A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Párnalávák a Bél-kövön

Párnalávák a Bél-kövön

Veres Zsolt 2020.06.30

A földtani és szerkezetföldtani értelemben is rendkívül bonyolult Bükk hegység fő tömegét a karbon és a jura időszakok között (kb. 330–140 millió év) képződött, döntően üledékes kőzetek építik fel (gondoljunk csak a Bükk-fennsík karsztos mészkővilágára). A bükki rétegsorokban azonban szép számmal képviseltetik magukat különféle fokú metamorfózist (átalakulást) szenvedett kőzetek, valamint magmás képződmények is.

Tovább
Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Veres Zsolt 2019.11.28

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Más típusú kőzetekben, például homokkőben már jóval kevesebb szurdokot ismerünk hazánkban, pláne nem a Zalai-dombságban.

Tovább
Kutyaszorítóban a Tokaji-hegységben

Kutyaszorítóban a Tokaji-hegységben

Veres Zsolt 2019.10.15

A Tokaji-hegységben (vagy közismertebb nevén a Zempléni-hegységben), Telkibányától délkeletre húzódik a vadregényes Ósva-völgy. A völgy számtalan földtani és bányászattörténeti csemegét rejt, amelyek közül mi most a Kutyaszorítónak nevezett területtel ismerkedünk meg.

Tovább
Kővé vált medvék az Aggteleki-karszton

Kővé vált medvék az Aggteleki-karszton

Veres Zsolt 2019.09.20

Aggtelek és Jósvafő között félúton, a Baradla barlang vörös-tói bejáratának közelében található a névadó Vörös-tó kicsiny vízfelülete. Tőle nyugatra, az erdő szélén gömbölyded felszínű, bizarr alakú „lyukas” sziklaképződmények késztetik megállásra a túrázót. A Medve-sziklák „kőcsoportja” egy országos szinten is egyedülálló földtudományi értéket képvisel, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül. Tehát kalandra fel, irány a kövek világa! 

Tovább
A Tűzköves-árok ősmaradványai

A Tűzköves-árok ősmaradványai

Veres Zsolt 2019.08.30

A bakonyi erdők mélyén, Bakonycsernye településtől pár kilométerre bújik meg a magyarországi jura időszak egyik legrégebb óta ismert és legjobban megkutatott földtani alapszelvénye. A Tűzköves-árok egyben hazánk legkorábban felismert ammonitesz-lelőhelyei közé is tartozik. 

Tovább
Szent László lovának patkónyomai

Szent László lovának patkónyomai

Veres Zsolt 2019.08.09

A Cserhát keleti részén, erdők borította hegyek mélyén fekszik hazánk egyik legjelentősebb Szűz Mária kegyhelye, Szentkút. A Mátraverebélyhez tartozó kegyhely története a középkorba nyúlik vissza, hisz már a 13. századtól ismeretesek gyógyulások az itt fakadó csodatevő forrásokhoz köthetően. 

Tovább
A szarvaskői párnalávák üzenete

A szarvaskői párnalávák üzenete

Veres Zsolt 2019.07.22

Az Egertől északra fekvő Szarvaskő falucska környéke különleges és magyarországi szinten is egyedülálló, ritka földtani képződményeket rejt. Az itt található természetes (pl. vízmosások oldalai) és mesterséges (pl. egykori kőfejtők) geológiai feltárások nyitott könyvként mutatják be a terület különféle kőzeteit, amelyek évszázmilliók történéseit mesélik el.

Tovább
A terényi Peres-hegy „kőszobrai”

A terényi Peres-hegy „kőszobrai”

Veres Zsolt 2019.07.04

A Cserhát lankái között - nem messze a mindenki által jól ismert Hollókőtől -, az Országos Kéktúra útvonala mentén fekszik a hangulatos kis palóc falu, Terény. A településtől északra terül el a Peres-hegy, melynek déli oldalában különleges, bizarr kinézetű homokkő-gombasziklák sorakoznak.  

Tovább
A Bába-kő, ahol a boszorkányokat égették

A Bába-kő, ahol a boszorkányokat égették

Veres Zsolt 2019.06.19

Gyöngyös városától északkeletre, a Mátra déli lankái között, a Kékes-tető felé vezető országúttól egy kőhajításnyira misztikus sziklaalakzatok bújnak meg egy bozótos területen. A gyöngyössolymosi Bába-kő névre hallgató védett sziklacsoport nem csak földtudományi csemege, hanem fontos kultúrtörténeti érték is. 

Tovább