Egy zempléni hegy és egy kis falu, amelyek neve örökre összeforrt a szlovák történelem legnagyobb repülőgép-szerencsétlenségével. Borzasztó története egyszerre szól tragédiáról, az emberi összefogásról, valamint a megválaszolatlan kérdések sokaságáról.

A Sár-hegy különlegessége, hogy platójáról elénk tárul a Mátra déli vidékének teljes körpanorámája, jól láthatjuk a Kékest, a Bükk csúcsait, de a lábunk előtt kinyílik a táj a Mátraalja és az Alföld felé is. A tetején egy bájos kápolna magasodik, amely több száz éve búcsújáró hely.

A viharos történelemmel bíró vár egykori ura finoman szólva is öntörvényű volt: sokakkal perben állt, a császárnak sem engedelmeskedett, számtalan rablóportyát indított, feleségét pedig egyszerűen kihajította a vár ablakán. Divény erősségét azonban nem csupán történelme, csodás látnivalói miatt is érdemes felkeresni.

Ahol manapság fiatalok ücsörögnek a fűben, párok andalognak, futók izzadnak, vagy éppen családok sétáltatnak kutyát, ott egykor a király vadászott, majd apácák lépdeltek több száz éven keresztül. A Margit-sziget tele van történetekkel minden korszakból, de talán a „sötét” középkor volt itt a legizgalmasabb.

Képes időutazásunkon most ti is megnézhettek jó néhány várat egykori állapotában és napjainkban.

A Budaörs központjában magasodó Kő-hegy, tetején a kedves kápolnával, a hatalmas kereszttel és a fura sziklaalakzatokkal már messziről látszik. A sziklatömbök egy barlangot rejtenek, ahol hajdan egy remete élt. Ki volt ő, és miért költözött a Kő-hegyre?

Nincs a világ végén, mégis jól elbújt. Sümeg közelében, szántóföldek és erdő találkozásánál, fák karéjában szinte észrevétlenül bújik meg a Tarányiak egykori temetkezési kápolnája. Mint egy elvarázsolt, Csipkerózsika-álmát alvó épület, magányosan a tájban, egyszerre szép és borzongató, ahogy a természet fokozatosan körbefonja és visszaköltözik.

Számos vár nyerte vissza régi fényét az utóbbi évtizedekben, de vajon milyennek látta ezeket a történelmi jelentőségű építményeket a múlt század embere? Képes időutazásunkon most ti is megnézhettek jó néhány várat egykori állapotában és napjainkban.

A Bükk egyik legmagasabb csúcsán, a 956 méter magas Bálványon álló kilátóból tiszta időben nem csak a Magas-Tátrát, de lényegében az egész Északi-középhegységet láthatjuk. Mutatunk pár régi fotót a kilátóról.

Az idei évben szinte minden számba jutott meglepetés, ami a várakat, kastélyokat, történelmi épületeket bemutató História rovatot illeti: Magyarországon egyedülálló fekete-fehér freskók, izgalmas bábkiállítás, néma szerzetesek lakhelye, hazánk legrégebbi apátsági temploma kerültek terítékre, hogy csak néhányat említsünk. Íme, ezeket láttuk idén.

A Bükk-fennsík északi peremén, a Bálvány és a Borovnyák nyergében, 880 méteres magasságban felépült menedékház évtizedeken át a miskolci túrázók és síelők fellegvára volt. A rendszerváltást követően gazdátlanul omladozó épület csodával határos módon menekült meg a pusztulástól, jelenleg igényes hegyvidéki panzióként várja a kirándulókat.

Egyetlen betyárról sem szól annyi monda, csárdabeli történetet és népdal, mint Vidróczki Mártonról. Az ő emléke maradt fent a legtöbb formában. A legendákon és dalokon túl nevével vendéglők cégérein, szakácskönyvekben, valamint a turistatérképeken is találkozhatunk, de egy teljesítménytúra és egy sörmárka is a Vidróczki nevet viseli. Mit tudunk valójában a híres-hírhedt betyárról, és hol bujdosott a törvény elől?

Szilvásvárad és a Szalajka-völgy az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. A környéknek azonban nemcsak a jelene, de a múltja is bővelkedik érdekességekben. Következzen most néhány rövid történet a település elmúlt századaiból.

Ha visszamennénk az időben, akkor azt tapasztalnánk, hogy még a 20. század második felében is sokkal keményebbek voltak a telek. A Balaton is hosszabb időre befagyott, a jég pedig sok lehetőséget kínált a szórakozásra és a sportolásra. A Fortepan gyűjteményének és a Filmhíradó bejátszásának segítségével most megidézzük a régi balatoni teleket.

Tudtad, hogy hol volt az Elevátor-ház, és hogy az Erzsébet híd felhajtója helyén állt a szerb székesegyház? És vajon milyen volt az első Nemzeti Színház az Astoriánál? Három látványos kisfilmben elevenedik meg a régi Budapest, amelynek pár percre kicsit mintha mi magunk is részeseivé válnánk.

Novemberi lapszámunkban mutattuk be a Szent Mihály-dombon álló kápolnát, amelyet a hagyomány szerint a Balaton jegéről megmenekült halászok építtettek. De vajon mi történhetett odakint? Milyenek voltak a rianások és mi volt az a turolás? És vajon tévedett-e Jókai Az aranyemberben?

A magányos dolomitszirten álló fraknói vár már messziről látszik, és épp olyan, amilyennek egy valamirevaló várat elképzel az ember. Méltóságteljesen és megközelíthetetlenül magasodik a környék fölé. Az erősség a közeli kismartoni kastélyhoz hasonlóan hajdan az Esterházy-uradalom része volt, ma pedig Burgenland egyik legismertebb jelképe.

A Tornaszentandrás határában álló, Árpád-kori templomot annak ellenére kevesen ismerik, hogy Aggtelek és Jósvafő közelében található.