Pécs Tettye nevű városrésze olyan, mint egy tökéletesen megtervezett kirándulóhely, ahol van minden, a romantikus romoktól kezdve a barlangon és az arborétumon át egy szép kis kápolnáig, s ha mindez nem lenne elég, még a kilátás is gyönyörű.

Már akkor elfogja az embert valamiféle ünnepélyes tisztelet, amikor először pillantja meg a látóhatáron a város fölé magasodó bencés monostort. Alaposan feltérképeztük a világörökségi épületegyüttest és a környékét.

Herpály tipikusan az a fajta település, amelyet nem igazán érdemes a térképen keresni, mert nincs rajta. Történt ugyanis, hogy a 17. század derekán, a török háborúk idején, mint annyi más alföldi falu, elnéptelenedett. De mégsem tűnt el teljesen, emlékét ma Berettyóújfalu keleti szegletében található középkori templom romjai őrzik.

Távol a Balaton zajától három szomszédos vár őrzi a Bakony és a Keszthelyi-hegység északnyugati sarkát. Rezi aprócska erősségéről és Sümeg közismert váráról már olvashattunk magazinunkban, a Tátika vára azonban nem csak „hordozóhegyének” magassága miatt emelkedik ki közülük. Az itteni erdőrezervátum húsz év leforgása alatt a természet fellegvára lett

A bujáki vár romjaival olyan régen nem törődött senki, hogy a természet mára szinte teljesen visszafoglalta magának a területet. Vadregényes kirándulócélpont, ahol a fák szó szerint a romokból nőnek ki.

Talán meglepő, de Budapest több tucat európai és tengerentúli várost játszott már el a filmvásznon. De a filmes szakemberek leleményességén és az állam által nyújtott adókedvezményen felül vajon milyen szerepe van ebben Budapest sokszínű építészetének? Ennek jártunk utána.

A Nagykunság egyik legszebb pusztai kápolnáját találjuk Kunhegyes és Abádszalók között egy kunhalmon magasodni. Neogótikus épület szépen felújítva. Körötte virágzó orgonabokrok és szántóföldek. Az egyszerűség és a csend azonnal megérint, és ottmarasztal. A pusztatomaji Szent Móric-kápolnánál jártunk.

Van a Bakony eldugott szegletében egy különleges hely, amely egyszerre időtlen, megnyugtató és sejtelmes. Ahol széles legelők, mezők és hullámzó dombok ölelésében egy elpusztult falu festői romtemploma mintha évszázadok óta arra várna, hogy ezt az alig-alig ember járta helyet felfedezzék a maga gyönyörű változatosságával. Nagykeszi „csonka tornyának” meglátogatása simán az egyik legjobb történés lett ezen a járvány sújtotta fura tavaszon.

Azt mondják, a Vitányvár hazánk egyik legromantikusabb várromja, amivel nehéz vitatkozni: a fák között egyik pillanatról a másikra, titokzatosan felsejlő falak valóban izgalmas látványt nyújtanak. Ráadásul a romot egy szuper túrára fűzhetjük fel.

Somogyvámos határában, a festői somogyi lankák és gabonatáblák között, a mai Ihász-dűlőnek nevezett részen áll közel 800 éve a pusztatorony, amely romos állapotában is egyedi és gyönyörű. Maga a tömény középkor a puszta közepén. A kő és a föld együttese az évszakonként változó vegetációval, bármely hónapban lenyűgöző látványt nyújt.

Szembejött velem egy döbbenetes archív fotó az 1860-as évekből: a mai Déli pályaudvar felett teljesen üres a budai hegyoldal. A kép annyira látványos, hogy újra akartam azt fotózni. Ekkor kezdődött az időutazás: hol állt a Budai Indóház?

Soltszentimre és Csengőd határában, a pusztába vetve, a kiskunsági szikes tavak, sztyepprétek és szélfútta homokhátak rejtekében áll egy különleges Árpád-kori templom, melyet rommá sűrített az idő. Megmaradt csonka tornya és falai 800 év tanúi.

Újhartyán határában a búza-, kukorica- és szántóföldek ölelésben, égbe törő fák árnyékában bújik meg egy különleges hangulatú takaros, kis Mária-kápolna, melynek a története sem mindennapi.

Szántóföldek, löszgyepek, mocsárrétek övezte sík vidéken, csendes magányosságban őrködik egy fatornyos, fehér kápolna Dormánd és Tenk között. Több mint 300 éve áll ellent a puszta viharainak és a történelem szeszélyeinek. Körötte a falu többször elnéptelenedett, de Hanyi-puszta emléke, templomának köszönhetően, nem merült feledésbe. Amellett, hogy megkapó látvány, a mai napig híres Szent Anna búcsújáróhely.

Akácfaliget övezte magányos templomfal a szántóföld közepén, mely méltóságteljesen viseli magán a múló idő nyomát. Pótharaszt egykor nyüzsgő faluja már nem létezik, de nem tűnt el nyomtalanul, és nem merült feledésbe. Emlékét máig őrzi egyedi hangulatú középkori pusztatemploma Csévharaszt határában.

A legújabb Turista Magazin História rovatában középkori kalandozást teszünk a Margit-szigeten.

Budát és Pestet ma 13 közúti és két vasúti híd köti össze, és hamarosan épül már a következő. Ha valaki ma a fővárosban át akar kelni egyik partról a másikra, maximum a dugó hátráltatja. De hogyan oldották meg az átkelést akkor, amikor még egyetlen állandó híd sem ívelt át a folyó felett?

A lóvasút a 19. század második felében a fővárosi tömegközlekedés szerves része volt. Megjelenésével háttérbe szorította az omnibuszokat, majd a század végén elinduló villamosok vele tették ugyanezt.