Ti írtátok

A legnagyobbrészt síkvidékű Lengyelország déli peremén található a Tátra egy kis szelete. Nem véletlen, hogy az ország legmagasabb csúcsai népszerű turistaparadicsommá váltak. A zakopanei Kuznice városrész felől felvonóval is megközelíthető, lenyűgöző panorámájú hegyvonulat méltó módon képviseli a Lengyel-Tátrát.

Izgatott kíváncsiság fogott el a reggeli készülődéskor, hiszen legutóbb bő egy évvel korábban, tavasszal jártam a Spartacus-ösvényen, és már akkor eldöntöttem, hogy vissza akarok térni ide.

Nehéz sorsú iparvidék, káprázatosan szép természeti környezet, Erdélyt idéző tájak, ahol még ma is csodabogár a bakancsos turista. Az ország északi peremvidékén hullámzó Vajdavár-homokkővidék, vagy ahogyan a helyiek hívják, az Óbükk, még ma is felfedezetlen terület a természetjárók számára. A táj egyik legszebb látnivalója a gyönyörű környezetben megbújó Arlói-tó.

Lágyan hullámzó, tüzes borokat adó lejtők a Hegyalján, vérzivataros történelmünk néma tanúi, Rákócziak, Perényiek várai a zord sziklabérceken, hatalmas, szinte érintetlen erdőségek, pazar sziklakilátók, aranybányák emlékei, pálos kolostorok romjai, mondhatni szinte ország az országban: ez a Zempléni-hegység.

A kánikula és egyéb kihívások ellenére ismét megragadott a végtelen nyugalom, a végeláthatatlan földtenger és víztenger, a csatornák, melyek, mint az erek, behálózzák a látóhatárt.

Az idei első hőségriadós napon az apostolok lovát drótszamarakra cseréltük, és eltekertünk Szarvastól Ecsegfalváig. Végig gáton, tűző napon, árnyék nélkül. Nem tűnik a legésszerűbb döntésnek, de mivel már megterveztük a túrát, rászerveztünk mindent, visszakozni nem volt érdemes.

Titokzatos római őrtorony maradványai a Csúcs-hegyen, több ezer éves földvár sáncai az Óváron, gejzírkúpok látványos sziklacsipkéi, az utolsó igazi, erdős partszakasz vagy éppen az Apáti-hegyen álló Őrtorony-kilátó csodás panorámája. Vajon ezek hallatán mindenki tudja, hogy hol járunk?

Egy véletlen folytán derült ki, hogy feleségem barátnője, Erzsike és férje, Misi is belevágott az Alföldi Kéktúra teljesítésébe. Ők Békés megye délkeleti részén laknak, így adott volt, hogy először a közeli szakaszokat teljesítik. El is jutottak Berettyóújfalutól egészen Sándorfalváig. No, mi itt csatlakoztunk hozzájuk, és az idei első hőségriadós napon együtt égettük a zsírt Bordánytól Sándorfalváig.

Alig háromnegyed órányi autózásra fekszik a fővárostól, romantikus hangulata bármely felkapottabb kirándulócélponttal felveszi a versenyt. Part menti infrastruktúrája, szállásai, éttermei minden igényt kielégítő kikapcsolódást nyújtanak bárki számára, mégis csupán az elmúlt években nyerte el méltó helyét az üdülőhelyek színes palettáján a Bánki-tó.

Béndek, vagy más elnevezéssel Béndek-puszta már az ókorban is lakott település volt a Somogy megyei Hács közelében, 1983-ban teljesen elnéptelenedett. Ami belőle megmaradt, azt birtokba vette a természet, és az idő szinte teljesen megsemmisítette. Megnéztük az elveszett falut.

A heti mókuskerékből kiszabadulva három kívánságunk volt csupán a másnapra tervezett kirándulással kapcsolatban. A forróságból menjünk hűvös, erdei környezetbe, legyenek szép, érdekes látnivalók, és végül, de nem utolsósorban, ne kelljen korán kelni. A Dobogókőtől Pilisszentlélekig gyönyörű erdőkben vezető, alig háromórás túra minden szempontból tökéletes választásnak bizonyult.

Az Imó-kő égbe szökő, hatalmas sziklafalából egy jókora forrásbarlang mélyéről zubogva tör elő a víz, majd látványos kis vízeséseken szalad tova, hogy lent a völgyben kistestvérével, a Fekete-lennel egyesülve érjék el a Tárkányi-patak medrét. Ez a jellemzően a tavaszi hónapokban látható tünemény ezúttal a sok esőnek köszönhetően egy nyár eleji túra legszebb ajándéka lett.

Negyvenkét kilométernyi tömény élmény Gyöngyöstől Parádsasvárig a hegység vadregényes tájain, melynek során felfedezhetjük II. Rákóczi Ferenc mátrai kötődésű emlékeit, és megpillanthatjuk a Mátra egy olyan rejtett, ritkán látható arcát, amely csak nagyon keveseknek adatik meg.

Ezúttal nyeregbe pattantunk, és kerékpárral indultunk a Kis-Balaton környékének felfedezésére, ahol annyi látnivalót, csodát találhatunk, hogy több nap is kevés lenne a megismerésükhöz.

Szerényen bújik meg az országos hírű izsáki Kolon-tó árnyékában, annak részeként a Páhi-rétek csodavilága. E ritka szépségű természetközeli táj rejtett kincseit mutatja be a „Kolon-tavi orchideák tanösvény”. Hazánkban 25 faj fordul elő ezekből a csodás virágkölteményekből, amelyek közül 12 faj e védett területen is fellelhető, megcsodálható.

Pünkösdhétfőre szerveztük a Kis-Balaton csodáinak megmutatását a lurkóknak, de a Hídvégi-tó számos szárazföldje közül az egyetlen szabadon látogatható Kányavári-szigeten olyan zápor kapott el bennünket, hogy az esőkabátok ellenére is bőrig áztunk. Ez azonban semmit sem vett el a hely hangulatából.

A palóc világörökség macskaköves kis utcái, hófehér falú házai, és fatornyos templomocskája alig száz esztendeje még pezsgő falusi élet színterei voltak. A kertek alatt és a várhegy körül futó tanösvények a hagyományos palóc gazdálkodás helyszíneit, a fás legelők, mosótavak, kenderáztatók és egy eredeti parasztfürdő világát mutatják be számunkra.

A fővárostól alig másfél órányi autóútra, Nógrád megye északi peremén, Nógrádszakál határában csordogáló Páris-patak az Ipoly felé igyekezve vadregényes szurdokvölgyet vájt magának a lágyan hullámzó cserháti dombok közé, melyet egy rövid, ám annál élménydúsabb túrával bármikor felfedezhetünk.