A pünkösd egyházi megünneplése mellett ehhez a naphoz több érdekes népszokás, hiedelem is kapcsolódik. Összegyűjtöttük, melyek a legfontosabbak, és mit érdemes tudni róluk.

Közel száz éve kezdte betelepíteni az első levendulákat Bittera Gyula a Tihanyi-félszigetre. A neves gyógynövényszakértőnek köszönhető, hogy a Balaton legszebb fekvésű településének neve ma már elválaszthatatlan a lila színű növénytől, mégis kevesen ismerik a munkásságát. Vízió, kutatás, üzleti érzék és világhír, majd rombolás és újjászületés: ismerjük meg Bittera Gyula és a tihanyi levendula kalandos történetét!

Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja eddig évente több százezer érdeklődőt vonzott. A parajdi sót már a római korban ismerték és bányászták. A mai napig nemcsak fogyasztják, de vannak, akik gyógyhatást is tulajdonítanak neki, emellett a helyiek túlnyomó többségének a sóbányától függ a megélhetése. Cikkünkben a bánya történetéről és jelentőségéről mesélünk, de ránézünk a mostani eseményekre is.

Ha eddig azt hitted, hogy a hétpettyes katica az egyetlen honos katicabogarunk, és minden más katicabogár harlekin, akkor tévedsz. Ez a poszter remekül bemutatja, milyen sokféle őshonos katicabogarunk van, de persze a harlekinkaticák sem maradtak le a szuper szemléltető rajzról.

A technológiának köszönhetően a villámokat már nagy pontossággal tudjuk detektálni, ami nem csupán statisztikai érdekesség, biztonsági szempontból is fontos információ.

A világ legismertebb természetfilmese idén ünnepelte 99. születésnapját, amit legújabb, óceánokról szóló természetfilmjével és az ahhoz kapcsolódó könyvvel ünnepelt. A film hazai bemutatójára még várni kell, de a könyv – az angol kiadással egyidőben – már magyarul is megjelent.

Ma hazánk legmagasabb pontja a Kékes, a történelmi Magyarország ezeréves fennállása alatt pedig a Magas-Tátrában található Gerlachfalvi-csúcs volt az. Rövid ideig voltak azonban más rekorderek is, cikkünkből kiderül, hogy melyek és mikor.

Hogyan viszonyulunk a természethez a városban? Csupán biodíszletként tekintünk a körülöttünk élő növényekre, állatokra, gombákra, vagy még úgy sem, és a nagy 21. századi rohanásban észre sem vesszük őket?

Egyesek kapásból rávágnák, hogy csak egy betű az eltérés, és valóban, de azért ennél többről is szó van. Körbenéztünk a neten és a szakirodalomban, hogy melyik micsoda. Még a ChatGPT-t is megkérdeztük.

Európa legnagyobb lepkéje is tiszteletét tette egy éjjeli kutatómunka alkalmával a Hortobágyon. A lenyűgöző méretű éjjeli lepke szárnyfesztávolsága akár a 20 cm-t is elérheti.

Miért kellene jobban megbecsülnünk a „kórókat”? Milyen élőlények képesek a meztelencsigákat kordában tartani? Miért érdemes a lehullott leveleket a fa alatt hagyni? Gyakorlati példákon keresztül mutatjuk meg, miért fontos a biológiai sokféleség egy kertben.

Komoly veszélyt jelenthet a méhekre az ázsiai lódarázs felbukkanása hazánkban. A nálunk őshonos európai lódarázzsal ellentétben ránk kevésbé veszélyes, de miért gond a megjelenése, és hogyan ismerhetjük fel?

A folyóvizek kategorizálásában nincsenek éles határok, de akkor mégis melyik fogalom mit jelöl?

Valójában magának a csapadéknak nincs igazán szaga, mégsem illúzió, amit esőzéskor érzünk, és az sem véletlen, hogy szeretjük.

Májustól számíthatunk a nagy termetű tőrösdarazsak tömeges feltűnésére kertekben, parkokban. Ezek a félelmetesnek tűnő állatok emberekre, házi- és társállatokra ártalmatlanok, viszont annál hasznosabbak. Ne féljünk tőlük, és hagyjuk békén őket!

Ha valakit kicsit is foglalkoztat a fehér gólyák sorsa vagy úgy általában a madármentés, Márton András nevével és a BirdManiával biztosan találkozott már. Andrásék fáradhatatlanul építik a gólyafészkeket, küzdenek az áramszolgáltatókkal, a nemzeti parkokkal, látják el a sérült vagy árva állatokat, nemcsak a madarakat, de a mókusokat és a vaddisznókat is, meg ami éppen segítségre szorul. Ellátogattunk dömösi kertjükbe.

Magyarországon nem sok helyen találkozhatunk tőzeglápokkal, hisz azok inkább az északi tájakon vagy a magasabb, hűvösebb régiókban fordulnak elő. Kelemér határában azonban kettőt is láthatunk az Országos Kéktúra útvonala mellett.

Ha beírjuk a Google Maps keresőjébe Lázár Ervin nagysikerű gyermekregényének címét, megtudhatjuk hol is van a látványos bakonyi helyszín.