A gombák tudnak szeszélyesek, csalfák, csábítóak és hűségesek is lenni. Ezért is lehet őket nagyon szeretni. Összegyűjtöttünk pár fontos tippet, tanácsot, amit érdemes megfontolni tavaszi gombaszezon idején.

A fővárostól mintegy 25 km-re fekvő település a Medveotthonról, esetleg csodás tórendszeréről lehet ismerős. De hogy jön ide Japán?

Európa egyik legnagyobb méhfaja, a kék fadongó sokakban rémületet kelthet hatalmas méretével, de a félelem teljesen alaptalan, mert a kékes színben játszó fekete órás teljesen ártalmatlan. De hol találkozhatsz vele?

Ormányos, szarvas, dísz, lágy, ezüstös, foltos, feketevégű és sárgalábú. Képtelenség lenne felsorolni minden jelzőt ebből a gazdag formavilágból. Íme, a bogarak!

Péntek 13-án sokan inkább ki sem bújnak az ágyból, nehogy valami szerencsétlenség érje őket. De vajon van alapja a félelmüknek?

Az éppen munka nélkül lévő építészt dr. Madas László, az 1969-ben létrejött Pilisi Állami Parkerdőgazdaság első, legendás hírű igazgatója hívta meg.

Tavasszal és nyár elején a fák alatt sétálva biztosan te is tapasztaltál már esőcseppszerű égi áldást, akkor is, amikor épp egy darab felhő sincs az égbolton. A fura jelenség forrása a fákon található nem túl gusztusos képződmény, a kakukknyál. De valóban a kakukk köpködte össze a fákat?

Ha címben feltett kérdésre nem a válasz, itt a remek alkalom. Ráadásul most lassított felvételen nézheted meg közelről a molnár- és a füsti fecskék szorgoskodását.

Hogyan lehet az embereket visszavezetni a természetbe? A kamaszokat az aktív részvétellel lehet megfogni, a felnőtteket pedig a lelkükön keresztül. Egy környezeti nevelőt kérdeztünk a témában.

Ne add fel! Szánj időt rá, csak figyeld a képet egy ideig, és rá fogsz jönni! A cikkben megtudhatod a helyes választ.

Pedig mennyire egyszerű megoldásnak tűnik a hódproblémákra.

Bizarr látványú képek érkeztek szerkesztőségünkbe, és először mi is hangos „ez durva!” felkiáltással és tátva maradt szájjal konstatáltuk a szintén tátott szájú siklót, aki épp egy hatalmasra fújódott barna varangyot próbál lenyelni. Cikkünkből kiderül, vajon sikerülhetett-e neki.

Egy szuper internetes hangtérkép segítségével különleges világkörüli utazást tehetünk. Belehallgathatunk például a svédországi darvak kórusába, az Ugandában élő hegyi gorillák hétköznapjaiba, de még a hosszúszárnyú bálnák különös énekébe is.

Él Magyarországon egy meleg és száraz mikroklímát kedvelő, bíborszínű virágait májusban bontó növény, amelynek szinte a teljes világállománya a Keleti-Mecsekhez kötődik. A pompás megjelenésű bánáti bazsarózsa jövőjét illetően azonban még napjainkban sem lehetünk teljesen nyugodtak.

Szaharai por érkezett, esetleg a növények eregetik pollenjeiket? Ha ez utóbbi, akkor mi az oka ennek az extrém mennyiségnek? Utánajártunk, és az derült ki, hogy ez egy túlélési stratégia eredménye.

Mindenki tudja, hogy a Bory-vár a hitvesi szerelemnek állít emléket, és hogy Bory Jenő a saját két kezével építette fel. De mi inspirálhatta még?

Az alábbi – egyáltalán nem könnyű – kvízünkkel minden érettségiző próbára teheti magát, ám azok se hagyják ki, akik nem most állnak a megmérettetés előtt, de a földrajz (volt) a kedvenc tantárgyuk a suliban.

A 18. század végén veszedelmes állatnak tartott mezei hörcsög állományait ma már a kihalás fenyegeti. Pedig az egykor túlszaporodott hörcsögöt akkoriban az ember is kihasználta, élelemhez juttatta a háztáji állatokat, a bőréből készült dohányzacskók pedig sok embert gazdaggá tettek. Persze e helyes gyűjtögető alaposan megdézsmálta a gazdaságokat is, mégis jó lesz-e nekünk, ha végleg eltűnik a földekről? E cikkben egy kis hörcsögtörténelem mellett mindenre választ kapunk.