MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2018.06.04. 09:52,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Francz Ilona

Egy nap a Zemplén fővárosában

Sátoraljaújhely nemcsak az aktív turizmus híveit csábítja, de a város számos kultúrtörténeti érdekességet, sőt egy világörökségi látnivalót is tartogat.

A terv az volt, hogy közel három órás utazás után egyenesen a Zempléni Kalandparkba megyünk, és átcsúszunk két hegy között egy csúszó kötélpályán. Ekkor már legalább egy hete nyári forróság volt, szóval hiába jelezték, hogy itt-ott lehet zivatar, nem igazán tudtuk ezt elképzelni. Mikor felültünk a libegőre, már láttuk, hogy gyanús fellegek közelednek észak felől, de bíztunk benne, hogy irányt váltanak. Aztán, ahogy az már lenni szokott, a 25 perces felfelé vezető út első másodperceiben elkezdett esni az eső.

 

Fotó: Francz Ilona

Útban a Magas-hegy tetejére


Az izgalmasnak ígérkező kalandról, a Magas-hegy és a Szár-hegy közötti 1036 méteres átcsúszásról így le kellett mondanunk, nagy szélben és esőben ugyanis nem lehet a kötélpályát használni. A helyszínt azért szemrevételeztük, és bevallom, kicsit megremegett a lábunk a látványtól, de azért szívesen próbára tettük volna magunkat. Talán legközelebb nagyobb szerencsénk lesz az időjárással. De ha már itt voltunk, a Magas-hegy tetején álló kilátóba az egyre vacakabbá váló időjárás ellenére is felmentünk, és a panoráma még így, a vastag párafelhőn át is elég jó volt. A kalandpark legnagyobb attrakciója természetesen a két hegy közötti átcsúszás, de emellett is van még itt mit csinálni, bobozni, falat mászni, síelni, és természetesen túrázni is lehet.

 

Fotó: Francz Ilona

A Magas-hegy és a Szár-hegy közötti csúszópályát az időjárás miatt most nem tudtuk kipróbálni. Legközelebb talán nagyobb szerencsénk lesz.


Kazinczy emlékét őrzi Széphalom


A hegyről a közeli Széphalom felé vettük az irányt, mely még Sátoraljajújhely része. A település neve eredetileg Kisbánya volt, s a szomszédos Rudabányácskán dolgozó bányászokat telepítették itt le. A területet Kazinczy Ferenc nevezte el Széphalomnak, aki már 1791-ben megkezdte itt egy lakóház építését. Kazinczy nagy körültekintéssel tervezte a kertet is, dísz-és gyümölcsfákat hozatott, és hamarosan állatokkal is benépesült a birtok. A széphalmi otthon alakítása azonban hirtelen félbeszakadt, 1794 decemberében ugyanis Kazinczyt a magyar jakobinus mozgalomban való részvétel vádjával letartóztatták, és csak hat és fél év múlva szabadult.

 

Fotó: Francz Ilona

Kazinczy Ferenc szobra Sátoraljaújhely belvárosában


A széphalmi kúriát 1804-ben Török Zsófiával kötött házassága után fejezték be. A házaspárnak nyolc gyermeke született, de sokszor nagyon rossz anyagi körülmények között éltek. „Egyik napról a másikra éldegélek csupa szerencsével s az ég irgalmából.” Kazinczy rendszeresen bejárt Széphalomról Sátoraljaújhelyre, ahol levéltárosként dolgozott, az egyórás utat általában gyalog tette meg, még 70 fölött is. A levélköteggel a hóna alatt sétáló Kazinczyval, igaz ma már csak szoborként, ma is találkozhatunk a városháza előtt. Kazinczy 72 évesen a Zemplénben pusztító kolerajárványnak esett áldozatul, sírja a széphalmi park közepén található. De nemcsak ő, felesége, gyerekei és unokái közül is többen itt nyugszanak. Az 1873-ban elkészült emlékcsarnokban Kazinczy személyes tárgyaiból rendeztek be egy kiállítást, Kazinczy gyümölcsöskertje helyén pedig 2007-ben építették fel a Magyar Nyelv Múzeumának hipermodern épületét.

