Ti írtátok

A magyar vidék minden fájdalma és szépsége benne van. A tönkretett kohászvárosok sorstalansága porba sújt, de fel is emel, mert megpillanthatjuk a magyar hegyek olyan gyönyörű és érintetlen arcát, amelyről nem is álmodtunk. Túránk a medvesi bazaltvulkánok tövéből indul, hogy az Ó-Bükk érintetlen erdőségein és nehéz sorsú falvain át érkezzen meg a Bükk pazar hegyeinek ölelésében megbúvó Lillafüredre, végül a kohászat egykori fellegvárába, Diósgyőrbe.

Pénteken estefelé, a heti mókuskerékből kiszabadulva három kívánságunk volt csupán a másnapra tervezett kirándulással kapcsolatban. A forróságból menjünk hűvös, erdei környezetbe, legyenek szép, érdekes látnivalók, és végül, de nem utolsósorban, ne kelljen korán kelni. A Dobogókőtől Pilisszentlélekig gyönyörű erdőkben vezető, alig háromórás túra minden szempontból tökéletes választásnak bizonyult.

Titokzatos római őrtorony maradványai a Csúcs-hegyen, több ezer éves földvár sáncai az Óváron, gejzírkúpok látványos sziklacsipkéi, az utolsó igazi, erdős partszakasz vagy éppen az Apáti-hegyen álló Őrtorony-kilátó csodás panorámája. Vajon ezek hallatán mindenki tudja, hogy hol járunk?

Nem lehet elég korán kezdeni. Mi is osztjuk ezt az örökbecsű mondást, mely az élet minden területére igaz. Ezért úgy gondoltuk, itt az ideje, hogy megnézzük, mit tesz 3 és 5 éves unokánk, ha elkezdjük velük megszerettetni a természetet.

A Kékest mindenki ismeri. A legtöbben felmennek autóval, körülnéznek, és már indulnak is haza, abban a hitben, hogy látták a Mátrát, pedig szinte semmit sem láttak. Ha vennék a bátorságot és belépnének a Kékes évszázados bükkerdejébe, akkor egy kellemes sétával felfedezhetnék a Mátra igazi arcát, az egyik legszebb sziklabércét, a magashegységeket idéző Sas-kőt.

1 / 13

A Kékes környékét koronázó évszázados bükkerdők árnyas sűrűjében

Fotó: Konfár Tibor

A Cserhát és a Göcsej nagyon sokban hasonlítanak egymásra. Itt is ott hegyre föl, hegyre le caplatunk, miközben rendszerint nem ússzuk meg dagonyázás nélkül. Csak a méretek mások, a Cserhátban nagyobbak, sokkal nagyobbak. A vendégszerető emberek is nagyban hasonlítanak egymásra, hagyományaikat tisztelik, ápolják, büszkék rájuk.

Negyvenkét kilométernyi tömény élmény Gyöngyöstől Parádsasvárig a hegység vadregényes tájain, melynek során felfedezhetjük II. Rákóczi Ferenc mátrai kötődésű emlékeit, és megpillanthatjuk a Mátra egy olyan rejtett, ritkán látható arcát, amely csak nagyon keveseknek adatik meg.

Trianonra emlékező túránkon a somoskői vártól indulva láttuk a Tavas-bánya festői katlanját, a zúgó Zagyva folyó bővizű forrását, jártunk gyönyörű erdőkben, alföldi rónákat idéző bazaltfennsíkon, és a piros sapkás kis határkövek mentén végül megérkeztünk Ceredre.

Ha könnyen megközelíthető, igazán látványos, panorámákban gazdag túrát keresel, melyet a karanténban elgémberedett lábakkal is könnyedén teljesíthetsz, akkor a Börzsöny kilátóhegyei rád várnak.

A Zempléni-hegység Magyarország egyik legszebb és legkevésbé ismert hegysége. Különösen igaz ez a hegység déli részére, amelyet bár nem szőnek át sűrűn turistaösvények, jól járható erdészeti utakban mégis bővelkedik. Igazi mountain bike-os terep, természetközeli erdőkben és szőlőültetvények között, egy nagy múltú borvidéken.

Nógrád megye északi peremén, vadregényes erdők mélyén, a trianoni határ által kettévágott Palóc Olimposz tetején, 727 méteres magasságban áll egy kiszolgált olajfúrótorony, melyről az ország egyik legszebb körpanorámája tárul a kalandozó kedvű kirándulók elé: ez a Karancs-kilátó.

Az egri vár elődjének falmaradványai, több ezer éves bronzkori erőd hatalmas sáncai, egy gigantikus hegyomlás nyomai, az egykori Egri Bükk Osztály évszázados kilátójának romjai, egy felhagyott dolomitbánya sziklafalai, és nem mellesleg a környékre és a Bükk-fennsíkra nyíló pompás panorámák teszik egy igazán izgalmas túra célpontjává a Bükk nyugati kapuját őrző felsőtárkányi Vár-hegyet.

A Csóványostól alig két kilométerre található Fultán-kereszt egy brutális gyilkosság emlékét őrzi. Az alábbi kutatásból (majdnem) minden kiderül az 1853-ban történt esetről.

Upponyi-szoros, Damasa-szakadék, Három-kő-bérc, Kalica-tető, Lázbérci-tó – az Upponyi-hegység mélyén megbúvó gyönyörű bércek és sziklaszorosok nevének hallatán még a gyakorlottabb természetjárók közül is akad, aki felkapja a fejét, és elgondolkozva állapítja meg: itt bizony még nem jártam.

Idén már tavasszal megtapasztalhattuk az aszály jeleit, amelyek az agyagos Cserhát lankáin különösen szembetűnnek. Minden porzik, a talaj repedezett. Terény-Kétbodony túránkra ígéret havának elején került sor.

A páratlan szépségű Karancs-Medves-vidék szívében, a salgói várhegy tövében évtizedek óta omladozó, szép emlékű Dornyay turistaház, hazai turistaházaink egyik utolsó mohikánja annyi más társával ellentétben úgy tűnik, megmenekült a pusztulástól.

A szunnyadó bimbó szirmait bontogatva a fény felé tör, így robban be a tavasz is. Először színes pöttyöket, sárga, fehér, kék és lila virágokat szór a téli fagyottságából felengedő talajra, majd feljebb kúszik, hogy a bokrokat és a fákat feldíszítse.

Nógrád megye északi peremén, a szlovák határ mentén, a Cserhát lankái és a Mátra bércei által körül ölelt vulkánok tüzében született gyönyörű hegyvidékünk, amely az egykoron benne tanyázó nagyvadakról kapta nevét: ez a Medves-vidék.