Hosszúlépés

A Keleti-Gerecse egy kevésbé ismert, ám messziről is hívogató bércéről megkapó látvány tárul elénk. Szemlélődő természetjáróknak ez nem csupán egy kőkupac, hangulata és értékei miatt inkább sziget, semmint hegy.

Reggelenként, amikor kinézek az ablakon, egy pillanatra olyan, mintha ez is csak egy átlagos nap kezdete lenne. Süt a nap, kék az ég, még a fekete rigó is szokásos helyén üldögél a meggyfán. Aztán egy pillanat múlva rájövök, hogy nem, ez a nap nem olyan, mint a többi. Ezek a napok olyanok, amilyeneket még soha nem éltünk át.

Szabadba csábító tavaszi színfoltok, fehérlő sziklabércek és a köztük megbúvó látványos üreg, valamint a március változékony időjárása tette felejthetetlenné egy rég várt turistaházazás rövid kirándulását.

Friss levegő, fehér mészkősziklafalak között kanyargó, könnyen járható ösvény, völgyárokban csörgedező patak, egy igazi „ősemberbarlang”, mesélő telefonfülke az erdő szélén és remek panoráma a Budai-hegyekre. Mindezt tudja a Máriaremete határában lévő Remete-szurdok.

Aki élményekkel teli kalandos túrára vágyik, annak biztosan tetszeni fog ez a Bükk északi részén megbúvó vadregényes szurdokvölgy, amit csak kevesen ismernek.

Van egy hely Magyarországon, ahol még télen is lehet vízitúrázni. A víz kristálytiszta, meleg, tele van apró halakkal, és nem a fővárosi állatkert pálmaházában található.

Ki akarna szürke, ködös tájat látni, és kopasz fák között sétálni az erdőben? Mi. Miért? Mert a Börzsöny ilyenkor egyedi hangulattal, sejtelmes kilátásokkal ajándékoz meg.

Vannak, akik a téli táj fagyos zordságát inkább csak az ablakon át szemlélik, de akadnak olyanok is, akik a fehérbe öltözött rengeteget bebarangolva száz csodára is rálelnek.

Van egy hely a Pilis és a Visegrádi-hegység határán, ahol borongós időben is klassz kirándulni. Sőt, lehet, hogy furcsa lesz elsőre, de a párás, kissé ködös, őszi háttér a Dera-szurdokban még inkább emeli az élményfaktort. A mohás kőtömbök kerülgetése, a patakátkelések, a gerincen végigvezető sziklás ösvény kalandos túrát biztosít, és bizony nehéz betelni a látvánnyal.

Vác bámulatos: nemcsak azért, mert itt lépten-nyomon történelmi emlékekbe botlunk, mert megdöbbentő módon több száz múmia került innen elő és mert Szentendrén is túltéve igazi cukrászda-nagyhatalom, hanem azért is, mert a városban tulajdonképpen egy kétkilométeres sétával is simán el lehet tölteni akár egy egész napot.

Mi lehet jobb egy klassz kirándulásnál? Két klassz kirándulás. Nincs is szebb, mint sétálni a kora délutáni napsütésben, és érezni a levegő meleg ölelését, amikor az erdei ösvényeket megtöltik az ősz illatai. Mi éltünk a lehetőséggel, és a pasztellszínekben tobzódó, október végi vénasszonyok nyarának egyik utolsó napját a Nagy-Kopasz tetején, majd a Garancsi-tónál töltöttük.

Egy időben sűrűn megfordultam a Flórián téri aluljáróban. Ugyanazzal a teljes közömbösséggel gyalogoltam el a római romok mellett, mintha csak egy fornettist vagy egy telefont nyomogató jegyellenőrt hagynék magam mögött. Konstatáltam, hogy ott vannak, de különösképpen sosem gondoltam bele, milyen jelentőséggel bírnak – hogy valaha római katonák wellnesseztek ott, ahol most az emberek többsége a krumplis lángosos sorban állva tölti a legtöbb időt. Néha megéri perspektívát váltani, és jobban szemügyre venni azokat a dolgokat is, amik mellett nap, mint nap elmegyünk.

Ráckevétől mintegy 6 kilométerre, a Csepel-sziget déli részén bújik meg egy takaros kis szerb nemzetiségű község, Lórév. Az alig 300 fős település fekvése már csak a Duna közelsége miatt is páratlan, mégis viszonylag kevesen ismerik. Pedig lenne miért: számos természeti szépségre, építészeti és kulturális különlegességre bukkanhatunk a környéken. 

A Fülöp-hegyi kilátó a fülöpi, az ecséri, az avasi templomrommal és a Szent Mihály-dombi kápolnával összekötve tökéletes egynapos kirándulóprogram az év bármely szakában. A színesedő lombok látványa és a Balaton közelsége pedig hab a tortán az őszi napfényben.

Végre itt az aranyló ősz, amikor még azok is szívesen kirándulnak, akik egyébként nem nagy természetjárók. Színes lombok alatt sétálhatunk, és ehhez jön hozzá a meleg őszi táj, a madárricsajtól hangos erdők tüdőt tisztító illata. Bámulatos panorámákat láttunk a Keszthelyi-hegységben. 

A Páris-patak szurdoka alig 350 méter hosszú, kanyargós, néhol csupán 2-3 méter széles, 20-30 méter magas, „hullámzó” falakkal szegélyezett völgy. Ezt a nem túl nagy távot igen hamar be lehet járni, viszont az egykori folyó vájta, megkövült ősvilág különleges látványa akár több órára is ott marasztalhatja a túrázót. 

A Naszály északi lábánál kialakított körtúra főleg akkor tökéletes választás, ha gyerekkel vágsz neki, de egy kellemes ősz eleji séta helyszíneként sem utolsó. Szakadék felett átívelő függőhídon lépdeltünk és hosszú pallósoron vesztünk bele a sűrű erdőbe.

Éjszakai sztúpatúra, csalánban alvás, mezítlábas gyaloglás, pazar kilátás, gombagyűjtögetés, ládavadászat, erdei apróságok. Életem első kéktúrája igazán izgalmasra sikeredett.