A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Veres Zsolt 2019.11.28

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Más típusú kőzetekben, például homokkőben már jóval kevesebb szurdokot ismerünk hazánkban, pláne nem a Zalai-dombságban.

Tovább
Kutyaszorítóban a Tokaji-hegységben

Kutyaszorítóban a Tokaji-hegységben

Veres Zsolt 2019.10.15

A Tokaji-hegységben (vagy közismertebb nevén a Zempléni-hegységben), Telkibányától délkeletre húzódik a vadregényes Ósva-völgy. A völgy számtalan földtani és bányászattörténeti csemegét rejt, amelyek közül mi most a Kutyaszorítónak nevezett területtel ismerkedünk meg.

Tovább
Kővé vált medvék az Aggteleki-karszton

Kővé vált medvék az Aggteleki-karszton

Veres Zsolt 2019.09.20

Aggtelek és Jósvafő között félúton, a Baradla barlang vörös-tói bejáratának közelében található a névadó Vörös-tó kicsiny vízfelülete. Tőle nyugatra, az erdő szélén gömbölyded felszínű, bizarr alakú „lyukas” sziklaképződmények késztetik megállásra a túrázót. A Medve-sziklák „kőcsoportja” egy országos szinten is egyedülálló földtudományi értéket képvisel, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül. Tehát kalandra fel, irány a kövek világa! 

Tovább
A Tűzköves-árok ősmaradványai

A Tűzköves-árok ősmaradványai

Veres Zsolt 2019.08.30

A bakonyi erdők mélyén, Bakonycsernye településtől pár kilométerre bújik meg a magyarországi jura időszak egyik legrégebb óta ismert és legjobban megkutatott földtani alapszelvénye. A Tűzköves-árok egyben hazánk legkorábban felismert ammonitesz-lelőhelyei közé is tartozik. 

Tovább
Szent László lovának patkónyomai

Szent László lovának patkónyomai

Veres Zsolt 2019.08.09

A Cserhát keleti részén, erdők borította hegyek mélyén fekszik hazánk egyik legjelentősebb Szűz Mária kegyhelye, Szentkút. A Mátraverebélyhez tartozó kegyhely története a középkorba nyúlik vissza, hisz már a 13. századtól ismeretesek gyógyulások az itt fakadó csodatevő forrásokhoz köthetően. 

Tovább
A szarvaskői párnalávák üzenete

A szarvaskői párnalávák üzenete

Veres Zsolt 2019.07.22

Az Egertől északra fekvő Szarvaskő falucska környéke különleges és magyarországi szinten is egyedülálló, ritka földtani képződményeket rejt. Az itt található természetes (pl. vízmosások oldalai) és mesterséges (pl. egykori kőfejtők) geológiai feltárások nyitott könyvként mutatják be a terület különféle kőzeteit, amelyek évszázmilliók történéseit mesélik el.

Tovább
A terényi Peres-hegy „kőszobrai”

A terényi Peres-hegy „kőszobrai”

Veres Zsolt 2019.07.04

A Cserhát lankái között - nem messze a mindenki által jól ismert Hollókőtől -, az Országos Kéktúra útvonala mentén fekszik a hangulatos kis palóc falu, Terény. A településtől északra terül el a Peres-hegy, melynek déli oldalában különleges, bizarr kinézetű homokkő-gombasziklák sorakoznak.  

Tovább
A Bába-kő, ahol a boszorkányokat égették

A Bába-kő, ahol a boszorkányokat égették

Veres Zsolt 2019.06.19

Gyöngyös városától északkeletre, a Mátra déli lankái között, a Kékes-tető felé vezető országúttól egy kőhajításnyira misztikus sziklaalakzatok bújnak meg egy bozótos területen. A gyöngyössolymosi Bába-kő névre hallgató védett sziklacsoport nem csak földtudományi csemege, hanem fontos kultúrtörténeti érték is. 

Tovább
A szentbékkállai kőtenger kialakulásának nyomában

A szentbékkállai kőtenger kialakulásának nyomában

Veres Zsolt 2019.05.28

A Balaton-felvidék területén, a Káli-medencében különös, bizarr sziklaalakzatok, kőtengerek hívják fel magukra a kíváncsi geotúrázók figyelmet. Az egyik legszebb, legépebben megmaradt (a malomkőbányászat elől megmenekült), napjainkban már védett kőtenger Szentbékkálla község északnyugati határában kereshető fel. 

Tovább
A „természet játéka”, a Csabai-gomba

A „természet játéka”, a Csabai-gomba

Veres Zsolt 2019.05.16

A Pilis és a Budai-hegység ölelésében, az Országos Kéktúra útvonala mentén helyezkedik el Piliscsaba kisvárosa. A településtől délre elterülő erdő egy igazi földtani és felszínalaktani csemegét rejt, amely a Csabai-gomba névre hallgat. A gomba ez esetben nem ehető, mert kemény kőzetből áll, és több méter magas! 

Tovább
A Rakacai Márvány és a moszkvai KGST-palota esete

A Rakacai Márvány és a moszkvai KGST-palota esete

Veres Zsolt 2019.04.27

Az Északi-középhegység területén, Miskolctól északkeletre húzódik hazánk egy kevésbé ismert kistája, a Szendrői-rögvidék. A periférikus helyzetben lévő, gazdasági és társadalmi problémákkal küzdő terület nem bővelkedik turisztikai látnivalókban, viszont földtanilag rendkívül izgalmas.

Tovább
Rudabánya, az ősi ércbányász település

Rudabánya, az ősi ércbányász település

Veres Zsolt 2019.03.28

A borsodi megyeszékhelytől, Miskolctól északra, dombok ölelésében bújik meg Rudabánya városa. Az egykoron módos és jelentős lakossággal bíró bányaváros napjainkban sajnos lehangoló képet fest. Pedig az évszázados ércbányászat jelentőségét még a település neve is mutatja, hisz a szláv eredetű „ruda” szó ércet jelent. 

Tovább
Kővé vált nászmenet a Jakab-hegy oldalában

Kővé vált nászmenet a Jakab-hegy oldalában

Veres Zsolt 2019.02.19

Hazánk egyik legkiesebb, mediterrán éghajlati elemekkel tarkított tájéka a Dél-Dunántúl, a Mecsek és a Villányi-hegység térsége. A Mecsek déli lankáin elterülő Pécs fekvésével, történelmi légkörével, és látnivalóival a térség méltó kulturális központja. A város és környezete ezek mellett azonban tartogat még számos más, például földtani jellegű csemegét is!

Tovább
Napóleon kalapja a Visegrádi-hegységben van?

Napóleon kalapja a Visegrádi-hegységben van?

Veres Zsolt 2019.01.22

Ki ne hallott volna már az európai nagyhatalmak leigázójáról, és a jellegzetes „fejfedőjéről” is híres zsarnokról, Bonaparte Napóleonról. De vajon mit keres a kalapja a Pomáz feletti Kő-hegyen? A rossz hír az, hogy semmit, hisz ez a látványos sziklaképződmény fantázianeve. 

Tovább