MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2016.01.30. 08:00,   Szöveg: Szatmári Zoltán,   Fotó: Szatmári Zoltán

Királyi rezidencia és háborús bunker Gödöllőn

Ha felszállunk a budapesti Örs Vezér téren a HÉV-re, negyven perc alatt Gödöllőre repít a szerelvény, ahol megelevenedik előttünk a magyar történelem több száz éves izgalmas históriája. Kastély, park, lovarda, színház, bunker – mindez Gödöllő.

A gödöllői kastély tulajdonosai egyetértettek abban, hogy Gödöllőn jó lenni. Pedig az épületegyüttes hosszú története alatt többször is gazdát cserélt. Kezdetben a Grassalkovich család birtokában volt generációkon keresztül, majd 1867-ben (a kiegyezés évében) koronázási ajándékként I. Ferenc József osztrák császár, magyar király és Erzsébet királyné pihenőrezidenciája lett.

 

Fotó: Szatmári Zoltán

1920-tól Horthy Miklós kormányzó nyári rezidenciájaként működött, de a megszálló szovjet csapatok is állomásoztak itt egy jó darabig. Az ötvenes években szociális otthon kapott helyet az épület falai között, ma pedig Gödöllő újabb fénykorát éli, hiszen a felújítások eredményeként a kastély ismét régi szépségében fogadja a látogatókat. Gödöllőn a főúri pompa, a kiváló lovaglási lehetőségek, a falusi egyszerűség és a nagyvadakban különösen gazdag természet ötvözete az, ami felülmúlhatatlan vonzerőt gyakorolt minden birtokosára. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a Gödöllői kastély mindenkit elvarázsol.

A Grassalkovich család mintakastélya

Már a kastély történetének kezdetekor különleges épület terve született meg: Magyarország legnagyobb alapterületű barokk kastélyát 1735 körül kezdte építtetni a 18. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal (1694–1771) gróf. A gödöllői kastély a versailles-i után Európa második legnagyobb barokk kastélyává vált. Elrendezése fenséget és intimitást sugároz: megérkezéskor díszes homlokzat fogadja a látogatót, míg az oldalszárnyak kettős ölelő karja nem hivalkodóan kifelé, hanem befelé, a díszudvar és a kert felé nyúlik. A kastélyhoz két tó és rózsalugassal átfuttatott park is tartozott.

 

Fotó: Szatmári Zoltán

A park területén hét különleges, tágas alagút is felfedezhető, amelyekben akár egy-egy szekér is elfért. A mai napig nem tudjuk biztosan, pontosan mi volt e különleges járatok rendeltetése, habár sejtésünk lehet, hiszen a leghosszabb alagút a kastélytól a máriabesnyői Grassalkovich-kripta alá vezet. A kastély három generáción át a Grassalkovich család tulajdonában volt. Ebből az időszakból egy nagyon érdekes epizód Mária Terézia királynő 1751-es látogatása. Grassalkovich I. Antalt gróf fényes külsőségek közepette fogadta uralkodónőjét, s ebből az alkalomból egy márvány hálószobát építtetett királyi vendége számára. Később, amikor Ferenc József Gödöllőre látogatott, bekukkanthatott ükanyja, Mária Terézia szobájába is.

Főúri lovak luxusa

Grassalkovich I. Antal nagy becsben tartotta a lovakat, és legendásan ragaszkodott kedvenc lovához, Schimmelhez. Amikor Schimmel elpusztult, a kedvenc ló emlékét őrző, sóskúti mészkőből szépen kifaragott ágaskodó lószobor méltó dísze lett a déli szárny és az istálló-lovarda által közbezárt udvarnak. A szobor a háború viharában eltűnt, de a megmaradt fotók segítségével a gödöllői Varga Zoltán Zsolt restaurátorművész vezetésével mintázták meg újra. Schimmel szobra tercitből készült, és újra a Schimmelhof dísze lett.

 

Fotó: Szatmári Zoltán  Fotó: Szatmári Zoltán

A lovakhoz természetesen lovarda is tartozott a kastély déli részén. A királyi időszakban jelentős mértékben átalakították, éppen Erzsébet királyné lovaglószenvedélye miatt. A lovakat a fakockákkal burkolt, kovácsoltvas oszlopokkal díszített üveges folyosón vezették be a lovardába. Erzsébet királyné kedvenc lovának neve is fennmaradt: Avolo, a pompás ló. Sissi nem elégedett meg a hagyományos lovaglás szűk kereteivel, és elsajátította a cirkuszi műlovaglás csínját-bínját is, ehhez volt szükség körmanézsra és négy nagy méretű tükörre.

