MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2014.12.20. 15:52,   Szöveg: Hidvégi Brigi,   Fotó: Hotváth Béla, Shutterstock, Gulyás Attila

Erődítmény az élő középkor városában - A Visegrádi vár

A Dunakanyarban megbúvó ezer éves városban, Visegrádon találjuk történelmünk egyik legjelentősebb középkori épületegyüttesét. A fellegvár, a Salamon-torony és a királyi palota megtekintése mindenkinek legalább egyszer kötelező az életben.

Visegrád neve írásos formában először egy 1009-ből származó oklevélben bukkan fel. A vár a 333 méteres hegy tetején áll, az épületegyüttes pedig a sziklacsúcstól egészen a Duna partjáig húzódik. Az 1250-1260 környékén emelt kettős várrendszer fontos célt szolgált: ellenőrzés alatt tarthatták a környéket és a szoroson átvezető utat.


A Salamon-tornyot IV. Béla építtette a régi Alsó-vár köveiből, amely a tatárjárás során dőlt romba. A hatszög alakú, vastag falú lakótorony a korszak hazai építészetét tekintve egyedülállónak számít. Míg IV. Béla a parton építkezett, felesége, Laszkarisz Mária királyné a sziklacsúcsra fordította a figyelmét. A két várrészt völgyzárófal kötötte össze, amelyet egy őrtorony zárt le a Duna-parton.


Később Károly Róbert bővítette ki a várat, I. Lajos és Zsigmond pedig kialakították a palotát. A négyzet alaprajzú épületet fal vette körül. A kápolna ezen kívül helyezkedett el, amit a kolostorépülettel együtt a király a ferenceseknek adományozott. A vár jelentőségét aláhúzza, hogy számos alkalommal őrizték itt a koronázási ékszereket. 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából az egyik udvarhölgy innen tulajdonította el a Szent Koronát.


1470-80 környékén Mátyás király jóvoltából reneszánsz átalakítások folytak, bár a gótikus szerkezet jórészt megmaradt. Az épületegyütteshez udvarok, kertek, királyi lakosztályok, gyümölcsösök tartoztak. A magyarországi reneszánsz kitűnő példája a Herkules-kút, amely csiszolt vörösmárványból készült az olasz quattrocento szökőkútjainak mintájára. A palotában jelenleg kiállítótermek és kőtár mutatja be a régmúlt ránk maradt emlékeit.

 

A Herkules-kút, csiszolt vörösmárványból készült az olasz quattrocento szökőkútjainak mintájára


Visegrád várát 1544-ben megostromolták a törökök, ettől fogva sűrűn cserélt gazdát, végső pusztulása pedig 1685-ben következett be. Már az 1870-es évektől felmerült a rekonstrukció szükségessége, de nagyobb volumenű munkálatokat csak 1960-tól végeznek.

 

 

A várban nagyobb volumenű munkálatokat 1960-tól végeznek.


A Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma, amely a palotában kapott helyett, jelenleg kiállításoknak ad otthont. Látogatható a Salamon-torony is. A gyerekek számára hinták, függőhíd, küzdőtér és labirintus áll rendelkezésre, de van játszópark és íjászpálya is. Már 28 éve minden nyáron sor kerül a Palotajátékokra, melynek alkalmával a város megtelik élettel: szabadtéri színpad, középkori vásár, lovagi torna és számos egyéb középkori mulatság várja a résztvevőket.

 

 

A hatszög alakú, vastag falú Salomon-torony a korszak hazai építészetét tekintve egyedülállónak számít


Visegrádban érdemes megtekinteni a Fő utcán álló Görgey-házat, ahol Görgey Artúr tábornok élete utolsó részét töltötte. Érdekesnek ígérkezik a Pálinkamúzeum is: itt a pálinkafőzés fortélyaival és történetével ismerkedhetnek meg a látogatók. További látnivalók a barokk stílusú katolikus templom, amely az 1700-as évek második felében épült, a népszerű Visegrád-Lepencei Strandfürdő, a kalandpark és a gokart pálya pedig tartalmas, aktív kikapcsolódást ígérnek.

 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. október
Ángyán Krisztián:
Vintgar-szurdok
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...