 

Fotó: Francz Ilona

A Magyar Nyelv Múzeuma Széphalmon


A széphalmi kúria sajnos ma már nem látható, bár az utókor szerette volna megőrizni, még Ybl Miklós is készített terveket 1862-ben az épület helyreállítására, a kivitelezés azonban késett, és az omladozó falakat már nem lehetett megmenteni.

 

Fotó: Francz Ilona

A Kazinczy Emlékcsarnok Széphalmon


Világörökség a város szélén


Ha Széphalom felől a belváros felé tartunk, érdemes letérni a közvetlenül az út mellett található Ungvári pincerendszerhez, mely a Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék részeként 2002-től a Világörökség része. A pincéket az 1200-as évek végén a pálos rendi szerzetesek kezdték építtetni, a lakosok később élelmiszertárolásra és az ellenség elől menekülve búvóhelyként is használták.


Az elnevezés eredetével kapcsolatban két feltételezés is van. Az egyik szerint az itt elhaladó, északkelet felé irányuló borszállító útvonalról kapta a nevét, mely Ungvárt is érintette, a másik elképzelés szerint a név az egykor itt élő Ungvári család tanyájára utal.

 

Fotó: Francz Ilona

Az Ungvári pincerendszer 2002-től a Világörökség része


A pincerendszer nagy területen fekszik, de nem is gondolná az ember, hogy a 15-30 m mélyen fekvő pincék négyszintes, bonyolult pincerendszert alkotnak, és hosszuk több mint 10 km. Ahogy sétáltunk a pincék között, kicsit úgy éreztem magam, mintha a híres gyermekkönyv, a Titkos kert világában sétálgatnék. Alagútként összehajló bodzabokrok, vadszőlővel befutott pinceajtók, a magas fűben színes vadvirágok, és sehol senki, csak a daloló madarak.

 

Fotó: Francz Ilona

A pincék között sok-sok bodza virágzott


A pincék többsége ma magántulajdonban van, ennek megfelelően elég vegyes képet mutatnak a pincebejáratok, és számos olyan pince is van, melynek szemmel láthatóan nincs gazdája. Ha minden igaz, hamarosan nagy volumenű fejlesztések indulnak meg, szeretnének egységes arculattal ellátni minden pincebejáratot, korszerűsítik a sétányok világítását, a tervek szerint létrehoznak egy szabadtéri színpadot, és látogathatóvá teszik az önkormányzati tulajdonban lévő pincét is.


Sátoros-hegyek a Szár-hegyről

 

Fotó: Francz Ilona

A Magyar Kálvária a Trianon után határon túlra került városoknak állít emléket


Ha már átcsúszni nem tudtunk a Magas-hegyről a Szár-hegyre, legalább felsétáltunk rá. A hegy a városból könnyen elérhető, és egy kényelmes sétaúton lehet feljutni rá, melyet az 1936-ban felavatott, közadakozásból épült Magyar Kálvária stációi szegélyeznek. A kőből készült bástyák a Trianon után határon túlra került magyar városoknak állítanak emléket. A hegy tetején állították fel 1935-ben a 100. országzászlót is.

 

Fotó: Francz Ilona

 A 14 stációból álló Magyar Kálváriát 1936 október 4-én avatták fel

 

A hegy tetejéről gyönyörű kilátás nyílik Sátoraljaújhelyre és a várost nyugatról ölelő Sátoros-hegyek szabályos kúpjainak láncolatára. Az 514 méter magas Magas-hegyet sorban a Kecske-hát, a Sátor-hegy, Fekete-hegy követi. Cholnoky Jenő geográfus még úgy gondolta, a kúpok láncolata egy hajdani óriás vulkán kaldérájának (vulkánperemének) maradványai. Azóta kiderült, hogy az olvadt kőzetanyag nem tört át a felszínen, csak felboltozta a felette levő kőzetet, majd azok a későbbi eróziós folyamatok hatására kerültek napvilágra.

