Hol fogyaszthatod el a „legmagasabban” a kávédat?

Három különböző, ún. nem hulló, talajmenti csapadékfajtát különböztethetünk meg: a harmatot, a deret és a zúzmarát. De vajon mi köztük a különbség?

A történelmünkhöz több szálon kötődő Dél-Lengyelország kiemelt természeti értékeit még valamennyire ismerjük, de e hatalmas ország távolabbi része jórészt fehér folt számunkra. A Lengyel Nagykövetség által szervezett szabadtéri kiállításon most azonban megismerheted Lengyelország összes nemzeti parkját, egyúttal kiváló túracélpontokat gyűjthetsz.

Érdemes a fákat kémlelni, hiszen október óta folyamatosan növekszik az erdei fülesbaglyok száma a települések nappalozó fáin. Persze jó ha tudjuk, hol keressük őket, és miként viselkedjünk a közelükben, hogy ne zavarjuk meg a pihenésüket.

A fagyok beköszöntével a madarak számára nemcsak a táplálék felkutatása, de az ivóvíz és a napi tisztálkodás biztosítása is nehézzé válik. Így tudunk segíteni nekik.

Az elsőre megdöbbentő válasz jól szemlélteti, hogy mekkora is volt egykoron a Hanság, e sokat szenvedett lápvidékünk.

És azt, hogy mennyire hasznos lehet a nagyvárosok számára a globális éghajlatváltozás negatív hatásaihoz való alkalmazkodásban?

Az őszi gombaszezon lepörögni látszik. Van azonban egy olyan gombafaj, amely éppen késő ősszel és télen terem nagyobb mennyiségben a hazai erdőkben, kertekben, ráadásul nemcsak ehető, de finom is. Ez pedig a furcsa hangzású téli fülőke.

Ez a különös, skarlátvörös színű és feltűnően lapos bogár szokatlan dolgokat kedvel az életben; a fák kérge alatt éli életét és meglepően jól bírja a téli fagyokat.

Vajon kevesebb vagy több, mint tíz? És merre találhatóak ezek?

A Magyar Madártani Egyesület két videót készített a szürke és színes ludakról, melyekben elmagyarázzák, hogyan különíthetők el egymástól az ilyenkor hazánkban is felbukkanó ludak.

Mikor az erdei madarak zöme már elvonult, vagy behúzódtak a hideg elől a településekre, addig Magyarország legnagyobb termetű rigófaja épp a téli erdőkben érzi magát elemében. Hangos, cserregő énekével gyakran találkozhatunk ilyenkor. Cikkünkből az is kiderül, mi köze a fagyöngyhöz, és miért „ragaszkodik” hozzá.

Erre a kérdésre valószínűleg mindenki kapásból azt felelné, hogy: Margit-sziget, Csepel-sziget, Óbudai-sziget (Hajógyári-sziget). Igazuk is van, de a lista nem teljes.

Ha nyomtatott magazinunk Tudtad-e? rovatait figyelmesen olvastad, jó esélyed van a maximális pontszámra. Figyelj, mert több helyes válasz is lehet.

Nem kell különösebb szerencse ahhoz, hogy megpillantsuk hazánk madárvilágának egyik legszínpompásabb varjúféléjét, a harsány riasztásáról könnyen beazonosítható szajkót, amelyet mátyásmadárnak is neveznek. Példányait szórók és etetők környékén is fellelhetjük, érdemes hát nyitott szemmel járni.

A Dobogókőn álló Turista Múzeum mögött érdekes kőtömböt rejt az avar. Összetört darabjai a környék szomorú múltjáról regélnek.

Az idén 189 éves híd, bár nem olyan kecses, mint a velencei Sóhajok hídja, és nem is egy Ponte Vecchio, mégis sokunk szívét megdobogtatja a látványa.

Magyarország emlősfaunájának egyik legritkábban lencsevégre kapható, megjelenése miatt házi kedvencként tartott rokonával nagyon könnyen összetéveszthető, rejtőzködő életmódú képviselője Európa-szerte előfordul, populációi azonban számos országban, így hazánkban is fogyatkoznak. A kiváló vadász hírében álló macskaféle jövője veszélyben forog, helyzete mégsem reménytelen.