A magyar turistaság és hegymászás bölcsőjét a Kárpátok legmagasabb vonulatánál, és egyben a világ legkisebb magashegységében találjuk. Már 100 éve annak, hogy a trianoni döntés elcsatolta hazánk legszebb és legnagyobb hegyeit, ennek ellenére a Magas-Tátra, még ha csöndben is, de őrzi a magyar turistaság emlékeit.
Bodmér határában 1931. július 16-án a délutáni órákban egy némán szálló, egyfedeles repülőgép tűnt fel az égbolton Justice for Hungary felirattal az oldalán. Néhány perccel később egy kukoricásban ért földet, és beírta magát a repülés történetébe.
Idén tavasszal már több fészekaljnyi fióka került be a kőszegi madárvédelmi mentőközpontba, mert kivágták a nekik otthont adó fákat, cserjéket. Hiába az ezerszer elmondott üzenet, még mindig vannak olyanok, akik fészkelési időszakban állnak neki fát vágni és cserjét irtani.
Összeválogattuk öt év História rovatának legjobb váras, kastélyos célpontjait
A közel 30 helyszínt felkereső tematikus túrán a hegység ismert és rejtett értékeit fedezhetjük fel
A balatoni strandoktól eltávolodva bármelyik évszakban lehet egy jót bringázni Keszthelytől Fűzfőig
Áll Somoskő fölött egy vár, amely sajátos időkapszulaként magasodik a Medves egyik vulkanikus kúpján. A Salgótarjánhoz tartozó településrész érdekessége, hogy kettészeli a magyar-szlovák határ: Somoskő még Magyarországon, ám vára már Szlovákiában van.
A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria Magyar Tájak című virtuális kiállítása negyven ikonikus és kevésbé ismert magyar tájképet mutat be. A kiállítás képein feltűnik többek között Krasznahorka vára, Selmecbánya, a Dunakanyar, Nagybánya, a Tisza és a Balaton is.
Vadregényes kanyon és festői kilátások várnak ránk a magyar-szlovák határtól néhány kilométerre Szádelő völgyében. Érdemes legalább egy fél napot rászánni a felfedezésére, ha Aggtelek környékén járunk.
Jövő évtől tilos az avar és a kerti hulladék égetése, és törlik azt a rendelkezést is, amely alapján az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az avarégetést, így a tilalom általánossá válik az egész országban.
A kétéltűek, de különösen a békák, nem tartoznak a legnépszerűbb állatok közé. Két olyan emberrel beszélgettem, akik nem csupán szeretik a kétéltűeket, de munkájuk révén sokat tesznek azért is, hogy megkedveltessék azokat másokkal.
Mindössze hét kilométer, kezdetnek ott van Tatabánya kiváló bányamúzeuma, az út közepén Samu az attrakció, az út végén a tatai Öreg-tó. A két város között pedig suhanás az év bringaútján, végig az Által-ér ökológiai folyosóján a Gerecse hegyei alatt.
Nógrád megye északi peremén, vadregényes erdők mélyén, a palóc Olimposz tetején, 727 méteres magasságban áll egy kiszolgált olajfúrótorony, melyről az ország egyik legszebb körpanorámája tárul a kalandozó kedvű kirándulók elé: ez a Karancs-kilátó.
Ez a túra a nagy távolságok helyett sokkal inkább az érdekes, apró részletekről szólt. Ha rááll az ember szeme, feltárul a mikrokozmosz, és irtó érdekes események szemlélői lehetünk. Persze ehhez meg kell állni, le kell hajolni, és közelebbről is szemügyre kell venni az erdő „földszinti” lakóit.
Akár rövidebb, akár hosszabb kerékpártúrára készülünk, érdemes már jóval az indulás előtt megtervezni, mit is viszünk majd magunkkal, valamint azt, hogy hová szeretnénk begyömöszölni felszerelésünket. A cuccok összeválogatásánál csakis a valóban fontos dolgokra fókuszáljunk, hiszen minden feleslegesen hurcolt gramm többletterhet ró ránk tekerés közben.
Európa nagy részén a mezei hörcsög mára visszaszorult, ezért is lett 2008-ban a faj védett. Minderről persze egészen mást gondol az, akinek földjén vagy kiskertjében hörcsögök tizedelik a termést.
A napokban egy gyűrűs szalakóta bukkant fel Dévaványa közelében. A madarat néhány évvel ezelőtt innen 70 kilométerre, a kardoskúti Fehér-tó környékén látták el jelölőgyűrűkkel.
A Dunántúl déli részén emelkedő, a Dunántúli-dombság nagytáj részét képező, hazánk középhegységeitől elkülönült Mecsek különleges hely. Felfedezéséhez van egy kiváló túratippünk.
Ez a gyönyörű íbiszféle ritka költőfajaink közé tartozik, és nemcsak hogy kevés van belőlük, de azok sem mutatkoznak túl gyakran. A társaságot viszont kedvelik, a fajtársakét és más vízimadárfajokét is, akikkel szívesen fészkelnek egy telepen.
Tavasszal különös lyukak jelentek meg a kertünkben. Néhány nagyobb, függőleges üreg és néhány kisebb, amelyben ferde járat vezet a föld alá. Mindkettőben ízeltlábúak laknak.
Egzotikus küllemével a hazai madárvilág egyik legjellegzetesebb képviselője, amelynek első fészekalja ebben az időszakban repül ki. A búbosbankák nem csak külsőségekben térnek el az átlagtól, tojásaik és fiókáik védelmére is sajátos módszereik vannak.
A Tisza-tavi nádas mélyén, egy vegyes gémtelepen figyeltek fel a két költő pásztorgémre a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei. A faj fészkelésének ez az első bizonyított adata a területen.
A bekamerázott gemenci fészekben cseperedő fiókákhoz a szülők most már csak rövid időre járnak vissza, hogy megetessék utódaikat. Legutóbb egy méretes sikló volt az uzsonna, amit órákon át próbáltak a fiókák lenyelni.
A vadállat-kereskedelem és más emberi tevékenységek hatásai felgyorsították a szárazföldi gerincesek kipusztulásának folyamatát. Több száz faj már kihalt, és a közeljövőben még több tűnhet el.
Öt olyan arborétumot ajánlunk, amelyek egymástól meglehetősen távol, az ország különböző szegleteiben vannak, egy valamiben azonban megegyeznek, az év minden szakában gyönyörűek.
Egy vadregényes erdőtájba vezető piros túraútvonal, amelynek első szakasza többek között érint egy legendás várromot, egy hajdani betyár búvóhelyét és a Börzsöny kalderájának pompás panorámáit, ahonnan nem csupán a „Palócföldet” lehet belátni.
Herpály települést nem érdemes a térképen keresni, mert nincs is rajta. Történt ugyanis, hogy a 17. század derekán, a török háborúk idején, mint annyi más alföldi falu, elnéptelenedett. De mégsem tűnt el, emlékét Berettyóújfalu keleti szegletében található középkori templom romjai őrzik.
