MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

A Spartacus ösvénytől a Vasas-szakadékig

A Pilis-hegység talán leggyakrabban járt jelzetlen útja a Spartacus-ösvény. Nagy népszerűségét viszonylag könnyű megközelítésének köszönheti.

Pilisszentlászlóról, Visegrádra átsétálva - kora tavasztól, késő őszig - minimális szintkülönbséggel szép kilátás nyílik róla a Duna-kanyarra. Utóbb már geoládákat is elhelyeztek itt, amit a Duna-Ipoly Nemzeti Park ugyan betiltott, de ez csak tovább növelte hírnevét a világhálón.

 

A ösvényt valójában vadászati céllal vágták a meredek hegyoldalba. A Trianoni békeszerződést követően felértékelődtek megmaradt hegyeink. Az uradalmak ahol a terepviszonyok ezt megengedték, nyiladékokkal osztották az erdőt erdő-parcellákra. A meredekebb hegyoldalakon pedig szintben futó cserkelő ösvényeket készítettek a vadászatok megkönnyítésére.


Több, a harmincas évek elején készített ösvényt később turistajelzéssel is elláttak. Ilyenek például a Nagymaros vasútállomásról induló sárga sávjelzésből kiágazó barlangjelzés, mely a Rigó-hegy - Szürke-hegy - Ördög-hegy - Remete-bérc oldalában a Remete-barlanghoz vezet. Vagy a Budai-hegységben, a Csiki-hegyekben, a Végvári-sziklától a Huszonnégy-ökrösig haladó szintén sárga sávjelzés.

Hegységeinkben számos kevésbé, vagy alig ismert hasonló cserkész-utat találunk, melyeket szintén érdemes felkeresni.


Például a Pilisben, Dunabogdány felett, a Len-hegy oldalában a Kutya-hegytől, a János-bükk, Körös-hegyen át, a Csádri-völgyig körbe futó párkányút.

 

Az Apátkúti-völgy keleti oldalában, a Somos-bérc, és az Apátkúti-bércek alatt, a Géza forrástól, a Süllyedéken át, a Szakadásig haladó szintút.

 

 

Kilátás a Dunakanyarra

 

Pontosan ilyen a Spartacus ösvény is, amelynek csak az Apátkúti vadászháztól, a Jenő-kunyhón át, a Pilisszentlászlóról jövő zöld sávjelzésig vezető szakaszát szokták járni. Pedig az ösvény a Bánya-hegyet megkerülve, a Som-hegy aljáig továbbvezet. Másik ága pedig a Jenő-kunyhótól a Kis-Kilián gerincét megkerülve, dél-keleti irányban az Apátkúti-völgyet követi.

 

A II. világháborút követően a Pilis-hegység turista jelzéseinek felújítását a budapesti egyesületek vállalták magukra. Így a Kő-hegy, Lajos-forrás környékét a XXI. Kerületi szövetség turistái tették rendbe. Ők nevezték el a Cseresznyés-árokban foglalt forrást Csepel-forrásnak, s a felette lévő hegycsuszamlást Vasas-szakadéknak.

 

 

A Jenő-kunyhó

 

Visegrád környékén a Helyi Ipari Szövetkezetek Spartacus Turista Egyesülete tevékenykedett, akik egy jól sikerült őszi túra után javaslatot tettek a Budapesti Természetbarát Szövetségben az ösvény jelzéssel való ellátására. A vadászok azonban ezt a tervet megtorpedózták. Később a Pilisi Parkerdő Gazdaság sem támogatta az ötletet, mint ahogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park is elzárkózik minden újabb turistaút létesítésétől. Ha jelzés nem is került rá, a tervezett út a köztudatban mégis hozzájuk kapcsolódott, s a hetvenes évek közepétől szerkesztett új térképeken már így jelent meg.
 




HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
PROGRAMOK
2018. február
H K Sze Cs P Szo V
01020304
05060708091011
12131415161718
192021
22
232425
262728
program
korlátozás
A hónap fotója
2018. február
Györe László:
Deres rengeteg
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...