A nyugalom szigete

A királyi család 1867 őszén tartózkodott először a gödöllői kastélyban. Ettől kezdve évente több hónapot töltöttek itt – főként ősszel és tavasszal. Gödöllő hamarosan a bécsi kötöttségei elől menekülő Erzsébet egyik legkedveltebb mentsvára lett. „Itt nyugta van az embernek, nincsenek rokonok, nem piszkálódik senki, ott meg Bécsben az az egész császári pereputty! Engem sem feszélyez itt semmi, úgy élek, mint falun, sétálhatok, kikocsizhatok egyedül!” – írta Erzsébet édesanyjának Gödöllőről. A királyné összesen 2663 napot (7,3 évet!) töltött Magyarországon – ebből mintegy 2000 napot Budán és Gödöllőn. Legkisebb gyermekét, Mária Valériát, „magyar királykisasszonynak” is nevezték, annyit tartózkodott hazánkban édesanyjával.

 

Fotó: Szatmári Zoltán

Színház az egész világ

A Gödöllői Királyi Kastély egyedülálló barokk színházzal büszkélkedhet. A 18. századi Magyarországon a színjátszás – hivatásos nemzeti társulatok híján – főként az iskolákban és a főúri színpadokon zajlott. A gödöllői kastély déli szárnyainak egyikében Grassalkovich II. Antal (1734–1794) alakíttatott ki színháztermet. Ez az első, máig fennmaradt, kulisszás kőszínház Magyarországon. Az eredetileg a színpad felé erősen lejtő nézőtér és a színpad között nem volt zenekari árok: a zenészeket alacsony paraván választotta el a közönségtől. A nézők a földszinti ülőhelyeken és a két hátfali karzaton foglalhattak helyet. A színház csak időszakosan működött. Grassalkovich II. Antal és családja évente néhány hetet töltött Gödöllőn. A herceggel együtt utazott a huszonnégy tagú házi zenekar is, amely a színielőadásokon, templomi szertartásokon és más udvari eseményeken a zenét szolgáltatta. A színházban a Budán, Pesten és Győrben fellépő német társulatok játszottak. Az előadásokon a környékbeli arisztokrácia tagjai is megjelentek. Ez a szárny később éppen a királyi időszak átépítéseinek esett áldozatul: 15 szobát alakítottak ki a helyén. Ide kerültek például Rudolf szobái, Mária Valéria születésekor.

 

Fotó: Szatmári Zoltán

Az úri vendégsereg

A gödöllői kastély a királyi korszak után 1920-tól 1944-ig Horthy Miklós (1868–1957) kormányzó rezidenciája lett. Az épület státusza nem változott, 1867 óta „a Szent Korona birtoka”, a „nemzet által a mindenkori államfő rendelkezésére bocsátott célvagyon”. Horthy Miklós és családja hosszabb időt általában augusztusban töltött itt. A tavaszi és őszi vadászati szezonban számos előkelő vendéget, pl. Edward walesi herceget, magyar és külföldi arisztokratákat, politikusokat is vendégül látott. A kormányzó és felesége, Purgly Magdolna, ugyanazokat a szobákat alakíttatta ki lakosztálynak, amelyeket a király és a királyné használt. Nyaranta nemcsak a kormányzó és családja kedvelt tartózkodási helye volt a gödöllői rezidencia, hanem rendszeresen itt tölthették szabadságukat a kormányzói hivatali apparátusban dolgozók és családtagjaik.

 

Fotó: Szatmári Zoltán

A háborús menedék

A kastély déli oldalán, Erzsébet királyné kertjében, 1944 nyarán kezdtek el építeni Horthy Miklós családja és közvetlen környezete számára egy bombabiztos óvóhelyet. A föld alatt kb. 10 méter mélyen fekvő bunkert mintegy 170 cm széles, vasbetonból készült falak határolják. A 20 fő befogadására alkalmas, 55 négyzetméteres tér két helyiségből és egy-egy illemhelyből állt. A II. világháború végén Horthy számára épített bunker két helyisége 2011-ben nyílt meg a látogatók előtt. A tárlat a bunker építéstörténete mellett megidézi a háborús időszakot filmhíradók, Karády-dalok és korabeli tárgyak segítségével.

A második világháború pusztításai és a kastély szociális otthonná alakítása után elkezdődött a felújítás, majd 2010-ben már az uniós elnökség tanácskozásaira érkező delegációkat fogadhatta az eredeti mivoltában felújított lovarda. A Gödöllői Királyi Kastély teljes pompájában, számos rejtéllyel és rengeteg legendával fogadja látogatóit.

 

 

Tudtad?
Erzsébet királyné Petőfi Sándor forradalmi költeményeit eredetiben olvasta. Kedvenc színe az ibolyalila volt. Gödöllőn a királynő lakosztályát erre a színre festették. Ma Erzsébet tiszteletére a közeli cukrászdában ibolyafagylalt is kapható. Sissi koronázási ruhája 16 kilogrammot nyomott, míg maga a királyné csupán 48 kg volt.
 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2015. december - 2016 januári számában,



 

Kapcsolódó cikkeink:

Már lehet nevezni a gödöllői természetfilm-fesztiválra

Zöldségeskertből királyi pálmaház
 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. december
Nagy Ferenc:
Tükröződés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...