Sokan nem is sejtik, hogy a tartós rögzítés lassíthatja a gyógyulást, sőt, akár hosszabb távú problémákhoz is vezethet. Nézzük meg, miért!

A mozgás és keringés összefüggése

Az emberi test egy rendkívül intelligens rendszer. A mozgás nem csupán az izmokat és ízületeket tartja egészségesen, hanem szoros kapcsolatban áll a keringési rendszerrel is – különösen a nyirokrendszerrel.

A nyirokkeringés – ellentétben a vérkeringéssel – nem rendelkezik saját „pumpával”, vagyis nem a szív hajtja. Ehelyett az izmok mozgása segíti elő a nyirokfolyadék áramlását, amely elszállítja a sejtek közti térből a salakanyagokat, gyulladásos anyagokat, és közreműködik az immunrendszer működésében.

A gyulladásos anyagok nem tudnak megfelelően távozni, ez pedig duzzanathoz, nyomáshoz, több fájdalomhoz és lassabb regenerációhoz vezethet.

1 / 3

Fotó: Adobe Stock

Kötőszöveti összetapadások – a „csendes akadályozók”

A másik kevésbé ismert következmény a tartós rögzítés miatt kialakuló kötőszöveti összetapadás. A testünk minden szövetét – izmokat, szalagokat, ereket, idegeket – kötőszöveti rétegek választják el egymástól, melyeknek csúsznia kellene egymáson a szabad mozgás érdekében.

Ez különösen igaz a boka körüli területre, ahol sok apró izom, ín és szalag működik összehangoltan.

Mikor van helye a rögzítésnek?

Természetesen nem minden esetben felesleges a rögzítés. Akut, súlyosabb sérülések, például teljes szalagszakadás vagy törés esetén a stabilizálás életmentő szerepet játszik. Ilyenkor a cél a további sérülés elkerülése és a gyógyulási folyamat biztonságos megindítása. A cél azonban itt is a mihamarabbi mobilizáció és fokozatos terhelés.

2 / 3

Fotó: Adobe Stock

Ugyanakkor enyhébb sérüléseknél, mint például egy 1. fokú bokarándulás, gyakran sokkal hatékonyabb az aktív rehabilitáció: finom mozgások, körzések, nyirokáramlást segítő kezelések, aktív izommunka, például elasztikus szalaggal való torna és természetesen a megfelelő terhelésfokozás.

Kapcsolódó cikkek

Bemelegítés túrázáshoz

Tovább

Talpfájdalom túrázáskor

Tovább

Mit tehetünk helyette?

A kulcs a fokozatosság és a tudatos mozgás. Ahelyett, hogy napokig vagy hetekig rögzítve tartanánk a bokát, érdemes mihamarabb (szakemberrel való konzultáció mellett!) bevezetni:

• Mobilizáló gyakorlatokat (körzés, óvatos hajlítás-nyújtás),
• Nyirokmasszázst vagy fasciakezelést a pangás és kötőszöveti letapadások megelőzésére,
• Lágy stretchinget és erősítő gyakorlatokat, amelyek segítenek visszaállítani az ízület stabilitását,
• Funkcionális mozgásokat, amelyek segítenek az ideg-izom kapcsolatok kialakításában.

Egy egyszerű változtatás, ami sokat számít

Sokan automatikusan nyúlnak a bokarögzítő után, de ha megtanuljuk felismerni, mikor van valóban rá szükség, és mikor lehet káros, máris nagy lépést tettünk a testtudatosság és a valódi gyógyulás felé.

3 / 3

Fotó: Monika Wisniewska Amaviael / Adobe Stock

Az emberi test nem szereti a hosszas mozdulatlanságot. A regeneráció egyik alapfeltétele a keringés, a mozgás és a szövetek közti kommunikáció. Ezeket nem szabad gátolnunk – inkább támogatnunk kell!

Összegzés: Mire figyelj bokasérülés után?

1. Kérj szakvéleményt: Ne önállóan dönts a rögzítésről!

2. Mozogj, amennyit biztonságosan lehet: a mozgás maga a gyógyszer.

3. Segítsd a nyirokkeringést: manuális terápiákkal és mozgással

4. Ne hagyd, hogy a kötőszöveteid letapadjanak: dolgozz rendszeresen a mobilitásodon.

5. Tanuld meg a tested jeleit értelmezni: a fájdalom nem mindig azt jelenti, hogy pihentetni kell – néha azt, hogy „kérlek, mozdíts meg óvatosan!”

A cikk nem alkalmas öndiagnózisra. Sérülés esetében mindig keress fel orvost vagy szakembert.