Ajándékok utáni rohangálni egy plázában, ez nem igazán segít abban, hogy lelassítsunk és a mindennapi stresszt magunk mögött hagyva, lélekben is megérkezzünk a karácsonyfa elé. Mi lenne, ha ezúttal inkább a természetben hangolódnánk az ünnepekre?

Ha meg kellene mondanom, miért járok rendszeresen a hazai hegyek közé, lényegében a Zempléni-hegység tulajdonságait sorolnám fel a válaszban. A kilátóhelyek, a szűk völgyekben sziklákon bukdácsoló patakok, a mohos kőgörgetegek, és az a bizonyos megfoghatatlan érzés, amelyet már kisebb magasságok átélése is képes kelteni az emberben.

Úgy tűnik, két szereplősre szűkült le a küzdelem a 2020-as Év Hala szavazáson. A süllő és a csuka nagyon elhúzott a német bucó előtt. De december 31-ig még bele lehet szólni a versengésbe.

A hideg idő és a tél beköszöntével megszaporodtak a bejelentések a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnál, miszerint Hevesvezekény határában egy gólya árválkodik.

Számos települést ismerünk a 20. századi Magyarországon, amelyek történelmi vagy gazdasági okok miatt teljesen elnéptelenedtek vagy megsemmisültek. A Nógrád megyei Jásztelekpuszta is ilyen falu volt, amelyet még az 1960-as évek végén is laktak, és hajdanán egy Benyovszky-kastéllyal, valamint egy műemlékvédelem alatt álló épülettel is büszkélkedhetett. Napjainkra ennek a településnek nyomát sem találni. Emlékét mára csak pár idős környékbeli ember, egy elfeledett temető és a térkép őrzi.

Mivel a Bükk északi előterében lakunk, elég gyakran túrázunk a hegységben, és különösen szeretjük a turisták által ritkán háborgatott, interneten és útikalauzokban kevésbé dokumentált helyeket. Így esett választásunk a Tardona nevű kis falura, amelyet gyönyörű táj övez.

Hogy mennyire egészséges egy erdő, azt többek között a benne élő harkályok faj-és egyedszáma is jelzi. Ahol harkályok élnek, ott öreg és holt fák is vannak, s ha ők megfelelőnek találnak egy élőhelyet, annak számos más faj is örülhet.

Pécs ikonikus látnivalóját balesetveszély miatt kellett lezárni 2018-ban. Bő egy évvel a lezárás után a Barbakán-bástya újra nyitva áll a látogatók előtt.

Az éghajlat melegedése miatt csökken a madarak testmérete, miközben nő a szárnyfesztávolságuk - derült ki a témában készített eddigi legnagyobb tanulmányból.

Kőszeg a gyönyörű belvároson túl más érdekességeket is tartogat, például a város tetején található Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontot, ahol nemcsak kiállításokra, de egyéb izgalmakra is számíthatunk.

A madáretetéssel már idén is több cikkben foglalkoztunk, és most a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hivatalosan is meghirdette a szezon kezdetét. Néha nyüzsögnek az etetődön, máskor egy madarat sem látsz? Most elmondjuk, miért van ez.

Eplényben már ma délelőtt megnyitottak két pályát, de már a Zemplénben, Mátraszentistvánon, a Kékestetőn és Visegrádon is készülnek a közelgő nyitásra.

A vadkamerás felvétel az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén készült. A medvék jelenlétével egyre inkább számolni kell a térségben.

Az év utolsó hónapjában riasztóan megugrik a megvásárolt, felhasznált, majd szinte azonnal eldobott papír mennyisége. Ráadásul a keletkező hulladéknak csak töredéke kerül szelektív gyűjtőkbe.

A Karancs-Medves-vidék nem tartozik a legfelkapottabb kirándulóhelyek közé, pedig az egyébként nem túl nagy terület szuper élményeket tartogat, ráadásul még a fővárostól sincs túl messze. Miért érdemes mindenképp ellátogatni ide?

Egyre több a turista, növekszik a zsúfoltság, és ezzel együtt a hegyi balesetek száma is, ráadásul nem kevéssel: idén 20 százalékkal.

Nem tűnik lusta madárnak Zsuzsanna. A jeladó szolgáltatta információ szerint egy nap alatt tette meg az utat a Fertőzugból az „olasz csizma” közepéig, Abruzzo régióba, ami légvonalban közel 700 kilométert jelent.

Geresdlakot, a Baranya megyei községet a helyiek minden évben megformázzák mézeskalácsból. Érdekessége, hogy a fehér, „hófedte” terepasztalon minden pontosan ugyanott látható, mint a valóságban.