Jó hír a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúrát teljesítőknek: egy vadonatúj vendégház várja őket a gyönyörű zselici erdők között.

A tél közeledtével kisebb-nagyobb csapatokba állnak össze az Alföld nagy madarai. Esetenként akár 20 fős, vagy annál jóval nagyobb egyedszámú csoportokba is összeverődhetnek, és élelem után kutatva békésen együtt mozognak a lucernaföldeken, tarlókon.

Az 1900-ban átadott, majd az ötvenes években elbontott Zsófia-kilátót az eredeti formájában, ám korszerű technikai megoldásokkal építik újjá.

Ködös, esős, hideg időben az embernek nem sok kedve van kimozdulni, pedig a természet ilyenkor is tartogat izgalmakat. A szegedi Fehér-tónál például vonuló és telelő madarak sokasága tartózkodik ebben az időszakban, ami nemcsak a tapasztalt madarászok, de a magamfajta amatőr madárbarátok számára is csábító élményeket ígér.

A születési időnk számjegyeit összeadjuk, elosztjuk tizenhárommal, végül az eredményt megszorozzuk 3,14-gyel. Ez persze butaság. Mutatunk egy sokkal jobb módszert.

A Kisalföld részét képező Győri-medence egyik kistája, a 395 négyzetkilométer kiterjedésű Szigetköz, amelyet északról közel 60 km hosszan a Duna főága, délről pedig mintegy 120 km-es szakaszon a Mosoni-Duna határol.

Gyerekeknek szóló sorozatunkban most az otthoni kézműveskedéshez adunk ötleteket. Persze most sem távolodunk el a természettől, az éjszaka jellegzetes állatait fogjuk elkészíteni.

Azt például tudtad, hogy a csiga a házának a kanyarodási irányát anyai ágon örökli?

Megkértük a hazai nemzetipark-igazgatóságok környezeti neveléssel foglalkozó szakembereit, ajánljanak olyan természetismereti játékokat és feladatokat, amelyek nemcsak érdekesek, de szórakoztatóak is.

Magyarország leggyakoribb, általánosan elterjedt bagolyfajának képviselőit - gyakorta látható, hosszú tollfülükről - igen könnyű felismerni, a téli hónapokban pedig még arra is van esélyünk, hogy lakott területen pillantsuk meg őket, ahol olykor nagyobb csapatokba verődve várják az éj leszálltát, hogy vadászni induljanak.

A szarvasok párzási időszaka már véget ért, van azonban egy másik állat, ami ilyenkor éli a szerelmi életét, ehhez pedig hozzátartozik a küzdelem is.

Mediterrán ciklonok hoznak a hét második felétől változékony, csapadékos időjárást. Egyre inkább úgy tűnik, péntektől nyugaton, északnyugaton jó eséllyel havazás váltja az esőt. Jelentősebb hótakaró az Alpokalján és a Bakonyban is kialakulhat.

Egyre több védett alföldi kunhalmot szántanak fel keréknyomok. A motorosok, kvadosok, terepbringások gyakran nem is tudják, hogy mekkora természetkárosítást okoznak. A járművekkel ugyanis tönkreteszik az őshonos növényzet élőhelyét, és előidézhetik az invazív fajok elterjedését.

A Lajos-forrástól megközelíthető, fenyőgerendákból készült kilátóról elképesztően látványos körpanorámában lehet részünk, tiszta időben még a Mátra is látszik.

Elképesztő látvány nyújt, ahogy reggelente több tízezer vadlúd szinte kirobban a tatai Öreg-tóról, az ezzel járó hanghatás pedig semmihez se fogható.

Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a gellérthegyi sikló terve, így a főváros egyik legnépszerűbb turisztikai helyszínére tervezett beruházás egy nagy lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) természetvédelmi őrei kedd délután egy lakossági bejelentés nyomán találtak rá az afrikai ragadozóra. A szervált az elmúlt napokban Borsodnádasd határában és Eger közelében is látták bóklászni.

„A kövek beszélnek” – így szól az egyik, mozaikból kirakott felirat a Bory-várban. Egészen biztos, hogy nincs olyan ember, akinek ne lódulna meg a fantáziája a szín- és a növénykavalkád, a szobrok és a kivételes építészeti megoldások sokasága láttán, az árkádok alatt sétálva vagy a tornyok tetejéről körbepillantva. Nekünk azonban most még ennél is különlegesebb élményben lehetett részünk: az építő dédunokájával jártuk körbe a Bory Jenő teremtette mesevilágot, hogy együtt bírjuk szóra a vár köveit.