Az ősz különösen veszélyes időszak a vadgázolás szempontjából, mert ilyenkor az állatok viselkedése is megváltozik. Évente 7-8000 nagyvadat ütnek el Magyarországon, a járművek leggyakrabban őzzel ütköznek.

Bár a gombaszezon java majd csak később jön, az esőzéseknek hála már számíthatunk az ehető őszi gombák megjelenésére. Nézzük, most miért érdemes kosarat vinnünk magunkkal az erdőbe: bemutatunk néhány ismertebb és kevésbé ismert fajt is.

Ha a válasz nem, annyit előzetesen elárulunk, hogy ennek a népcsoportnak a neve a lengyel góra szóból ered, ami magyarul hegyet jelent.

Míg a tavasz a virágoké, az ősz a színpompás bogyók szezonja. Van, amelyik nemcsak esztétikus látvány, de akár a tányérunkon is megállja a helyét. Melyik az, amiben csak gyönyörködni szabad, és melyiket érdemes megkóstolni?

Nevükben gombák, de valójában meg mégsem azok. Némelyik olyan, mint egy nagy adag madárürülék, van, amelyik gumicukorra emlékeztet, és olyan is, amiről azt hihetnénk, hogy egy perccel előttünk valaki színes purhabbal fújkálta össze-vissza az erdőt. Egyszerű lényeknek tűnnek, ennek ellenére meglepően nagy dolgokra képesek.

A Magyarország és Ausztria határán fekvő Fertő tó, Európa legnyugatibb sztyepptava, egy igazán különleges élőhely. Mutatunk tíz érdekességet az UNESCO Világörökségi helyszínről.

Mik azok a kistájak, mennyi van belőlük hazánkban, és milyen természetföldrajzi adottságok jellemzik?

Bemutatjuk az erdő legutáltabb állatát, a kullancslegyet, aki mindig gondoskodik arról, hogy ne érezzük magunkat magányosnak túrázás közben.

Az Alföld jellegzetes tájképi elemei a kunhalmok, amelyekből hajdan több tízezer lehetett a Kárpát-medencében. Mára azonban – az emberi tevékenység miatt – ezeknek egy része eltűnt, pedig a halmok azon túl, hogy korai történelmünk fontos emlékei, természetvédelmi szempontból is értékesek.

Hazánk legnagyobb termetű (szárnyfesztávolságú) őshonos lepkefaja egyben európai rekorder is. Ő a nagy pávaszem, mely lenyűgöző mérete mellett elegáns mintázatával is felkelti a figyelmet.

Somogy vármegyében, Kaposvártól északra található Magyarország leghosszabb mesterséges tava, ahol minden megvan, ami egy tóparti kikapcsolódáshoz szükséges.

Ma már bármerre is indulunk az országban, előbb vagy utóbb belefutunk inváziós növényfajokba. Ezek között vannak kimondottan mutatós növények is. Ám hiába nagyon szépek, ezzel sem tudják ellensúlyozni az őshonos élővilágra gyakorolt negatív hatásaikat. Következzen négy agresszív szépség.

A jól hangzó név három, hazánkon is áthaladó folyó közös vidékét jelöli. Ez a vadregényes táj természeti értékekben különösen gazdag, ráadásul remek túrákat is lehet itt tenni, vízen és a szárazföldön egyaránt.

Bár az ősz még várat magára, néhány madárfaj már augusztus közepén megkezdte a vonulást a déli tájak felé.

A partiumi Szentjobb Nagyváradtól 40 km-re, a Berettyó partján fekszik. A település nem véletlenül viseli a szent ereklye nevét, azt ugyanis közel 400 éven át őrizték itt.

A Balaton és a Velencei-tó után most a Tisza-tavat vesszük górcső alá, és mutatunk néhány különlegességet, amikről lehet, hogy még nem is hallottál a tó kapcsán.

Szerencsére nem az Alien filmbe cseppentünk, ha ilyen kis tojásszerű képződményekre bukkanunk egy bükkfa levelén. De vajon mik laknak bennük?

Míg egyes fajoknál a nőstény elfogyasztja a hímet, másoknál a hím örökre bedugaszolja a nőstényt. Vannak, akik közösen járnak látványos násztáncot, mások inkább órákig kelletik magukat. Ezeket a különös párzási rituálékat akár te is megfigyelheted a környezetedben.