Keresés eredménye

Több hónapnyi felfedeznivalót gyűjtöttünk össze az ősz első Turista Magazinjában. Barangolunk a Magas-Bakony legszebb vidékein, bejárjuk Makovecz Imre nyomában a Budai-hegység és Pilis építményeit, bringázunk a Mecsekben, és ellátogatunk Zugliget rejtett kincseihez is. 

Ingókövek és kőtengerek, gránitkúpok és sziklahalmok alkotják hazánk geológiai értelemben egyik legidősebb hegységét, amely leginkább óriások játszóterére emlékeztet. Egy rendhagyónak számító túramozgalom keretében akár egy nap alatt is bejárhatjuk ezt a különleges vidéket, ami látványos természeti képződményeivel biztosan maradandó élményt fog nyújtani.

A Velencei-tóról legtöbbünknek a nyüzsgő strandok, a színes gumimatracok, a tejfölös lángos ugrik be elsőnek. A tónak azonban van egy csendesebb, nyugalmasabb arca is, amit a vízen és a szárazföldön egyaránt érdemes felfedezni.

Lehet edzés vagy séta, futókör vagy körtúra. Csak rajtunk áll, mit hozunk ki a város peremén és a Budai-hegység sokszínű vidékén kanyargó túraútvonalból.

A főváros eme kuriózumát sokan csak egy elkerített kopár bércnek tekintik, miközben a Budaörsi úton nap mint nap elrobognak alatta. A környéken élők többsége is csak keveset tud erről a történelmi és természeti értékekben gazdag hegyről, pedig megismerése, felfedezése bőven tartogat izgalmas és látványos érdekességeket.

Első tematikus számunkban górcső alá vettük a főváros és környékének ismert és kevésbé ismert kirándulóhelyeit, időutaztunk a Sas-hegyen, túráztunk a Zajnát-hegyekben és a Budai-hegység sokszínű vidékén. 

Április számunkban a Bükki Kéktől, a simontornyai váron és Dunaújváros szocreál tanösvényén át egészen a délvidéki Fruška Goráig barangolunk, és bemutatunk egy fiatal csongrádi természetfotóst is, aki még általános iskolába jár, de már számos díjat elnyert gyönyörű képeivel.

Vannak, akik kutatják, egyesek tudni vélik hollétét, mások viszont kritikusak Attila városával, illetve Árpád vezérünk nyughelyével kapcsolatban. Az Ősbuda-elméletek egyre népszerűbbek, de voltaképpen mi is az az Ősbuda, és mit gondol róla a tudomány?

Első tavaszi lapszámunkban többek között a hazai extrém túrákból válogattunk, és bemutatunk egy fiatal hölgyet is, aki első magyarként mászta meg a Föld hét kontinensének hét legmagasabb csúcsát.

Az idei WWF-jelentés szerint sorsdöntő pillanatokat élünk most meg, hisz mi vagyunk az első nemzedék, amelynek tagjai tisztában vannak azzal, hogy a szakadék szélére sodortuk a bolygónkat. És mi vagyunk az utolsók is, akik talán még tudnak tenni valamit ellene.

Fraknó magányos dolomitszirten álló vára a kismartoni kastélyhoz hasonlóan hajdan az Esterházy-uradalom része volt, ma pedig Burgenland egyik legismertebb jelképe.

Az idei év első számában térben és időben is nagy távolságokat teszünk meg. Hűvösvölgytől Iránig utazunk, bejárjuk a vadregényes Csarna-völgyet, Ótátrafüreden felidézzük a századforduló hangulatát, és arról is szó lesz, vajon mi vár a ránk a jövőben itt, a Föld nevű bolygón.

A helynevek sok esetben a történelem lenyomatai, amelyek az események mellett gyakran az ember hitvilágáról és gondolkodásmódjáról is árulkodnak. Mementói lehetnek hétköznapi dolgoknak, ünnepélyes alkalmaknak vagy tragédiáknak, és ha ismerjük történetüket, sokszor többet is elárulnak a kor emberéről, mint azt elsőre gondolnánk. A szegedi Boszorkány-sziget is egy ilyen helynév, amely egyszerre őrzi a legendák rejtélyét és a dokumentált történelem véres valóságát.

Pár éve még alig akadt olyan ember, aki tudta, kik voltak azok a mecseki láthatatlanok. Napjainkra viszont már egyre többet tudhatunk a Pécs környéki erdők 1956-os eseményeiről.

Éppen nyolc évvel ezelőtt, hazánk eddigi legsúlyosabb természeti katasztrófájának elhárításában nem csak több száz szakember és munkagép, de utolsó lépésként a természet is kivette a részét. Aki pedig ma erre jár, a szomorú nyomok mellett egy újjáépült vidéket találhat.

Ez alkalommal egy igazi unikumot ajánlunk a kihívást kedvelő természetjárók figyelmébe, ami egy igazi turistaereklyével is kecsegtet a jelvényvadászoknak.  

E havi magazinunkban ellátogattunk Ozorai Pipo várkastélyába, robogtunk a somogyi édenkert vasútján, megnéztük, milyen nyomokat hagyott nyolc év után hazánk legnagyobb ipari katasztrófája Kolontár környékén, és azt is, mi van Svédországban a sarkkörön túl.