 

Fotó: Francz Ilona

 Gyönyörű kilátás a Szár-hegyről

 

 A Zsólyomkai-pincéktől Mátyás király kútjáig


A Sátor-hegy-csoport legnagyobb völgye, a Magas-hegy és a Szárhegy között húzódó Zsólyomka-völgy, ahol a hangulatos, 13-14. századi Zsólyomkai-pincesort is találjuk. Ahogy ott nézelődtünk, szóba elegyedtünk az egyik pince tulajdonosával, aki már épp indulóban volt, de a kedvünkért maradt még egy kicsit. Kiderült, hogy Dr. Estók József nemcsak borász és pincetulajdonos, de a Zsólyomkai Pincék Egyesületének elnöke is. Miközben a borait is megkóstoltuk, mesélt családja borász múltjáról és a völgy életéről, többek között a minden év októberében itt megrendezésre kerülő Zsólyomkai Nyitott Pincék napjáról, mely mára a város egyik népszerű rendezvényévé nőtte ki magát.

 

Fotó: Francz Ilona

 A Zsólyomka-patak két partján álló pincékben érlelődnek a finom borok

 

A völgy és a pincesor neve egyébként valószínűleg a sólyom szóból ered, a térség ugyanis régen királyi vadászterület volt. Mátyás király is rendszeresen járt ide. Erre utal a Sátoraljaújhelytől nem messze, Bózsva és Telkibánya között található Mátyás király kútja is. Itt nemcsak az ország egyik leghidegebb vizű forrásának vizét kóstolhatjuk meg, de egy különleges jegesbarlangot is találhatunk, ahol állítólag a vadászat során elejtett vadakat tárolták már Mátyás idejében is.

 

Fotó: Francz Ilona

 Bekukkantottunk egy zsólyomkai pincébe

 

Jegesbarlang szokatlan magasságban


A jegesbarlang, melybe bemenni nem lehet, tulajdonképpen egy mesterséges bányavágat, a Király-hegy oldalában, kb. 270 méteres tengerszint feletti magasságban található. Annak, hogy ilyen magasságban kialakulhatott, a hegyet alkotó riodácit nevű vulkanikus alapkőzet az oka, mely a fagy hatására aprózódik, a kialakult repedéshálózatokon keresztül befolyik a víz a barlang belsejébe, ott télen megfagy, és a lehűti a felette levő üreg és repedéshálózat, sőt még a felszín levegőjét is. Épp ezért számos olyan növényfaj – például a havasi ribiszke, havasalji rózsa – is megtalálható itt, mely a Kárpátok magasabb régióiban elterjedt.

 

Fotó: Francz Ilona

A különleges jegesbarlangba nem lehet bemenni, de a bányavágat közelében is érezni a benti hideg levegőt


Mátyás király kútja a néphagyomány szerint egy szomorú szerelmi történet helyszíne volt. Egy vadászat alkalmával itt találkozott az álruhás Mátyás király egy helyi fiatal lánnyal, Szép Ilonkával, aki épp a korsóját töltötte meg a kútnál. A lány egyből szerelemre lobbant, a király sem volt közömbös, de szerelmük szomorú véget ért. A történetet Tompa Mihály írta meg a Király kútja című versében.

 

Fotó: Francz Ilona

Mátyás király és Szép Ilonka szomorú története fába faragva


A forrás és környéke kellemes pihenőhely, vannak itt padok, kijelölt tűzrakóhely is, a közút túloldalán lehet parkolni, és ott található az Erdész-Bányász Barátság Pihenőhely, mely nevét annak emlékére kapta, hogy a két ősi szakma képviselői hajdan szoros együttműködésben dolgoztak, hisz az ércek feldolgozásához rengeteg fára volt szükség. Itt halad el az Aranyásók útja elnevezésű tanösvény is, amit nagyon szerettünk volna végigjárni, de most sajnos nem volt erre időnk, így a bakancslistás túraútvonalak sora egy újabb túrával gazdagodott.

 

Fotó: Francz Ilona

 A zempléni patakok élővilágáról is hosszasan lehetne regélni

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Nosztalgiavonattal a csend zempléni szigetén

Hollóháza- mindenki másért szereti

Vadregényes kisvasutazás a Zemplénben




HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. december
Nagy Ferenc:
Tükröződés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...