli Kolonics György sétányt, és minden méterét imádtuk.