Miért van az, hogy egyes fák levelei ősszel elszáradnak és lehullanak, mások viszont mindig zöldek maradnak?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az őszi lombhullás kapcsán a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmet.

Valószínűleg késő ősszel az erdőt járva te is belegabalyodtál már lebegő ökörnyálba, aminek a végén egy pók landolt a ruhádon. A jelenségnek semmi köze nincs az ökörhöz. Valójában egy érdekes utazási forma, melynek segítségével a pókok új vadászterületekre indulnak.

Lehet, hogy a jó szándék vezérel bennünket, de ne próbáljuk meg a mentett sünt otthoni körülmények között tartani hosszabb ideig, vagy önállóan meggyógyítani!

A természetvédelmi szempontból érzékeny munkákat, mint a kertrendezés és a fakivágás, a költési időszak lezárultával, illetve előtte kell elvégezni.

Van a Gerecse lankái között a Bocsájtó-völgyben egy különleges erdő, ami nagyon más, mint a többi az országban. 2014 óta már hazánkban is elérhető a zöld temetkezés egy nem mindennapi formája, az emlékerdő. Ahol az elhunytak hamvai lebomló urnában egy fa gyökeréhez kerülnek, és ahol a hagyományos sírhelyek helyett méltóságteljes, öles fák állítanak emléket nekik.

Október 31. közeledtével egy állat különösen sok figyelmet kap: a denevér. Vajon miért vált a Halloween és a sötétség szimbólumává? Mit lehet tudni a vérszopó denevérekről? Mi köze mindennek az erdélyi grófhoz, Drakulához? Cikkünkből kiderül.

Kutyák póráz nélkül, összekaristolt fatörzsek, szeméttel teledobált tűzrakók, és mobil hangszórók bömböltetése is felkerült szerkesztőségünk listájára, amit csak komoly önmegtartóztatás után tudtunk tízre szűkíteni.

Az Országos Kéktúra két végpontja az idők folyamán többször is változott, hol a fejlődés, hol a történelem változásai miatt.

Megnéztük, hogy miként zajlik egy ingyenes gombabevizsgálás egy forgalmas budai piacon. Elképesztő gombák, spontán barátkozás, a nap végére pedig tizenöt zsáknyi összegyűlt hulladék.

Aki az erdőt járja, bizonyára gyakran látja ezeket a fura képződményeket, például a fák ágain, vagy a földre hullott tölgyleveleken. A gubacsok nemcsak, hogy hihetetlenül sokfélék, de külön fajgazdag, kis univerzumok is, társbérlőkkel, élősködőkkel, drámákkal és olykor horrorfilmbe illő jelenetekkel.

Bár ma a vigyorgó töklámpásokról egyértelműen az angolszász ünnep, a Halloween jut eszünkbe, eleink is faragtak tököt, és kirakták az ablakokba egy égő gyertyával a belsejében. A szokás Luca napjához kötődött, ami a téli ünnepkor babonákban és hagyományokban bővelkedő eseménye volt.

A válasz nem is annyira egyszerű, ugyanis beszélhetünk természetes vagy mesterséges pontról, utóbbiról pedig ma is megoszlanak a vélemények.

A híres helyi népművészet váratlan koncentrációban mutatkozik meg a kalocsai vasútállomás épületében. Bár a vonat már nem jár, így is benézhetünk a teljesen egyedi indóházba.

Jellemzően szeptember végén van a gombák nagy őrségváltása. Elmaradoznak a nyári, melegkedvelő fajok, és az egyre vastagodó avartakaró alól előbújnak helyettük az ősziek, hogy a tartós fagyok beálltáig uralják az erdőt.

A Bakony legmagasabb hegyén található hófehér gömbkupola már messziről is elég rejtélyesnek tűnik, és ez közelről, a szomszédos kilátóból szemlélve sem változik. Mi célt szolgál ez a futurisztikus objektum?

A településeken számos olyan állatfaj él, amellyel konfliktusa van az embernek. Ezek közé tartoznak a varjak is, akik ellen egyre több a panasz. De mit lehet kezdeni ezekkel az intelligens madarakkal, akik ráadásul remekül érzik magukat a városban?

Egy hosszú hegygerincen járunk, ahol bitang szirtekről gyönyörködhetünk a tájban, de közben jó, ha tudjuk, hogy egy korábbi „város” kellős közepén sétálunk már vagy fél órája.