A kövek mesélnek

A Somoskő határában emelkedő, középkori erősséggel „koronázott” várhegy oldalába látogatunk el, ahol egy európai szinten is egyedülálló földtudományi, geoturisztikai érték kereshető fel, amely egyben a Novohrad–Nógrád Geopark jelképe is.

A kicsiny Regéc településtől északkeletre, a Rákóczi-völgy (Mély-patak völgye) erdőkkel borított mélyén egy misztikus, címerrel ellátott kő bújik meg, amely nem csak ősi legendákról regél, hanem a terület izgalmas földtörténetébe is visszarepíti szemlélőjét.

A nógrádi megyeszékhelytől, Salgótarjántól nyugatra, dombok ölelésében, a Ménes-patak mentén fekszik az aprócska település, Kishartyán. Sóshartyán felé elkanyarodva, a római katolikus templom és temető után bal kéz felé egy romantikus völgy hívogat sétára, melynek nyugalmát és meghittségét már évszázadokkal ezelőtt felismerték. A Kő-völgyben kereshető fel a Novohrad–Nógrád Geopark egyik féltve őrzött gyöngyszeme, a természetvédelmi oltalom alatt álló Kőlyuk-oldal.

A földtani és szerkezetföldtani értelemben is rendkívül bonyolult Bükk hegység fő tömegét a karbon és a jura időszakok között (kb. 330–140 millió év) képződött, döntően üledékes kőzetek építik fel (gondoljunk csak a Bükk-fennsík karsztos mészkővilágára). A bükki rétegsorokban azonban szép számmal képviseltetik magukat különféle fokú metamorfózist (átalakulást) szenvedett kőzetek, valamint magmás képződmények is.

A Kisalföld és a Dunántúli-középhegység (Déli-Bakony) találkozásánál fekszik a műemlékekben gazdag kisváros, Sümeg. Az egykoron Zala, napjainkban Veszprém megyéhez tartozó településen egy esetleges „balatoni rossz idő” esetében (is) számos látnivaló és program közül válogathatunk.

A Medves-fennsík egyik legszebb bazaltkúpja a 625 méter magas Nagy-Salgó, melynek nemcsak vára különleges, de geológiája is.

Salgótarjántól keletre, a Felső–Tarnai- és a Pétervásárai-dombság kistájak „szorításában”, a Tarna folyócska völgyében bújik meg a szép nevű kedves falucska, Istenmezeje.

Egy kellemes nyári estén a fonyódligeti Balaton-parton üldögélve egy pohár itallal kezünkben, a naplementét szemlélve nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy hazánk egyik legszebb vidékén élvezzük éppen az élet szépségeit.

A Pilis és a Budai-hegység „szorításában”, a Pilisvörösvári-árok déli peremén fekszik Pilisszentiván. Az egykoron szénbányászatáról híres település ma rendezett településképével és kiváló túralehetőségeivel várja az arra járó vándorokat.

A Duna és a Tisza között az Ős-Duna, valamint a mellékfolyói hatalmas üledékes testet – azaz hordalékkúpot – építettek ki a földtörténeti jégkorszakban.

A képeket látva azt hihetnénk, hogy valóban a híres törökországi Pamukkaléban járunk. A fotók viszont nem ott, hanem a Heves megyei Egerszalók mellett készültek.

A Pest megyei Biatorbágy városától délre, a Füzes-patak völgye fölé merész sziklaalakzatok emelkednek, amelyek a környező táj emblematikus elemei. A legnagyobb sziklamonstrum a Nyakas-kő névre hallgat.

Hollókő vára az Ófaluval és a táji környezetével egyetemben az UNESCO Világörökség része. A 13. században, a Kacsis család által építtetett erősség építőanyaga a Vár-hegyet felépítő andezit.

A kultikus kő a Nógrád megyei Nagylóc felett, az erdő mélyén, az Őr-hegy déli oldalában lelhető fel.

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Más típusú kőzetekben, például homokkőben már jóval kevesebb szurdokot ismerünk hazánkban, pláne nem a Zalai-dombságban.

A Tokaji-hegységben (vagy közismertebb nevén a Zempléni-hegységben), Telkibányától délkeletre húzódik a vadregényes Ósva-völgy. A völgy számtalan földtani és bányászattörténeti csemegét rejt, amelyek közül mi most a Kutyaszorítónak nevezett területtel ismerkedünk meg.

Aggtelek és Jósvafő között félúton, a Baradla barlang vörös-tói bejáratának közelében található a névadó Vörös-tó kicsiny vízfelülete. Tőle nyugatra, az erdő szélén gömbölyded felszínű, bizarr alakú „lyukas” sziklaképződmények késztetik megállásra a túrázót. A Medve-sziklák „kőcsoportja” egy országos szinten is egyedülálló földtudományi értéket képvisel, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül. Tehát kalandra fel, irány a kövek világa! 

A bakonyi erdők mélyén, Bakonycsernye településtől pár kilométerre bújik meg a magyarországi jura időszak egyik legrégebb óta ismert és legjobban megkutatott földtani alapszelvénye. A Tűzköves-árok egyben hazánk legkorábban felismert ammonitesz-lelőhelyei közé is tartozik.