Ti írtátok

A Bakonyban sok szép kilátóhely van. A Kőris-hegyen állva a lábunk alatt hullámzó Magas-Bakony hegyei nyűgöznek le, a Kab-hegyi kilátóból akár a Balaton víztükrének csillogásában is gyönyörködhetünk, a Baglyas kopasz csúcsáról Fehérvárig száll a tekintet. Van azonban egy kilátó ahol mindezt egyszerre kapjuk meg, ahonnan körpanoráma nyílik szinte az egész Észak-Dunántúlra: a 646 méteres magasságig emelkedő Papodon álló Vitéz Bertalan Árpád kilátó.

Nehéz sorsú iparvidék, káprázatosan szép természeti környezet, Erdélyt idéző tájak, ahol még ma is csodabogár a bakancsos turista. Az ország északi peremvidékén hullámzó Vajdavár-homokkővidék, vagy ahogyan a helyiek hívják, az Óbükk, még ma is felfedezetlen terület a természetjárók számára. A táj egyik legszebb látnivalója a gyönyörű környezetben megbújó Arlói-tó.

Sokan a Kis-Fátrát tartják a Felvidék második legzordabb és leglátványosabb hegységének. Ezzel én sem vitatkozom, sőt, mivel már egy részén túráztam, magam is így gondolom.

A tél derekán nyaralni menni manapság teljesen szokványos, de a fordítottjától sokan idegenkednek. Hógolyózni júniusban egy gleccser tetején egészen különleges dolog. Ezt az élményt próbáltuk ki Tirol tetején, a Stubai-gleccseren.

Az Országos Kéktúra befejezése eddig abszolút prioritást kapott, de az új helyzetben az Alföldi Kéktúra került előtérbe, megszületett a döntés, hogy ebben az évben minél messzebb jussunk el biciklivel, aztán a maradékot majd már gyalogosan teljesítjük.

A bakonynánai vízmérce alig 6 cm-t jelez a pataknál, s így nem véletlen, hogy a Római-fürdő tavasszal még dübörgő vízesése sehol, szinte porzik a Gaja-patak medre a Keleti-Bakony legszebb szurdokának alsó részén.

A Föld hét kontinensének legmagasabb hegyeit meghódító kihívás mintájára a Stubai-völgyben az osztrákok saját „seven summits” csúcsokat jelöltek ki. Ezek a magaslatok korántsem érik el a 4-8000-es szintet, ami nekünk csak jó, mert kisebb gyakorlattal, átlagos erőnléttel lehetünk részesei ennek a különleges élménynek.

Pénteken estefelé, a heti mókuskerékből kiszabadulva három kívánságunk volt csupán a másnapra tervezett kirándulással kapcsolatban. A forróságból menjünk hűvös, erdei környezetbe, legyenek szép, érdekes látnivalók, és végül, de nem utolsósorban, ne kelljen korán kelni. A Dobogókőtől Pilisszentlélekig gyönyörű erdőkben vezető, alig háromórás túra minden szempontból tökéletes választásnak bizonyult.

A magyar vidék minden fájdalma és szépsége benne van. A tönkretett kohászvárosok sorstalansága porba sújt, de fel is emel, mert megpillanthatjuk a magyar hegyek olyan gyönyörű és érintetlen arcát, amelyről nem is álmodtunk. Túránk a medvesi bazaltvulkánok tövéből indul, hogy az Ó-Bükk érintetlen erdőségein és nehéz sorsú falvain át érkezzen meg a Bükk pazar hegyeinek ölelésében megbúvó Lillafüredre, végül a kohászat egykori fellegvárába, Diósgyőrbe.

Titokzatos római őrtorony maradványai a Csúcs-hegyen, több ezer éves földvár sáncai az Óváron, gejzírkúpok látványos sziklacsipkéi, az utolsó igazi, erdős partszakasz vagy éppen az Apáti-hegyen álló Őrtorony-kilátó csodás panorámája. Vajon ezek hallatán mindenki tudja, hogy hol járunk?

Nem lehet elég korán kezdeni. Mi is osztjuk ezt az örökbecsű mondást, mely az élet minden területére igaz. Ezért úgy gondoltuk, itt az ideje, hogy megnézzük, mit tesz 3 és 5 éves unokánk, ha elkezdjük velük megszerettetni a természetet.

A Kékest mindenki ismeri. A legtöbben felmennek autóval, körülnéznek, és már indulnak is haza, abban a hitben, hogy látták a Mátrát, pedig szinte semmit sem láttak. Ha vennék a bátorságot és belépnének a Kékes évszázados bükkerdejébe, akkor egy kellemes sétával felfedezhetnék a Mátra igazi arcát, az egyik legszebb sziklabércét, a magashegységeket idéző Sas-kőt.

1 / 13

A Kékes környékét koronázó évszázados bükkerdők árnyas sűrűjében

Fotó: Konfár Tibor

A Cserhát és a Göcsej nagyon sokban hasonlítanak egymásra. Itt is ott hegyre föl, hegyre le caplatunk, miközben rendszerint nem ússzuk meg dagonyázás nélkül. Csak a méretek mások, a Cserhátban nagyobbak, sokkal nagyobbak. A vendégszerető emberek is nagyban hasonlítanak egymásra, hagyományaikat tisztelik, ápolják, büszkék rájuk.

Negyvenkét kilométernyi tömény élmény Gyöngyöstől Parádsasvárig a hegység vadregényes tájain, melynek során felfedezhetjük II. Rákóczi Ferenc mátrai kötődésű emlékeit, és megpillanthatjuk a Mátra egy olyan rejtett, ritkán látható arcát, amely csak nagyon keveseknek adatik meg.

Trianonra emlékező túránkon a somoskői vártól indulva láttuk a Tavas-bánya festői katlanját, a zúgó Zagyva folyó bővizű forrását, jártunk gyönyörű erdőkben, alföldi rónákat idéző bazaltfennsíkon, és a piros sapkás kis határkövek mentén végül megérkeztünk Ceredre.

Ha könnyen megközelíthető, igazán látványos, panorámákban gazdag túrát keresel, melyet a karanténban elgémberedett lábakkal is könnyedén teljesíthetsz, akkor a Börzsöny kilátóhegyei rád várnak.

A Zempléni-hegység Magyarország egyik legszebb és legkevésbé ismert hegysége. Különösen igaz ez a hegység déli részére, amelyet bár nem szőnek át sűrűn turistaösvények, jól járható erdészeti utakban mégis bővelkedik. Igazi mountain bike-os terep, természetközeli erdőkben és szőlőültetvények között, egy nagy múltú borvidéken.

Nógrád megye északi peremén, vadregényes erdők mélyén, a trianoni határ által kettévágott Palóc Olimposz tetején, 727 méteres magasságban áll egy kiszolgált olajfúrótorony, melyről az ország egyik legszebb körpanorámája tárul a kalandozó kedvű kirándulók elé: ez a Karancs-kilátó.