Idővel dacoló várfalak a Csobánc tetején

Hogy miért érdemes felmenni a Tapolcai-medence keleti peremének 376 méter magas tanúhegyére, a Csobáncra? Egyrészt azért, mert itt találhatók a csobánci vár több mint 750 éves romjai, másrészt innen nyílik a környező tanúhegyekre és a Balatonra az egyik legszebb és legteljesebb panoráma. 

Szerző:
TM
Fotó:
Nógrádi Attila
2017. november 6.

Hogy miért érdemes felmenni a Tapolcai-medence keleti peremének 376 méter magas tanúhegyére, a Csobáncra? Egyrészt azért, mert itt találhatók a csobánci vár több mint 750 éves romjai, másrészt innen nyílik a környező tanúhegyekre és a Balatonra az egyik legszebb és legteljesebb panoráma. 

 

Csobánc nem adja könnyen magát. Megtapasztalhatták ezt az ostromló török seregek is, hiszen többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült elfoglalniuk a Tapolcai-medence keleti, a Káli-medencével határos részén magasodó, csonka kúp alakú, bazaltsapkás tanúhegy tetején álló erősséget. Még a hűvösebb, őszi napokon is megizzasztja a túrázót, mire felér a 376 méter magas csúcsig.

 

 

A hegy aljától folyamatosan emelkedő - néhol combosabb kaptatókkal megspékelt - köves, erdei ösvény vezet a tetőre (kék sáv), ahol az egykor dicső napokat megért vár falmaradványai állnak. A Csobánc szélfútta fennsíkjára megérkezni viszont minden fáradságot megér. A lapos platón alig van egy-két fa, így a kilátást semmi sem zavarja. Szép időben - szó szerint - a lábunk előtt hever a Balaton vidékének egyik legszebb körpanorámája. És a kéktúrázók is örülhetnek, mert októbertől a vár zászlójánál új OKT-bélyegzőhely várja őket.

 

 

További részletek a Turista Magazin novemberi számában.

 

A NOVEMBERI SZÁMUNKAT ITT TUDOD ONLINE MEGRENDELNI, DE KEDVEZMÉNYES ELŐFIZETÉSRE IS VAN LEHETŐSÉGED. 

Cikkajánló